A bűnök bocsánatára

A húsvéti készületi idő során ajánlott, hogy bűneinket Isten szeretetébe vetett hittel megvalljuk, és a feloldozás szentségi áldásában részesüljünk. Ez a liturgikus áldás szentség, vagyis annak elmondásával Krisztus akaratát teljesítjük. Az ő evangéliumban ránk maradt szavai válnak valóságalakítóvá, miközben az Egyház képviselőjeként a gyóntató közbenjáró imát mond és áldást ad:

„Isten, a mi irgalmas Atyánk, aki Szent Fiának kereszthalála és feltámadása által kiengesztelte önmagával a világot, és kiárasztotta a Szentlelket a bűnök bocsánatára, az Egyház szolgálata által bocsásson meg neked, és adja meg a békét; és én feloldozlak téged bűneidtől az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében.”

Figyeljük meg az áldás szavainak mélyen szentírási megalapozottságát! Istent az irgalmasság Atyjaként (2Kor 1,3) szólítjuk meg. Az Atyához imádkozunk, ahogy minden szentmisében is, s emlékeztetjük őt Fia halálára és feltámadására.

Minden szentségi ünneplés forrása a húsvét: Krisztus misztériumában megmerítve hoz életünkbe megváltást és megszentelődést.

Isten Krisztus által engesztelte ki a világot önmagával (2Kor 5,19; vö. Róm 8,10–11; Kol 1,14), és elküldte a Szentlelket a bűnök bocsánatára, ahogy a feltámadt Krisztus tanítványaihoz fordulva mondta: „Vegyétek a Szentlelket! Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer” (Jn 20,22–23).

Isten Szentlelke belakja az Egyházat, és annak liturgiája által munkálkodik közöttünk. Az Egyház szolgálata által táplálja köztünk a kiengesztelődést (2Kor 5,18–20).

Ezért a gyóntató sem a saját nevében, hanem Krisztus és az Egyház képviselőjeként (in persona Christi et Ecclesiae) hirdeti meg a bűnbocsánatot.

Nem a papot, hanem Istent kérjük, hogy akiben elnyertük bűneink bocsánatát (Róm 3,25; Kol 1,14), ő adjon békét és kiengesztelődést, ahogyan Krisztus Tamásnak és a többi apostolnak megjelenve tette azt (vö. Jn 20,19–29). Az Egyház az evangéliumok megírásának ideje óta vallja, hogy Jézus a keresztény közösségnek megadta a kötés és oldás bírói hatalmát (vö. Mt 16,19; 18,18), amit szolgálattevői sohasem önkényesen, hanem a Szentháromság nevében gyakorolnak, hogy higgyünk az evangéliumban.

Fotó: lisboa2023.org

Magyar Kurír