A család Isten terve – Konferenciát rendeztek Egerben

A résztvevők a keresztény családok szerepéről, a szeretet és a békére nevelés fontosságáról, valamint a digitális kor kihívásairól hallhattak előadásokat.

Köszöntőjében Pajtókné Tari Ilona, az EKKE rektora Magyarország Alaptörvényét idézve rámutatott, hogy hazánk védi a házasság intézményét és a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. Korunkban az eltúlzott individualizmus, stressz és sok egyéb kulturális és társadalmi tényező veszélyezteti a családok egészséges működését, a hit hiánya pedig nehezíti a családok életét. A rektor kifejezte reményét, a konferencia előadásai segítenek, hogy hitünket megerősítsük és missziós lelkülettel álljunk az Egyház szolgálatában.

Ternyák Csaba egri érsek, az egyetem nagykancellárja köszöntőjében örömének adott hangot a konferenciával kapcsolatban, mivel ez alkalmas arra, hogy spirituális feltöltődésként és továbbképzésként is szolgáljon az egyházmegye lelkipásztorai számára. Az itt elhangzottakat fel tudják használni saját egyházközségükben a családokkal való foglalkozásban vagy a jegyesoktatásban.

Dolhai Lajos, az Egri Hittudományi Főiskola rektora beszélt az általa vezetett intézmény oktatási munkájáról, tudományos tevékenységéről, az egyetemmel való szoros együttműködéséről.

Michael W. Banach érsek, Magyarország apostoli nunciusa online előadásában a családok és a társadalom kapcsolatáról beszélt. Rámutatott a nyugati társadalmak istennélküliségére, az emberek egymástól való elszigeteltségére, korunk értékrendszerének törékenységére, amelyet a világjárvány csak súlyosbított. Az emberi léthez szükség van a családra. Ha hiányzik a család, hiány marad az emberben egész életében. A család, mint a társadalom legkisebb egysége, az életszentségre vezető út. A férfi és a nő apai és anyai szerepükben kulcsfontosságúak a szeretet továbbadásában.

A mai fiatalok nehezebb helyzetben vannak, mint mi voltunk – fogalmazott a nuncius. – Problémáik, nehézségeik, digitális világuk olyan tapasztalatok, amelyekkel mi, idősebbek nem találkozhattunk.

Mi egy kevésbé bonyolult világban nőttünk fel. Elveszettnek tűnnek ebben a világban, amely megfosztja őket a hittől is. Ahhoz, hogy ne csak sodródjanak, szükség van stabil alapokra, amit a család és az Egyház közösen tud biztosítani számukra.

Michael W. Banach hangsúlyozta: a szeretet civilizációját kell megteremtenünk. Egy jó családdal a hátunk mögött meg tudjuk hódítani a világot.

A család, mint Isten ajándéka, befolyással van gondolkodásunkra, cselekedeteinkre, céljaink kitűzésére és megvalósítására.

Napjainkban újfajta családokkal találkozunk, amelyek feszegetik az erkölcsi határokat. Nyugaton tolerálják a szokatlan kapcsolatokat. Nagy feladat ma hagyományos keresztény családban élni, de ennek ellenére mégis a hagyományos családmodell, az Isten által nekünk adott szeretetkapcsolat az egyetlen előrevivő út. A hívő emberek feladata, hogy segítsék a gyermekeket az egyedülléttel megküzdeni, támogassák a válás után a gyermekeket egyedül nevelő szülőket, és közreműködjenek a sebezhető emberek jóllétének megteremtésében.

A család szuverenitása elengedhetetlen a társadalom jólléte szempontjából. Mindegy, hogy a család szegény vagy gazdag, a szülők tanultak vagy tanulatlanok, a jellemfejlődés a családban indul el; a gyermek itt tanul meg szolgálni vagy uralni, kedvesnek lenni vagy elnyomni másokat. Itt tanulnak meg igazságos kultúrát építeni. Legfontosabb küldetésünk, hogy vágyat ébresszük fiataljaink szívében a hagyományos családmodellre – mondta a nuncius.

Czapkó Mihály, az Egri Hittudományi Főiskola erkölcsteológia-tanára előadásában két dokumentumot mutatott be a jelenlévőknek. II. János Pál pápa Familaris consortio és Ferenc pápa Amoris laetitia kezdetű apostoli buzdítása nyomán a házassággal, családdal kapcsolatos alapvető hitigazságokat foglalta össze, majd rámutatott az elváltakkal és újraházasodottakkal kapcsolatos kényes kérdésekre. Minden ember a családban tanulhatja meg az egységre, egyetértésre való törekvést, az együttműködést. Hangsúlyozta, hogy a családok lelkipásztori kíséréséért többet kell munkálkodni.

A konferencia második szekciójában a házassággal, családdal kapcsolatos speciális kérdésekről esett szó.

Pajtókné Tari Ilona rektor A szeretet öröme a családban, az EKKE küldetése a családi lelkiség szolgálatában címmel tartott előadást. Goethe szavait alapul véve – mely szerint szeretni és szeretve lenni a legnagyobb boldogság a világon – elmélkedett a boldogság és a szeretet mibenlétéről, a házasság misztériumáról. Az EKKE küldetése, hogy szilárd erkölcsi értékrendre, a hagyományos családi lelkiségen alapuló szerepvállalásra készítse fel a hallgatókat. A keresztény értékek megjelennek az oktatásban, az egyetemi programokban. Számos hitéleti kurzust és előadást szerveznek a párkapcsolati kultúra és a család témakörében. Évek óta kapcsolódnak a házasság hete programsorozathoz, segítik a kisgyermekes hallgatókat és dolgozókat, játszószobákat működtetnek az egyetem épületében. Az intézmény többször is elnyerte a „Családbarát munkahely” címet. A programok szervezése kapcsán feladatuk, hogy Krisztus örömhírét, a krisztusi szeretetet közvetítsék az emberek felé.

A rozsnyói egyházmegyében szolgáló Juhász Attila plébános, az EKKE teológiai tanára előadásában arról beszélt, hogyan lehet és kell békére nevelni a családban. Mint mondta, a családok kulcsszerepet játszanak a béke megteremtésében, hiszen a család az elsődleges szocializációs közeg, ahol megtanuljuk az együttélés, együttműködés alapvető szabályait. Idézte a pápák dokumentumait, amelyben a családról tanítanak. Beszélt a transzgenerációs traumáról. Minden háborúnak vége lesz egyszer, de az egyének szívében, akik hozzátartozóikat, szeretteiket veszítették el a háborúban, lassabban lesz béke. Az ő sebeik, traumáik a következő generációkra is hatással lehetnek, átöröklődhetnek. Érdemes ránéznünk, hogyan beszélünk a háborúkról, a szomszéd népekről, az idegenekről.

A béke nemcsak egy fogalom, hanem egy feladat, amit tovább kell adnunk a következő generációnak.

A család példamutatással, az empátia fejlesztésével, erőszakmentes kommunikációval, a konfliktuskezelés megtanításával nevel a békére. Az Egyház feladata, hogy segítse a családokat a gyermekek erkölcsi nevelésében. Az előadó hangsúlyozta, hogy ha az ember békével él önmagával, akkor béke lesz a családjában és a környezetében.

Szűts Zoltán, az EKKE Pedagógiai Karának dékánja a digitális kor kihívásairól beszélt. Rámutatott a digitalizáció kreatívan bomlasztó hatására. Világunkat a többértelműség, a komplexitás, a bizonytalanság, a gyors és váratlan változások jellemzik.

Átlagosan 6 óra 40 percet töltünk képernyő előtt, ahol folyamatosan impulzusok érnek bennünket. Számos társadalmi hatása van ennek:

átalakult a kommunikációnk, egyszerre tudunk sok embernek üzenetet küldeni, ugyanakkor csökken a személyes interakciók száma, információs túltelítettségben élünk, új típusú, virtuális közösségek jelennek meg, hírek és álhírek egyaránt gyorsan terjednek. Számos mentális kihívással kell szembenéznünk (például online függőség), egyre nagyobb stresszt élünk át a másokkal való összehasonlítás miatt, a fiatalok körében gyakori a zaklatás. Szűts Zoltán rámutatott, a hátrányok mellett számos előnye is van a digitalizációnak, hiszen az oktatásban, képzésben, generációk kapcsolódásában segít. Mindezeket szemlélve a tudatosság kulcsfontosságú, amit a családban kell megalapozni.

Szabó József egyházmegyei családreferens a keresztény családok lelkiségét vette górcső alá. A házasság szentségének lényegéről szólva elmondta, hogy Istent mint a szeretet forrását nem hagyhatjuk ki az emberek közötti kapcsolatból. Ebből a forrásból kell meríteni a nehézségek idején is, mert Jézus ott van mellettünk minden bűnben, szenvedésben, nyomorban, csalódásban. Számos példán keresztül rámutatott, hogy az ima segíthet megőrizni a kapcsolatot.

Budavári-Takács Ildikó egyetemi docens, klinikai szakpszichológus arról beszélt, milyen hatásai vannak a családi konfliktusoknak a gyermekekre. Sorra vette a család fejlődési ciklusainak konfliktusait. Ezek között szerepelhet az eltérő attitűd, a vélemények, szükségletek, vágyak különbözősége, a feladatok elosztása a felek között, az időbeosztás, a szülői szerepek megélése. A konfliktusok különböző formát ölthetnek, a felek verbális, fizikai és pszichikai nyomást gyakorolhatnak egymásra. Különösen a gyermekek egészséges fejlődésére hatnak negatívan ezek a helyzetek. Szorongóvá, kudarcossá, depresszióssá válhatnak. Kiemelte, hogy az érdekeink, nézeteink, szükségleteink kifejezésekor a legfontosabb, hogy a szeretetkapcsolat ne sérüljön. Ezt már egészen kis korban példaadással meg kell tanítani a gyermekeknek.

Szöveg: Pap Ildikó

Fotó: Nagy Adri, Szántó György

Forrás: Egri Főegyházmegye

Magyar Kurír