A család az Isten szívében fogant érték – Palánki Ferenc megyéspüspök előadása Nyíregyházán

Nagy Csaba plébániai kormányzó, iskolalelkész, egyházmegyei családreferens és Tormássiné Kapitány Ágotha intézményvezető az iskola vezetőségével és tantestülettel együtt kiemelten fontosnak tartják a szülőkkel való együttgondolkodást és kapcsolattartást, valamint a szülők kérdéseinek megválaszolására és az őket foglalkoztató témák kibontására alkalmas programok megvalósítását. A család az emberiség igazgyöngye, Isten szívében fogant érték. Isten szándéka, hogy családban éljünk. A Biblia első oldalán olvashatjuk, hogy: „nem jó az embernek egyedül lennie”. Az ember társas lény, minden igazi értéket mástól kapunk: az életünket, az anyanyelvünket, a kultúránkat, a hitünket.

Palánki Ferenc megyéspüspök előadásában többek között a hitről beszélt, és arról is elmélkedett, hogy a hitet mint értéket mástól kapjuk; a hit kapcsolat Istennel, életünk alapdöntését, az üdvösség útját jelenti. Továbbá rávilágított arra, hogy a hit önmagunk felé emel, megnyit a természetfölötti életre, az értékekre, az isteni ajándékokra. Majd azt is hangsúlyozta, hogy mint ahogyan mi is mástól kaptuk a hitünket, ugyanúgy nekünk is tovább kell azt adnunk. Végül pedig beszélt a házasság megéléséről, a házasságról mint ajándékról és titokról.

Palánki Ferenc püspök bevezető gondolataiban elmondta, a hitét ő is a szüleitől, nagyszüleitől kapta, rajtuk keresztül pedig Istentől. Kifejtette, hogy nem abban hisz, hogy van Isten, hanem, hogy az Isten jelen van mindenhol a szeretetével, s Ő mindenütt megszólítható. A szüleinek, a nagyszüleinek köszönheti, hogy belenőtt a hitbe, illetve, hogy személyes hite van. A főpásztor hangsúlyozta a „hiszek Istenben” és „hiszek benned, Istenem” közötti különbséget is: „Hiszek Istenben” mondja valaki, aki hiszi, hogy Isten létezik, de attól még nyugodtan lehet nélküle is élni.

Isten azonban ott akar lenni egész életünkben, az örömeinkben, a gondjainkban; osztozni akar velünk mindenben, az életünk része akar lenni, sőt az életünk kitöltője, beteljesítője ő.

Ezért vallja meg hitét inkább így: „Hiszek benned, Istenem!”

Hiszek Istenben, mert fiatal koromban föltettem a nagy kérdéseket – folytatta a főpásztor. – A fiatalok kora mindig a nagy kérdések időszaka. Az ember élete akkor értelmes, és emberhez méltó, ha Istenhez is méltó, ha a szívébe írt törvények szerint kezdi élni az életét. Ez az Isten-törvényű (görögül teonom), azaz az Isten törvénye szerint élő ember. Isten jelen van, és jelenléte boldogító jelenlét.

Jó, hogy itt van az Isten. Olyan jó, hogy bármikor fordulhatok hozzá, olyan jó, hogy bármikor megnyithatom a szívemet előtte. Olyan jó, hogy van értelme az életemnek.

Nem céltalanul lődörgök és nem véletlenül születtem erre a világra. Nem véletlenül születtem éppen Magyarországra, éppen ebbe, vagy abba a kicsiny faluba. Nem véletlenül kaptam meg a hivatásomat. Az Istennek valami terve van velem.

Az Isten akarata az, hogy minden ember az igazság ismeretére jusson, és üdvözüljön.

Ezután a megyéspüspök az élet alapkérdéseit tette fel:

Miért élek? Mi lesz velem? A válaszhoz az alapdöntés az, hogy igent mondok Isten akaratára.

A főpásztor hangsúlyozta: ha az Isten akaratát keressük, akkor a Szentlélek segítségével rátalálhatunk az igazságra: az életünk az üdvösségünk története! Amikor a Szentlélek kiáradt a szívünkbe, megismertük a szeretet útját. Elkezdődött a világ újraszentelése, s mi ebben Istennek munkatársai vagyunk.

Isten nem azt akarja, hogy a múltba révedezve azon mélázzunk el, hogy milyen jó volt ekkor vagy akkor, most meg milyen rossz, hanem, hogy most legyünk boldogok, és hogy örökké legyünk boldogok!

Kezdjük el, amit Ő a keresztség révén már elkezdett bennünk, az örök életet, az Ő nagy művét!

Az előadás bővebb beszámolója ITT elolvasható.

Forrás és fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Magyar Kurír