A cél maga Jézus – Három ország fiataljai közösen készültek a csanádi püspökség millenniumára

Hazai – 2026. szeptember 22., kedd | 20:05

Másodízben rendeztek közös ifjúsági találkozót a Szeged-Csanádi, a Temesvári Római Katolikus és a Nagybecskereki Egyházmegye fiataljai részére. A szeptember 19-én Szegeden, a Szent Gellért Fórumban tartott program a csanádi püspökség millenniumára való készület része volt. Futunk a kitűzött cél felé – ezzel a mottóval az ezeréves örökség felfedezésére hívják a három ország fiataljait.

Tavaly, a Szent Gellért nevével fémjelzett ifjúsági találkozók 50. jubileuma indította el a kezdeményezést, hogy a csanádi püspökség alalpításának évfordulójára való készület jegyében összefogják a három utód egyházmegye fiataljait. A három egyházmegye hívei 2030-ban szeretnének közösen emlékezni az ősi egyházmegye millenniumára.

2025-ben Szent Gellért ünnepe Nagycsanádra, az ősi csanádi püspökség egykori székhelyére hívta össze a három utód, a Szeged-Csanádi, a Temesvári Római Katolikus és a Nagybecskereki Egyházmegye ifjúságát. Idén az egyházmegyeközi ifjúsági találkozó helyszínére, Szegedre, Szent Gellért Fórum sportkomplexumába a három ország – Szerbia, Románia és Magyarország – mintegy 420 fiatalja érkezett.

A Nagybecskereki Egyházmegye fiataljait Elias Ohoiledwarin SVD plébános kísérte. A temesvári egyházmegye csoportjával érkezett Szilvágyi Zsolt pasztorális helynök, Kocsik Zoltán, a Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója, több plébános és egyházmegyei ifjúsági referens.

A fiatalok a jubileumi kereszttel vonultak be a Szent Gellért Fórumba. Ez a kétméteres, fából faragott kereszt a Millennium Csanadiense 1030–2030 jubileumi év szimbóluma. 

A program énekes-zenés dicsőítéssel kezdődött a szegedi Jelenlét Zenekarral és a Iustin Călin tanár vezette temesvári Harmonia Christi ifjúsági kórussal.

Dumitru Daniel magyar és román nyelven köszöntötte a résztvevőket. „A találkozónk mottója: Futunk a kitűzött cél felé.

Három országból érkeztünk. Legyen bennünk kíváncsiság egymás iránt, bátorság bekapcsolódni és nyitottság arra, hogy befogadjuk azt, amit Isten készít nekünk”

– fogalmazott a plébános.

A találkozó létrejöttében maguk a fiatalok is aktív szerepet vállaltak. A szervezésben közel  százan munkálkodtak azért, hogy a három egyházmegye fiataljainak találkozója megvalósuljon.

A katekézist a nigériai születésű Amanso Brendan Chika kisteleki plébániai kormányzó tartotta. Arra buzdította a fiatalokat, tekintsenek mindig a cél felé, amit meg szeretnének valósítani. Ismerjék az álmaikat, és legyenek tudatában, mit kell ezért tenniük. „Maradj céltudatos! Nem engeded, hogy más, kevésbé fontos dolgok elvonják a figyelmedet, hogy mások határozzák meg a célodat. Ne kövesd a tömeget. Ne védekezz azzal, hogy mások is megtesznek dolgokat, mások is hazudnak. Ha másokhoz hasonlítod magad, csorbul a saját egyéniséged.

Kövesd az irányt, ahogyan Szent Pál írta: „Futok a kitűzött cél felé, az égi hivatás jutalmáért, amelyre Isten meghívott Krisztusban”

– hangsúlyozta a fiataloknak.

A katekézist követően két tanúságtétel következett. Kiss Gergely, a Szeged-Csanádi Egyházmegye fiatalja, a magyar triatlon egyik legtehetségesebb fiatal versenyzője. A Magyar Triatlon Szövetség kiemeli kiváló futó teljesítménye mellett kitartását, céltudatosságát, alázatát, a benne lévő mentális erőt. Mint elmondta, ez az erő az imából fakad. Futás közben dicsőíti Istent, gyakran felajánlja erőfeszítéseit másokért.

Mitrică Roxana a Temesvári Római Katolikus Egyházmegye fiatalja. A 18 éves lány a közösséghez tartozás megtartó erejéről beszélt. 13 éves kora óta tagja a találkozón szolgáló énekkarnak. „Itt vált személyessé az istenkapcsolatom, itt tanultam meg, mit jelent igazán szeretni.”

A találkozón hangsúlyt kaptak a szabadidős tevékenységek is. Volt tánc, labdarúgás, futóverseny, kézműveskedés, játék. A hivatások sátrában szerzetesnővérek várták az érdeklődőket beszélgetésre, könyvszemlére.

A találkozó záró szentmiséjén három főpásztor, valamint a három egyházmegyéből több paptestvér ünnepelt együtt.

A főcelebráns, Mirko Štefković nagybecskereki megyéspüspök bevezetőjében a találkozó mottójához kapcsolódva azt állította a fiatalok elé, hogy

a cél maga Jézus Krisztus. Ő gyűjt egybe és táplál bennünket, ő ad erőt ahhoz, hogy holnap is tovább fussunk a kitűzött cél felé.

Homíliájában Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök a szentmise evangéliumához kapcsolódva Jézus szavait idézte: „»Azokat, akik megvallanak engem az emberek előtt, én is megvallom majd mennyei Atyám előtt. De aki megtagad az emberek előtt, azt én is megtagadom mennyei Atyám előtt«. Alapvető követelmény, hogy az embernek legyen gerince, ne legyen gyáva, akkor sem, ha nehézségekkel kell szembenéznie, és nem próbálja úgy a könnyebb utat választani, hogy feladja a barátait, megtagadja a véleményét, elfordul attól, akihez hűséges kellene, hogy legyen.

Mi nem valami ideológiához ragaszkodunk, amikor azt mondjuk, hogy hívő emberek vagyunk. Mi a Názáreti Jézushoz ragaszkodunk. Semmilyen előny vagy negatív dolog miatt nem tagadjuk meg őt.

Ezért fontos, hogy ne csak gyáván, magunkban tartsuk meggyőződésünket, mások elől titkolva, nehogy bajunk legyen, nehogy azt mondják, nem vagyunk trendiek, hanem bátran tegyünk a mindennapi életben tanúságot Jézus Krisztusról” – fogalmazott a szeged-csanádi püspök.

Román nyelvű szentbeszédében Pál József Csaba temesvári megyéspüspök Szent Gellért alakját idézte fel: „Mi állhatott Szent Gellért életének középpontjában, miről prédikált a legtöbbet? Gellért a mai napig, 1000 év elteltével is világosság számunkra. Hogyan volt erre képes?” A megbékélés szükségességét emelte ki életéből – Jézus azt mondta: amint én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást.

Szent Gellért a felebarátainkkal, Istennel és önmagunkkal való megbékélés feladatát állította elénk. Tudatosítanunk kell, Isten úgy szeret minket, amilyenek vagyunk.

Ő ismer minket a legjobban, és hibáink ellenére is felkínálja nekünk irgalmát és szeretetét.”

A szentmise végén Serfőző Levente püspöki helynök köszönetet mondott a főpásztoroknak, a szervező és közreműködő csapatok tagjainak és a Szent Gellért Fórum minden munkatársának.

„A jubileumi kereszt, amely tavaly a temesvári egyházmegye közösségeit kereste fel, a következő évben a Szeged-Csanádi Egyházmegye plébániáira, iskoláiba fog ellátogatni, elzarándokolni. Jövőre szeptember 18-án fogunk találkozni. Várnak bennünket a Nagybecskereki Egyházmegyébe, Muzslyára” – hirdette meg a következő találkozót Serfőző Levente.

Mirko Štefković nagybecskereki megyéspüspök kifejezte, szeretettel várják a fiatalokat a muzslyai találkozóra. „Minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy szép esemény legyen. Igaz, hogy mi szórványban élünk, kevesebben vagyunk, de a szívünk elég nagy, és mindenki számára van benne hely. Nekünk, szórványban élőknek megerősítés és nagy ajándék, hogy jövőre nálunk lesz a találkozó.”

Serfőző Levente elmondta, a találkozó mindhárom egyházmegye számára más-más jelentőséggel bír. A temesvári egyházmegye sokkultúrájú, soknyelvű közösség, amely szórványban él. Szent Gellért örökségét ezért különböző nyelveken és kulturális közegben kell továbbadni.

A három egyházmegye különböző társadalmi és kulturális környezetben él, mégis közös történet kapcsolja össze őket. Ezt erősíti a fiatalok közös ünnepe. Számunkra is példamutató az, hogy találkozhatunk a szórványból fiatalokkal. Miközben nálunk sok minden természetesnek és magától értetődőnek tűnik, az ő ragaszkodásuk megmutatja, milyen erőt adhat a hithez és a közösséghez való hűség.

Ezek az alkalmak hosszabb távon építik a kapcsolatokat, és lehetőséget adnak arra, hogy a három egyházmegye közösségei együtt gondolkodjanak az ezeréves örökség továbbadásáról.

A csanádi egyházmegyét 1030-ban alapította Szent István király, amelynek első püspökévé Sagredo Gellértet, egy velencei származású bencés szerzetest nevezte ki, aki a püspökség székhelyét Csanádra helyezte, mely 1552-ig, az egyházmegye török meghódításáig központ maradt. Az oszmán uralom alóli felszabadítása után – mivel a régi püspöki székhely, Csanád vára és városa elpusztult – a püspöki székhelyet 1710-ben Szegedre helyezték át, majd 1732-től Temesvárra került. Az első világháború vége (1919) az ősi csanádi egyházmegye területének három részre való felosztását eredményezte.

Forrás és fotó: Temesvári Római Katolikus Egyházmegye

Összeállította: Trauttwein Éva

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria