A családiasság szeretetet szül – Beiktatták Andrásfalvy Jánost, a szaléziak új tartományfőnökét

Az eddigi tartományfőnök, Ábrahám Béla munkájának megköszönésére és az új tartományfőnök beiktatására december 28-án, aprószentek emléknapjának délelőttjén szentmise keretében került sor, a kazincbarcikai Szent Család-templomban.

Amikor fotóskollégámmal belépünk a hívőkkel megtelt templomba, a szalézi tartomány zenekara Mária-dalokat énekel. Eszembe villan, hogy a gyermek Bosco Jánosnak kilenc évesen álmában megjelent Jézus és édesanyja, Szűz Mária, s közölték vele, hogy kallódó, verekedő gyermekek mentése és békítése lesz a küldetése. Későbbi életének vezérfonala volt, hogy megvalósítsa ezt, hogy az elhagyott, szüleik által kitaszított gyermekek, fiatalok gondozója, védelmezője legyen. Az Eucharisztia imádata és a Szűzanya tisztelete egész életében megmaradt. „A Szűzanya tényleg itt van, közöttünk él, veletek él, veletek szenved, itt sétál ebben a házban, oltalmaz titeket a palástjával, szeressétek egymást, és minden felebarátotokat, találkozunk majd, fenn, a mennyországban” – biztatta a többieket.

A koncelebrált szentmisén jelen volt Albert van Hecke korábbi régióvezető, illetve magyar tartományfőnök, valamint a hazai szalézi szerzetesrend tagjainak többsége, rengeteg ministráns. A szertartás első részének főcelebránsa Ábrahám Béla volt, a prédikációt követő jogi leköszönés, illetve átvétel után pedig Andrásfalvy János.

A szentbeszédet Tadeusz Rozmus, a Közép- és Észak-európai Szalézi Régió felelőse mondta. Kiemelte, hogy a szalézi rendtartományban a tartományfőnök jeleníti meg Don Boscót, az ő karizmáját. Mindnyájunk, az egész szalézi család nagy ünnepének nevezte a mai napot, amely hármas ünnep.

Az első az élet ünnepe. Amikor a családon belül új élet születik, akkor az a család életerejét jelenti, és ugyanígy,

amikor új tartományfőnököt választanak a szaléziak élére, az a szalézi család életerejének a bizonyítéka.

Néhány napja született meg a világ Megváltója, Jézus Krisztus, és ugyanígy az új tartományfőnök atya gyermekként van jelen köztünk. A magyar tartománynak van életereje, jövője, jó ezt látni – mondta Tadeusz Rozmus. S ahogy a családon belül szívderítő visszagondolni a szülőkre, nagyszülőkre, ugyanígy a szaléziak is erőt merítenek elődeik példájából. Közülük is kiemelendő Havasi József, aki tizennyolc évig állt a szalézi rendtartomány élén, hatása felmérhetetlen volt a magyar tartományra. Bizonyos, hogy letekint most ránk a mennyből, és elégedett azzal, amit lát. A régiónkért felelős elöljáró köszönetet mondott Albert atyának, a tartomány éléről távozó Ábrahám Bélának és utódjának, Andrásfalvy Jánosnak is. S bizonyos, hogy utánuk is lesznek, akik továbbadják Don Bosco gyönyörű karizmáját.

Az ünnep másik kiemelt mozzanatának nevezte a szónok azokat a döntéseket, melyeket a mindenkori tartományfőnökök meghoznak, a Jóisten akaratából. Ahogy Don Bosco is mondta, hit és szív nélkül, az Istenbe vetett maximális bizalom nélkül sehová nem juthattunk volna.

Don Bosco álmában látta az Egyházat mint viharban hánykolódó hajót, két oszlophoz kötözve: az egyik az Eucharisztia volt, a másik a Szűzanya. Ők ketten ma is sziklaszilárd pontot jelentenek számunkra, a társadalmi gondok közepette.

Az ünnep harmadik fontos része a család. Nem érthetjük meg Don Bosco gondolatait, tanítását a család nélkül. A szalézi család pedig a legnagyobb família az Egyházon belül. Nemcsak szerzetesekből, nővérekből, hanem harminckét megszentelt élő, illetve világi csoportból áll. Tadeusz Rozmus felidézte, hogy amikor 2015-ben Torinóban a Segítő Szűz Mária-bazilikában megemlékeztek a 200 éve született Don Boscóról, Ferenc pápa is jelen volt, és rögtönzött, szívhez szóló, személyes hangvételű beszédben emlékezett vissza, hogy gyermekkorában szalézi növendék volt, a szülei pedig a rend munkatársai.

Az ünnepi szertartás szónoka ezután arról beszélt, hogy Béla és János atyák megtestesítik a világon működő kilencven szalézi tartományt. Mindenütt arra törekednek, hogy megszólítsák a társadalom különböző rétegeit, kiemelten a szegényeket és a fiatalokat. Felelevenítette azt is, hogy az idén tavasszal vizitáción járt Magyarországon, és Budapesten fogadta őt Erdő Péter bíboros is, aki azt mondta neki: hálásak vagyunk nektek, hogy jelen vagytok, nemcsak itt, a fővárosban, hanem több kisebb városban is. Kazincbarcikának a szaléziek életében betöltött különleges szerepét pedig azzal érzékeltette a szónok, hogy idézte Ternyák Csaba egri érseket, aki azt mondta neki:

a város nevét Szalézbarcikára kellene változtatni.

Tadeusz Rozmus szerint a szalézi rend életerejét és szépségét is kifejezi az a pillanat, amikor Béla atya befejezi, János atya pedig átveszi a tartományfőnökséget, majd a távozó tartományfőnökhöz fordulva így fogalmazott: „Kedves Béla atya, te nem jól végezted a tartományfőnöki feladataidat, te nagyon jól végezted azokat!” Egyúttal rávilágított: a magyar tartomány nem tartozik a régió legnagyobb szalézi tartományai közé, de kreativitását, dinamizmusát tekintve nagyon nagy jövő előtt áll. Kazincbarcika pedig különleges helye a szalézi családnak. János atya nyitottságával és nagy felelősségtudatával készen áll arra, hogy átvegye Béla atyától a Magyar Szalézi Tartomány vezetését, „soha ne felejtkezz el arról, hogy nem vagy egyedül, a Szentlélek ereje mindig ott áll majd mögötted, melletted!”

A prédikációt követően a szalézi rendtartomány éléről távozó Ábrahám Béla és utódja, Andrásfalvy János az oltáron aláírták a hivatalos okmányt.

Az ünnepi szentmise végén az új tartományfőnök képes vetítésen mutatta be elődje kiemelkedő tevékenységét; kiderült ebből, hogy az elmúlt több mint nyolc év, amennyi időt Ábrahám Béla eltöltött a hazai szalézi tartomány élén, az alkotó gyarapodás időszaka volt. A távozó tartományfőnök pedig búcsúbeszédében megköszönte munkatársai áldozatkészségét, mint mondta, nagyon jó csapattal működött együtt, minden adott ahhoz, hogy a jövőben is együtt dolgozzanak, a Jóisten áldásával, Don Bosco közbenjárásával. Figyelmeztetett: nem a siker a lényeg elsősorban, hanem az, hogy odatesszük az életünket a rendalapító által megkezdett ügyért, mindenkor szem előtt tartva az ő szavait: „A családiasság szeretetet szül, a szeretet pedig bizalmat.”

Fotó: Lambert Attila

Bodnár Dániel/Magyar Kurír