A Codex Aureus, a gyulafehérvári Batthyáneum kincse az UNESCO világörökségi listájára kerülhet

Nagy Károly császár aacheni udvarában 810 körül készült az a négy evangéliumot tartalmazó, 474 oldalból álló, gyönyörű miniatűrökkel, színes oldalkeretekkel díszített liturgikus olvasókönyv, amelyet a császár halála (814) után a hesseni Lorsch kolostorának adományoztak. A borjúbőr pergamenre arany tintával írott kódex neve a tinta színe után Arany Kódex, Codex Aureus. Az első őrzési helye után Lorscher Evangeliar a neve német nyelvterületen. Mindkét fedele elefántcsontból készült ötrészes dombormű, rézkeretben. A kódex a négy evangéliumot tartalmazza. A 9. században még nem bontották fel a lekcionáriumokat napi szentmiséhez rendelt szentleckékre és evangéliumokra, ezért a kötet végén jelzik a vasárnapi és ünnepnapi „perikópáriumot”, vagyis az előírt evangéliumi szakaszokat a korabeli szentírási beosztás szerint.

A kódex a 16. században háborús időkben, ismeretlen körülmények között a kolostorból négy részre osztva három városba és négy múzeumba került. Jelenlegi őrzési helyei: az első fedél a londoni Victoria and Albert Museumban, a hátsó fedél a vatikáni Sacro Museóban, Máté és Márk evangéliuma a gyulafehérvári Batthyáneumban, míg Lukács és János evangéliuma a vatikáni Apostoli Könyvtárban van. A két vatikáni rész 1623-ban került Rómába hadizsákmányként.

A legszebb szövegrész a gyulafehérvári. Migazzi Kristóf (1714–1803) bécsi érsek (1757-től haláláig, közben váci püspök 1756–57-ben, majd adminisztrátor) valamikor 1781–82-ben adta el könyvtárával együtt Batthyány Ignác (1741–1798) erdélyi püspöknek (1780-tól haláláig), aki a volt fogolykiváltó trinitárius templomból nyilvános könyvtárat hozott létre 1794-ben.

Adrian Cioroianu május 5-én, pénteken egy gyulafehérvári konferencián elmondta, várhatóan még az idén bejelentheti, hogy a legismertebb nyugati középkori illuminált (képekkel, színes kezdőbetűkkel díszített) kéziratnak számító kódex felkerülhet a nemzetközi listára. Cioroianu azt is hangsúlyozta, hogy a Gyulafehérváron őrzött könyv soha nem hagyta el az ország területét, utalva arra, hogy mendemondák szerint a kommunista vezetés a nyugati kölcsönök fejében elzálogosította volna. ,,Arra kérem önöket, ne higgyenek el semmilyen ostobaságot, amit a Codex Aureusról hallanak. A kódex az önök városában van, és száz százalékig eredeti. Még idén, nemsokára – bár ez nem rajtunk múlik –, szeretném önökkel közölni a jó hírt, hogy felkerült az UNESCO világörökségi listájára” – mondta Gyulafehérváron Adrian Cioroianu. Hozzátette: az eljáráshoz nem szükséges, hogy a kódex elhagyja az országot, a folyamathoz szükséges dokumentumokat a 21. századnak megfelelő módon elküldték, többek között digitális másolat készült róla, amely bárki számára elérhető. Az Alba Transilvana könyvvásár keretében szervezett A nemzeti örökség dilemmái és problémái című konferencián részt vevő Adrian Cioroianu hozzátette: tudja, hogy sokan aggódnak, „nagyon fontos emberek kérdezik az ország minisztériumaiban, az ország kormányában”, hogy „jó-e, bölcs dolog-e a kódexet Németországba küldeni”. Mindezekre válaszul a Román Nemzeti Könyvtár vezetője rámutatott, hogy a pályázathoz szükséges dossziéhoz csak egy virtuális másolatot mellékeltek. „Az az elképzelés, hogy valaki elküldené a Codex Aureust valahova a világba, badarság. De a helye a többi kódex mellett, az UNESCO világörökségi listáján van. Ez úgy fog megtörténni, hogy egy pillanatra sem hagyja el az országot.”

Adrian Cioroianu arról is beszélt, hogy a Batthyáneum épületét fel kellene újítani, és hozzátette, hogy támogatja a megyei és a helyi önkormányzattal való partnerséget ebben.

* * *

A gyulafehérvári Batthyáneum a legnagyobb értékű államosított tulajdon, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszaigényelnek a román államtól. 1998-ban a kormány sürgősségi rendeletet fogadott el a visszaszolgáltatásáról, ezt azonban nem hajtották végre. A későbbi kormányok Batthyány Ignác püspök végrendeletére hivatkozva – amelyben a gyűjteményt Erdélyre hagyta – úgy vélték, hogy a román állam jogot formálhat rá. Az ingatlan és közgyűjtemény restitúcióját 2021 májusában jogerősen elutasította a román legfelsőbb bíróság. A hatvanötezer kötetes, ezerhatszázötven középkori kéziratot is magában foglaló könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét. A 810-ből származó Codex Aureust 2002-ben 25 millió dollárra biztosították, amikor rövid időre kiállítási céllal Németországba szállították.

Forrás és fotó: Romkat.ro, Agerpres, tvr, ersekseg.ro, Bibloteca Batthyaneum

Magyar Kurír