A család menthet meg az önzés, a káosz, az embertelenség veszélyétől – Nemzetközi tanácskozás Vácon

Magyarországi és külhoni családszervezetek, családmozgalmak képviselői, családreferensek számára szervezett konferenciával nyitotta meg közgyűlését a Katolikus Családszervezetek Európai Szövetsége Vácott, a 18. századi ferences kolostor felújított és új funkciókra átalakított, ma a piaristák által működtetett épületében. Az egykori kolostorkert ma konferenciaterem. A mennyezet üvegfedést kapott, így még este hétkor is természetes fényben hallgatjuk az előadókat.

A konferencián a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) tagjai is jelen voltak, a megszólalókon kívül Ternyák Csaba egri érsek, Udvardy György veszprémi érsek, Kocsis Fülöp metropolita, Szocska Ábel nyíregyházi püspök, Hortobágyi Cirill pannonhalmi főapát, Varga Lajos váci segédpüspök; a köz- és politikai élet képviselői; mások mellett Rétvári Bence miniszterhelyettes, az Emberi Erőforrás Minisztérium parlamenti államtitkára.

Marton Zsolt váci megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) családreferense meghívására érkezett hazánkba és tartja itt tavaszi közgyűlését a FAFCE. Negyven külföldi résztvevő – belga, francia, holland, ír, lengyel, litván, máltai, olasz, osztrák, román, San Marino-i, spanyol, szlovák, ukrán szervezetek képviseletében. Nagy számban vannak jelen az MKPK tagjai, az országos családreferensi hálózat felelősei, valamint magyar családszervezetek és családmozgalmak képviselői.

Megnyitójában Marton Zsolt azt fogalmazta meg, már maga a helyszín – az alapok, a Szent Istvánhoz fűződő székesegyház, majd a 18. században kezdődő ferences jelenlét – arra emlékeztet, hogy őseink elkötelezettségét a keresztény értékeken álló civilizáció mellett mi is megéljük, és tanúságot teszünk a hitünkről és a krisztusi erkölcsi rendről. Azt hirdetjük és valljuk, hogy „a férfi és a nő szeretetszövetsége, és az ebből fakadó család társadalmi és egyházi létünk alapsejtje, ami nem cserélhető fel semmivel”.

Erdő Péter bíboros, prímás A család részvétele a társadalom fejlődésében című előadásában arra a következtetésre jutott, a közösség – így a család is – tudja megmenteni az embert, a társadalmat az önzés, a káosz, az erőszak veszélyétől, az embertelenségtől. A társadalom igazi fejlődésének, jobbá válásának kulcsa az emberi személy, akit „Isten önmagáért akart”. Az emberi személy semmilyen körülmények között nem válhat eszközzé saját fejlődésén kívüli célok érdekében. Hivatása túlmutat az időn és téren, arra kapott meghívást, hogy örök szeretetközösségre lépjen Istennel. Szabadságot kapott, s ezzel tudatos lehetőséget a felelős mérlegelésre, a mindenség összefüggésének elfogadására, melyet ha felismer, át kell rendeznie életét. „Isten társas lénynek akarta”, közösségre szóló hivatása van.

Ezt erősíti meg a filozófia, kezdve Senecától, Arisztotelészen át Nicolaus Cusanusig. És ebből a felismerésből fejlődtek ki olyan újkori elméletek, mint a társadalmi szerződés, melynek – elmélete legrégebbi képviselői szerint – a nép és az Isten szövetségén kell alapulnia. XII. Leó pápa figyelmeztet arra, hogy a társadalmi szerződés ideológiái sokszor az emberről alkotott hamis felfogáson alapulnak. Így kerülhettünk rá a liberális individualizmus tévútjára, ami olyan társadalmi igazságtalanságokat eredményezett, hogy szinte kiváltotta a 19–20. század fordulójára a kommunista, majd a fasiszta kollektivizmus tragikus, kétségbeesett és emberellenes reakcióit. Az Isten akarata szerinti emberi közösség nem kollektivista, hanem olyan, amely az emberek sokféleségének és egyenlő méltóságának alapján áll. Ez a közösség önátadást kíván, és azt várja tagjaitól, hogy tudatosan keressék a többiek javát is. Így amikor az emberek jogairól gondolkodunk, nem szabad csak az egyént szem előtt tartanunk. A közösségre szóló hivatásunk teljesítését teszi a „Kísértő” az önzés, a káosz, az erőszak csapdájába. A Gondviselés a családot hívta meg arra a hatalmas feladatra, hogy megmentse az embert. „A család az ember méltóságának megfelelő közösség építésének modellje és nélkülözhetetlen előfeltétele. szükség van rá, tanulni kell tőle, de a Teremtő akaratának megfelelően kell szemlélnünk” – fogalmazott Erdő Péter.

Veres András győri megyéspüspök, az MKPK elnöke szerint egy „veszélyes, türelmetlen és intoleráns ideológia okozta ellenszélben kell még tudatosabbá tenni és képviselni azt az értékrendet, mely szerint a család szeretetszövetség, a gyermek áldás, Isten ajándéka”. Ebben az alapvető emberi közösségben tud ugyanis kiteljesedni az ember élete, ha a teremtő Isten adta természetes rend szerint él. „Nagy szükség van az Önök munkájára, amely a Katolikus Egyház tanítását jogi eszközökkel – az ideológiai küzdelmeket is felvállalva – kész megvédeni a keresztény ember-, házasság- és családképet” – méltatta a FAFCE munkáját.

Vincenzo Bassi, a FAFCE elnöke az európai családszervezetek összefogásának jelentőségét emelte ki: Találkozunk, hogy fejlesszük kapcsolatainkat, hogy tanuljunk egymástól, hogy közös céljainkért – ami a család szeretete – együtt tegyünk. Ez a családhálózat jelenti az Egyház jövőjét, amennyiben a lelkipásztorokkal egységben működik. Együtt tudjuk előmozdítani a közjót és a fejlődést. Ennek vagyunk itt a tanúi – köszönte meg a lelkipásztorok jelenlétét Vincenzo Bassi.

Az elnök Stefano Zamagni professzort, a Pápai Társadalomtudományi Akadémia elnökét idézte: a szubszidiaritás elvével összhangban „sürgősen fel kell gyorsítani az átállást egy újraelosztó jóléti állam modelljéről egy teremtő jóléti modellre, amelyben a családokat többé nem a közjó puszta tárgyainak, hanem alanyainak tekintik, akik maguk is felelősek a jólétért”.

Bassi azt fogalmazta meg, a FAFCE missziója, hogy hálózatépítésre, információgyűjtésre és hatékony beavatkozásra vállalkozzon az európai intézményeknél – különösen az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság esetében –, főként azzal a céllal, hogy emlékeztessen a család alapvető szerepére közösségeinkben, és figyelmeztesse az európai nemzeteket a demográfiai tél valóságára, amelyet sokan a nyugati társadalmak valóságos öngyilkosságának tartanak.

Az elnök szerint a FAFCE mint közösség elősegítheti jó gyakorlatok európai szinten való bemutatását, biztosíthatja családügyi programok fenntartását, a tagszervezetek hosszú távú működéséhez adhat motivációt. Emellett evangelizáló szerepe is van, hiszen együttműködést keres nem katolikus családügyi szervezetekkel.

„Bár sokan élnek látszólag egyre jobb körülmények között, egyre gondtalanabbul, a mélyben az emberi közösségek a szétesés jeleit mutatják. Mit tehetünk?” – Novák Katalin megválasztott köztársasági elnök a feltett kérdésre válaszolva videoüzenetében kifejtette, a követendő út, ha „hitet teszünk közösségi értékeink megóvása mellett, és keressük a szövetségeseket Európában és a világban”. Példaként rámutatott a kutatóintézetek, keresztény szellemi műhelyek, család- és életbarát civil kezdeményezések védőhálójára, a családok mögött álló felekezetekre, mely megerősíti a családbarát kultúránk alapvetéseit.

Schanda Tamás politológus három év alatt háromgyerekes apukává váló életéből vett példákkal tett vallomást a család mellett. Ez az a közösség, ahol a hibáink ellenére is szeretnek minket, ahol szerethetünk. Ez az a közösség, mely folytonosságot biztosít, mert nem velünk kezdődött, nem ér velünk véget, és a „csoda terepe is”, mely kitágítja létünket, közösséget teremt és tart meg. Abban az Európát sújtó demográfiai télben, melyben a család – sőt, az élet – válságában azt látjuk, hogy a kapcsolatokat, a férfi és nő kapcsolatát szerződésként kezeli, nem pedig szövetségként. „Az emberiség szövetségben van Istenével, az egyén a nemzeti közösségével, a férj és a feleség pedig egymással. A szövetségben nincsenek apróbetűs részek, amelyek ha kényelmetlenné válnak, megoldásokat keresünk a felbontására. A szövetségben csak igenek vannak és vállalások. Rajtunk múlik, hogy a tél a pusztuláshoz vezet, vagy találunk kiutat a tavaszhoz.”

Molnár Balázs, a Kopp Mária Intézet stratégiai és koordinációs elnökhelyettese a magyar kormány családpolitikáját mutatta be, melynek jövőképe a stabil házasságban, saját otthonában élő, a munkát és a magánéletet összeegyeztetni tudó család. Számokkal igazolta annak eredményességét: A gyermekvállalási kedv a legnagyobb mértékben Magyarországon emelkedett az Európai Unióban. Az elmúlt bő évtizedben Magyarországon megduplázódott a házasságkötések száma, miközben a válási adatok hat évtizedes mélyponton vannak. Jelentős mértékben csökkent az abortuszok száma. A kormány családtámogatási rendszere valóban opciót kínál a családnak, az anya otthon tud maradni, de munkát is tud vállalni a gyerekek mellett. Molnár Balázs méltatta a család érdekében bontakozó és erősödik az összefogást, mely jelentősen hozzájárul a társadalom családbarát szemléletének kialakításához.

Szerző: Trauttwein Éva

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír