A csecsemő Jézus szó nélkül tanít – Éjféli szentmisék egyházmegyéinkben

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök a hagyományokhoz híven az éjféli szentmisét a debreceni Szent Anna-székesegyházban mutatta be.

A zsúfolásig megtelt székesegyházban bemutatott éjféli szentmisét a Duna TV élőben közvetítette.

A főpásztor homíliájában a karácsony legmélyebb üzenetére irányította a figyelmet: arra, hogy az Isten szeretetben érkezik az emberhez. A püspök hangsúlyozta, hogy a szentév során, valamint az egyházi évek egészében úton van az ember, de az advent különösen is a reménység zarándokútja, amelynek célja nem csupán Betlehem, hanem a megtisztított, nyitott szív.

A főpásztor rámutatott: nem mindegy, milyen lelkülettel érkezik az ember az ünnepre. Azok találják meg Krisztust, akik szeretettel és békével járják végig az advent útját, hiszen Jézust nem földrajzi helyhez kötötten kell keresni, hanem a szív mélyén. A haraggal, gyűlölettel vagy félelemmel teli szív azonban nem képes befogadni az isteni jelenlétet. Mint fogalmazott: soha nincs késő megtisztítani a szívünket, újragondolni Istenhez és egymáshoz fűződő kapcsolatainkat.

Palánki Ferenc beszédében kitért arra is, hogy

sokan ma is ítélő bíróként tekintenek Istenre, miközben a karácsony éppen ennek ellenkezőjét mutatja meg: Isten gyermekként, védtelenül, szeretettel közeledik az emberhez.

A karácsony üzenete nem zárul le az ünnep elmúltával – mondta a püspök. Majd arra buzdított, hogy Isten szeretetére az egymás iránti szeretettel válaszoljunk: nemet mondva a rossz indulatokra, az önzésre és a megosztottságra, és teret engedve a szívből fakadó békének. „Velünk van az Isten” – fogalmazott –, és ez az igazi örömhír nemcsak karácsonykor, hanem életünk minden napján.”

A teljes szentbeszéd ITT hallgatható meg.

Forrás és fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

 

*

Egri Főegyházmegye

Ternyák Csaba érsek mutatott be éjféli szentmisét az egri bazilikában. A főpásztor homíliájának középpontjába Jézus születésének emberi közelségét és isteni mélységét állította. Beszédében párhuzamot vont egy újszülött érkezése és Krisztus születése között: ahogyan egy gyermek vonásaiban felismerjük családtagjait, úgy a betlehemi kisdedben maga az örök Atya arca válik láthatóvá.

A főpásztor kiemelte Isten alázatát: a Megváltó nem hatalommal, hanem kiszolgáltatott gyermekként érkezett közénk. Ez az isteni „kiüresítés” lebontja a félelmet, és bizalmat ébreszt az ember szívében. A kisded közelsége – ahogyan minden gyermeké – képes megszelídíteni az emberi szívet, felszínre hozva annak legjobb vonásait.

Egy ilyen kisded közelében még a kérges szívű felnőttek és a vad kamaszok is szelídek és szégyenlősek lesznek. Felismerik, hogy képesek a szeretetre és szeretnék a kicsit megsimogatni.

Karácsony ünnepe a szeretet csodájának a gyöngédségét és frissességét újítja meg bennünk. Ezért siettek a pásztorok is Betlehembe és ezért történt meg velük és bennük a csoda. A Krisztussal való találkozás során saját maguk legtisztább vonásait láthatták, azt, amit Isten öröktől fogva elgondolt róluk. A betlehemi kisded tekintete számunkra is ilyen tiszta tükör lehet, amelyben legjobb, legtisztább önmagunkat pillanthatjuk meg.

A teljes beszámoló ITT olvasható.

Szöveg: Domán Vivien
Fotó: Szent István Televízió
Forrás: Egri Főegyházmegye

*

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

A szeretet mindig és szükségszerűen rábízza magát mások jóindulatára és segítségére – hangsúlyozta Erdő Péter bíboros, prímás szenteste a zsúfolásig megtelt Szent István-bazilikában bemutatott éjféli szentmisén. Az ünnepi liturgián koncelebrált Mohos Gábor segédpüspök, a bazilika plébánosa.

Homíliájában Erdő Péter a karácsony lényegére irányította a figyelmet: Jézus születése örömet hoz az életünkbe, de a jel, amelyet az angyal a pásztoroknak ígért, meglepően egyszerű – egy kisgyermek a jászolban. Ez az egyszerűség azonban mély üzenetet hordoz: Isten szeretete nem a kényelemben, hanem az önátadásban mutatkozik meg.

A bíboros felidézte, hogy Jézus a legnagyobb szegénységben született, kiszolgáltatva az emberek és a teremtett világ gondoskodásának. Ez a sebezhetőség végigkísérte egész földi életét, egészen a kereszthalálig.

A karácsonyi titok ezért arra tanít: a saját kényelmét mindennél előbbre helyező önzés és a szeretet nyitott keze nem fér meg egymás mellett.

E gondolatot a családi élet példájával tette kézzelfoghatóvá: a szülők áldozatos szeretete – bár gyakran láthatatlan – életművé válik. „Ti vagytok az én életművem” – idézte édesanyja szavait, rámutatva arra, hogy a szeretet gyümölcse sokszor csak idővel válik nyilvánvalóvá.

A szentmise végén Erdő Péter hálára és továbbadásra hívott: kérjük Istentől azt az ajándékozó szeretetet, amelyet karácsonykor kapunk, és adjuk tovább családjainkban, közösségeinkben. Így válhat a karácsony nemcsak ünneppé, hanem életformává.

Erdő Péter bíboros, prímás ünnepi homíliája teljes terjedelmében ITT olvasható.

Forrás: Zsuffa Tünde/Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Fotó: Merényi Zita

*

Győri Egyházmegye

Főpásztori szentmisével ünnepelte karácsony vigíliáját a győri Nagyboldogasszony-székesegyház hívő közössége december 24-én éjfélkor.

Assisi Szent Ferenc szentföldi zarándoklata után létrehozza a grecciói jászolt: Szent Ferenc a gyermek Jézus szempontjából mutatott rá Isten végtelen szeretetére. Szent Ferencet magával ragadta az az egyszerűség, alázat, amit a betlehemi barlangistállóban látott, talált és maga elé képzelt, hogy milyen lehetett Jézus születésekor. Jézus születése jelzi, hogy Isten soha nem hagy magunkra bennünket, itt van közöttünk, ő az Emmánuel, Isten velünk él, velünk lakozik – hangsúlyozta Veres András megyéspüspök az éjféli szentmisén.

Isten a szeretet szelídségével szeretne meggyőzni minden embert, hogy csak a szeretetnek van értéke, értelme az életünkben. A betlehemi Gyermek szelídségével, szeretetével, védtelenségével Isten vissza akar vezetni mindnyájunkat eredendő emberi méltóságunkhoz.

Jézus gyermeksége álljon előttünk ezen az ünnepen: gondolkodjunk el azon, hogy vajon a mi lelkünkben ott van-e az a szelídség, az az alázat, az a türelem, az a jóság, az az igazság, amelyet a gyermek Jézus kíván ajándékozni mindnyájunk számára. Szükségünk van arra, hogy ezeket az erényeket a szívünkbe fogadjuk, hogy ezekben erősödjünk, mert különben nem tudunk igazán emberi életet élni. Akkor a gőg, az indulat, a hatalmaskodás, a fölényeskedés lesz úrrá emberi kapcsolatainkon és a világban is.

Az ünnepi szentbeszéd teljes terjedelmében ITT olvasható.

Forrás: Győri Egyházmegye
Fotó: Ábrahám Kitti

*

Hajdúdorogi Főegyházmegye

Debrecenben, a főszékesegyházban tartott karácsonyi éjféli Szent Liturgián Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita központi üzenete a bibliai hitvallás volt: „Velünk az Isten.”

Ez az ősi, Ézsaiás prófétától származó ének egyszerre ószövetségi és újszövetségi üzenetként hangzott el a háborúk és bizonytalanságok terhe alatt élő világban – fogalmazott szentbeszédében a metropolita.

Rámutatott: Isten és ember kapcsolatának története Ábrahámmal kezdődött, akit Isten arra hívott, hogy fölfelé tekintsen. Ez a „fölfelé nézés” lett a választott nép lelki iránytűje. Mózesnek Isten úgy mutatkozott be: „Vagyok” – vagyis veletek vagyok, köztetek vagyok. Ez a tapasztalat kísérte Izraelt a pusztai vándorlás során is. Sokáig azonban úgy hitték, Isten ereje a többi nép legyőzésében mutatkozik meg.

Karácsonykor viszont kiderül az igazi fordulat: az Emmanuel, a „Velünk az Isten” nem hatalmas hadvezérként, hanem kiszolgáltatott gyermekként jött el. Jézus tanítása – az ellenség szeretete, az áldás az átok helyett – sokak számára elfogadhatatlan volt, és ma is nehéz. Mégis ez az evangélium lényege.

Kocsis Fülöp hangsúlyozta:

amikor ma azt énekeljük, „Velünk az Isten”, nem mások ellen mondjuk. Nem azt jelenti, hogy velünk van, másokkal pedig nincs. Egyetlen Isten van, és minden ember hozzá tartozik. Nincsenek ellenséges nemzetek – egyetlen ellenség van, a gonosz, aki viszályt szít.

Kocsis Fülöp metropolita homíliája teljes terjedelmében ITT olvasható.

Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye

*

Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye

Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek mutatta be az éjféli misét a kalocsai főszékesegyházban. A főpásztor elmélkedésében a pásztorok képéből indult ki. Elmondta, hogy ezekben a napokban pásztorjátékokat adnak elő sok helyen, jobbára gyerekek és fiatalok. Sokáig emlékezetes marad kinek-kinek, amikor részese volt egy-egy ilyen misztériumjátéknak.

A pásztorok Jézus korában nem örvendtek köztiszteletnek, mint ahogy azt a magyar irodalom őrzi. A farizeusok szerint a pásztorok, akik egyébként szegény emberek is voltak, nem tartották, jóllehet nem is tudták megtartani a törvényeket. Emiatt még a bírósági gyakorlatban tanúk sem lehettek. Szinte másodrangú polgárok voltak. Az angyalok ennek ellenére nekik jelennek meg a jóhír átadására. Lukács, az irgalom evangélistája ezt jól kiemeli. A pásztorok kapják az igazi nagy örömet, melynek tulajdonsága, hogy nem múlik el. Számunka a nagy öröm, hogy megszületett a Megváltó. Ez nem más, mint Jézus kilétének meghatározása. A lényeg benne van. Ő Isten Fia, a Messiás, akire várakoztak, a Megváltó.

A pásztorok egyszerű emberek voltak, így az angyal értelmükhöz szabottan adja meg a jelet: ő a gyermek a jászolban, akiben rátalálnak a Messiásra.

Isten olyan szinten szólítja meg az embert, ahogy az ember az üzenetet el tudja fogadni. A gyermek, a felnőtt, a tudós másként kapja meg az isteni megszólítást.

Az érsek megemlékezett a régi kérdésről: miért lett a Fiúisten emberré? A világegyetem hatalmas, s ennek a megalkotója porszemnyi emberré lett. Óriási kérdés és titok egyben. Jézus azonban választ ad: Isten úgy szerette a világot, hogy Fiát adta érte. A Fiú sorsközösséget vállalt az emberrel.

A pásztorok sietve elmentek. Amikor nagy jó hír van a birtokunkban, azt hamar tovább akarjuk adni. Ilyen az evangélium, ez a misszió lényege – mutatott rá az érsek. A pásztorok elmentek és elmondták mindazt, amit láttak és hallottak: ez a pásztori tisztség lényege. Jézus magát nyilvános működésében Jó Pásztornak nevezte, akihez közeledtek annak idején az egyszerű pásztorok, hogy találkozzanak vele. Ez a Jó Pásztor pedig életét adta a juhaiért.

A pásztorok dicsőítették Istent, Mária pedig megőrizte a pásztorok szavait, és elgondolkodott rajta. Ez a karácsony feladata: megőrizni az ünnep titkát és el-elgondolkodni rajtuk – mutatott rá Bábel Balázs.

Forrás és fotó: Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye

*

Kaposvári Egyházmegye

Karácsony szenteste Varga László megyéspüspök celebrált éjféli szentmisét a kaposvári Nagyboldogasszony-székesegyházban.

Csodálatos ajándék vette kezdetét akkor, amikor az Úr Jézus Krisztus megszületett. Nem csak azzal tanított bennünket, amit nyilvános működése alatt elmondott nekünk, hanem azzal is tanít bennünket még ma is, amit magára vett mint ember, s amit tett vagy nem tett valóságos emberként – mondta el a főpásztor.

Mi az első, amit szeretnék kiemelni ebből a szó nélküli tanításból? Hiszen

a csecsemő Jézus nem prédikált, de azzal, amit magára vett, a legszebb prédikációt mondta el. Ha egy szóban akarom kifejezni ezt az üzenetet, akkor azt mondom, hogy bizalom.

Azzal, hogy a végtelen Isten egy egészen törékeny, kicsiny csecsemő életébe testesült bele, teljesen rábízta magát Máriára, Józsefre és az emberekre.

Kalkuttai Szent Teréz anya mondta, hogy minden megszületett gyermek Isten megújult bizalma az emberiség felé. Nem tört meg a bizalma irántad sem, s irántam sem. Nem lehet olyan bűnöket elkövetni, ami megingatná Isten irántunk való bizalmát. Ez a bizalom töretlen és ez az isteni bizalom ad lehetőséget nekünk, bűnösöknek, hogy újrakezdjünk a bizalomban, amivel oly sokszor visszaéltek már ezen a Földön. Szó nélkül tanít bennünket az Isten azzal, hogy csecsemő lesz, arra, hogy ne féljünk, s hogy ő bízik bennünk.

A teljes szentbeszéd ITT olvasható.

Forrás: Kaposvári Egyházmegye
Fotó: Kling Márk

*

Nyíregyházi Egyházmegye

December 24-én este a Szent Miklós-székesegyházban Szocska A. Ábel megyéspüspök vezetésével ünnepelték a Megváltó születését. Az ünnepi Nagy Szent Bazil-liturgián Gánicz Endre Sándor főhelynök mondott homíliát, amelyben az ajándékozás teológiáját és a krisztusi altruizmust állította a középpontba.

A szónok beszélt arról a gyakori jelenségről is, hogy a karácsonyhoz sokan nosztalgikusan, a múltba révedve viszonyulnak, keresve a gyermekkori emlékeket, a valaha megélt legjobb karácsonyi körülményeket: a havat vagy a tökéletes bejglit. Figyelmeztetett: ha csak a külsőségekre építünk, óhatatlanul csalódni fogunk.

„Változnak az idők. Nincsen hó, a fáról peregnek a tűlevelek, vagy éppen szétrepedt a mákos bejgli. De ha Jézus Krisztus születését tartjuk az ünnep középpontjának, akkor sohasem fog igazi csalódás érni bennünket.”

A főhelynök hangsúlyozta, hogy a keresztény szeretet nem lehet kampányszerű. A „krisztusi altruizmus” lényege, hogy a saját boldogságunkat a másik ember boldogításán keresztül találjuk meg. Ezen kell krisztushívőként fáradoznunk. „A keresztény szeretet nem korlátozódhat csupán karácsony környéki akciókra. Bár a dal szerint húsvétig tart a karácsony, nekünk azt kell mondanunk: egész évben tart. A másik megajándékozása és boldogítása állandó feladatunk.”

A teljes beszámoló ITT olvasható.

Forrás és fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

*

Pannonhalmi Főapátság

Hol születik a béke a mai világban? Erre kereste a választ Hortobágyi T. Cirill főapát szenteste az éjféli misén a pannonhalmi Szent Márton-bazilikában. „Az a béke, amelyről a Szentírás beszél, nem a konfliktusmentesség állapota, hanem bizonyosság arról, hogy az Úr velünk van!” – mondta.

Lukács evangélista nem véletlenül kezdi elbeszélését a császári rendelettel. Augustus császár neve akkoriban egyet jelentett a renddel, a stabilitással, a pax romana ígéretével. Ám a béke az ő felfogásában a hatalom jól szervezett működésének eredménye volt: utak, törvények, hadsereg, adminisztráció. Ezt a fajta békét bizonyára sokan meg csodálták. Ugyanakkor ez a béke kívülről érkezett, harcban született, és fegyverek tartották fenn. Éppen ezért tartós nem lehetett.

Jézus ebbe a világba, a császár teremtette békébe születik. Ám ő azt a törékeny békét, amit a politika saját eszközeivel kényszerített ki, nem akarta az ő istenségével szentesíteni!

Ezért nem a birodalom központjában, nem főúri családba, nem királyi pompába születik! Hanem a birodalom peremén, egy istálló félhomályában, jelentéktelen emberek gyermekeként jött közénk.

Jézus Krisztus és nyomában a kereszténység már a kezdetektől fogva másfajta békét hirdet. Nem a külső rend, nem a világ békéjét hozza, hanem annál mélyebben keresi, az ember szívére figyel, a békét a szív rendezettségében találja meg.

Az angyalok éneke nem mellékes részlet ebben a történetben, hanem kulcsfontosságú: „Dicsőség a magasságban Istennek, és békesség a földön az embereknek.” Ez a mondat nem költői párhuzam, hanem ok-okozati összefüggés. A keresztény tapasztalat szerint a béke ott születik meg a földön, ahol Isten a maga helyén van az ember életében, ahol az ember élete az Isten dicsőítése!

A szentbeszéd teljes egészében ITT olvasható.

Forrás: Pannonhalmi Főapátság

Fotó: Orosz Sándor / Győr+ Média

*

Pécsi Egyházmegye

A születés éjszakáján a találkozás mélyre ható üzenetéből megszületik bennünk az öröm, a betlehemi gyermek, Isten mosolya és érezzük, hogy győzött az élet – fogalmazott szentbeszédében Felföldi László pécsi megyéspüspök szenteste a pécsi Szent Péter- és Szent Pál-székesegyházban bemutatott éjféli szentmisén.

Karácsony estéjén a főpásztora Várdombon, majd Geresdlakon, éjfélkor pedig a pécsi székesegyházban szólt a hívekhez.

A születés éjszakája az élet szeretetéről szól, pedig a karácsony éjszakáján nem voltak gyönyörű fényfüzérek: egy istállóban, a legnyomorúságosabb szegénységben világra jött a Megváltó. Nem kaptak szállást, nem volt nekik helyük. Sokszor rácsodálkozunk, milyen emberek voltak azok, pedig magunknak is feltehetjük a kérdést: a mi életünkben Istennek, Jézusnak van-e helye? Teremtünk helyet Isten számára? Ráérünk leülni és beszélgetni vele?

Karácsony szent éjszakáján adunk-e az életünkből Istennek egy órát, elmegyünk a templomba, hogy legyen helye? Ha Istennek nincs helye az életünkben, akkor senkinek sincs.

Akinek nem jut hely az életében Istennek, ott nem jut hely a hitvesnek, gyermeknek, testvérnek. Lehet, hogy mindent megadnak számukra, mégsincs igazán helye, mert nincs idő rá, nem érnek rá.

Hány ember kerül az élet perifériájára, mert nem volt helyük senkinek a szívében – mutatott rá beszédében a főpásztor, majd hozzátette, ha nekünk van helyünk, adjunk érte hálát és vigyázzunk azokra, akinek nekünk kell helyet biztosítani a szívünkben. Ha magunkkal vagyunk elfoglalva, nem marad hely Istennek, embertársainknak, a szegényeknek és a rászorulóknak sem.

A teljes homília ITT olvasható.

Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye

*

Székesfehérvári Egyházmegye

Karácsonyi éjféli ünnepi szentmisét celebrált Spányi Antal megyéspüspök a székesfehérvári székesegyházban. Az éjféli misén szentbeszédében a püspök arról is beszélt a zsúfolásig megtelt templomban, hogy az imádság ereje képes jobbá tenni a világot, az emberi szíveket megújítani, emberi kapcsolatokat helyrehozni.

Krisztus velünk van, hiszen azért jött el, azért lett egy közülünk, hogy bennünket megerősítsen – mondta a megyéspüspök szentbeszédében. Ádám és Éva Isten barátja volt, a megváltott ember pedig Isten gyermekévé válik, akit nemcsak szeret, hanem megerősít, támogatja és egy új élet szépségét és erejét mutatja meg. A megújult embernek küldetést szán Isten, rábízza örömhírének hirdetését.

Nem a bűné, a félelemé és a gonoszságé a végső szó, Isten legyőzi a rosszat – mondta Spányi Antal. Az imádság ereje képes jobbá tenni a világot, az emberi szíveket megújítani, emberi kapcsolatokat helyrehozni. Isten fia azért jött el, hogy a bűntől megromlott szíveket, a bűn által tönkretett történelmet, a félelmet és a rettegést megszűntesse.

Ne a háborútól féljünk, hanem örüljünk a békének, hogy a másik emberben a testvért lássuk és segítsük.

„Eljött Jézus, aki rámosolyog a világra és tanításával megmutatja az igazság útját, hogy azt minden ember javára jól tudjuk használni és megmutatni. Legyen rajtunk a gyermek Jézus áldása, adjon szívünknek békét, lelkünknek örömöt és tegye emberi kapcsolatainkat Isten előtt mindig kedvessé!”

Forrás: szekesfehervar.hu/Székesfehérvári Egyházmegye

*

Szombathelyi Egyházmegye

Fekete Szabolcs Benedek segédpüspök mutatta be az éjféli szentmisét a szombathelyi székesegyházban a főplébánia lelkipásztoraival közösen.

A püspök szentbeszédében a szóböjtre bíztatta a híveket. Ilyenkor, karácsonykor az a feladatunk, hogy megálljunk, elcsendesedjünk, elhalkuljunk, magunkba szálljunk. Nekünk ez egy meghívás, hogy a karácsony misztériumánál elcsendesedjünk és felhagyjunk a felesleges szavainkkal. Az életünkben, ahol a Kisjézusnak lenne a helye, sokszor más kerül oda. A felesleges szavainkkal, az elhibázott szavainkkal, a meggondolatlan szavainkkal azokat bántjuk meg, akiket a legjobban szeretünk.

Szavakból rengeteg van, tettekből kevés. Amit teszünk, a mindennapokban az az igazi predikáció, sokkal többet ér a felesleges szavak helyett.

Könnyen elrontjuk az ünnepeket, hogy kapkodunk, kiabálunk, csúnyán beszélünk – mutatott rá a püspök.

Mi vagyunk az Isten kinyújtott kezei, amivel rengeteg jót lehet tenni – fogalmazott Fekete Szabolcs Benedek, aki útravalóul a következőt mondta: Tegyünk jótetteket a szavak helyett.

Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye

*

Veszprémi Főegyházmegye

Urunk születésének ünnepén, december 24-én, az éjféli szentmisét Udvardy György érsek mutatta be a veszprémi Szent Mihály-főszékesegyházban.

„Adjunk időt, adjunk teret, hogy ünnepet tudjon teremteni bennünk az Isten” – az érsek köszöntőjében az angyalok hívó énekére utalva így fogalmazott: ezen az éjszakán az Egyház az egész világgal együtt ünnepli Isten igazmondását, hűségét és a vágyak beteljesedését. Mint mondta, a Megváltó azért érkezik, hogy megmentsen, hazavezessen és elvezessen bennünket az Isten életére. A főpásztor arra buzdított, hogy adjunk időt és teret, hogy az Isten valódi ünnepet tudjon teremteni a szívünkben.

Udvardy György hangsúlyozta: Isten újjáteremti az eredeti rendet, gyógyítja az embert és visszaadja elveszített méltóságát. A megváltás szentévében a jubileum üzenete is ezt erősíti: Isten meghallotta népe kiáltását, megkönyörül rajtunk, és nem bocsát el üres kézzel.

A pásztorok példáját felidézve rámutatott:

az angyalok éneke Isten szegényeinek szól először – azoknak, akik presztízs és méricskélés nélkül képesek meghallani az isteni szót, és jóakarattal fordulni egymás felé.

A jászolban fekvő gyermek arra tanít, hogy Isten Atyánk, aki közel jön, velünk marad, és békét akar adni – olyan békét, amely túlmutat emberi igazságon és igazságosságon.

A főpásztor felidézte Boldog Bódi Mária Magdolna 1944-es karácsonyát is, amikor a háború közelsége, a félelem és a sötétség ellenére mindent megtett azért, hogy Litéren éjféli misét és karácsonyi ünnepet szervezzen Isten szegényeinek. Példája ma is arra tanít, hogy a félelmek legyőzhetők, ha az ember Isten békéjére és jóakaratára bízza magát.

A teljes ünnepi szentbeszéd ITT olvasható.

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Kiemelt fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír