A csanádi püspökség történetéről és Szer vallási életéről is szó esett az ópusztaszeri konferencián

A nagy érdeklődésre számot tartó konferencia a Szer monostorától a szobori búcsúig – Ópusztaszer és a magyar egyháztörténet címet viselte.

A honfoglaló magyarok vándorlásaik során találkoztak az iszlámmal és a kereszténységgel is, kapcsolatba kerültek képviselőikkel – mondta köszöntőjében Kertész Péter, az emlékpark ügyvezető igazgatója. Ennek alátámasztására elmesélte, hogy találtak olyan tarsolylemezt, amit kereszt díszített, igaz a harcost pogány rítusok szerint temették el annak idején. Megemlítette azt is, hogy az ópusztaszeri monostor feltárását a címzetes pusztaszeri apát, Göndöcs Benedek kezdeményezte és kezdte el, majd Trogmayer Ottó, az emlékpark megteremtője fejezte be. Ahhoz kapcsolódva több látnivaló található a múzeum területén.

Kertész Péter szerint azért is fontos esemény a konferencia, mert a keresztények manapság ismét üldöztetést szenvednek el. Az az üzenete, hogy a magyarok megtelepedését, megmaradását a Kárpát-medencében éppen ez a vallás, hit segítette és a kereszténység jelenti a jövőjét is.

„A nevemhez hűen, madártávlatból tekintek a témára” – kezdte mondandóját Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök. Azzal folytatta, hogy napjainkban nagy szükség lenne a komoly, hiteles tanítókra, akik eligazodást, útjelzőt jelenthetnek a rájuk hallgatóknak. Arról is szót ejtett, hogy a püspöksége nyolc év múlva ünnepli millenniumát, ugyanis Szent István király 1030-ban alapította a csanádi egyházmegyét.

Ezt követően tartalmas, sok érdekességet rejtő előadás hangzott el az egyházszervezési kísérletekről és missziókról a honfoglalás előtti Kárpát-medencében, a szentek tiszteletének teológiai mondanivalójáról, a csanádi püspökség középkori történetéről, a mágikus helyekről, Ópusztaszer vallási életéről a 19–20. században és zárásként a már említett híres apátról, Göndöcs Benedekről.

Akkori nevén Szer, a mai Ópusztaszer már a honfoglalás korában országos egyházi és világi központ volt, hiszen itt tartották az első országgyűlést, ezért is lett a konferencia helyszíne – mondta el Miklós Péter történész, az esemény szervezője és házigazdája, aki arról is beszélt, hogy már a 11. század közepén egyházas hely volt Szer: a bencések virágzó monostora állt a területen. Megemlítette azt is, hogy mára lehullt a lepel Anonymusról, a névtelenről, hiszen alakját hitelt érdemlően Kalán pécsi püspökkel azonosították. A főtisztelendőnek volt szeri kötődése, jó helyismerettel rendelkezett, ismerte a környék birtokait, amelyek nagyrészt a keleti rítusú kereszténységet követő vezér és nagyúr, Ajtony tulajdonában voltak. A történész végül a már említett Göndöcs Benedek fordulatos életéről tartott előadást a publikumnak.

Forrás: Délmagyar.hu/Szeged-Csanádi Egyházmegye

Fotó: Imre Péter

Magyar Kurír