A cseh alkotmánybíróság szerint a cseh–vatikáni egyezmény egy része ellentétes a cseh alkotmánnyal

Csehország és a Vatikán 2024 októberében írta alá a kétoldalú kapcsolatokat szabályozó szerződést, más néven konkordátumot. Később a dokumentumot a parlament mindkét háza jóváhagyta, de a szenátus fenntartásokat is megfogalmazott. Ezek alapján a 81 tagú parlamenti felsőház 17 szenátora a taláros testülethez fordult azzal a kéréssel: vizsgálja meg, hogy az egyezmény összhangban van-e a cseh alkotmányban rögzített emberi jogi elvekkel.

Petr Pavel államfő 2025 májusában közölte, hogy véleménye szerint a cseh–vatikáni konkordátum nincs összehangban a cseh alkotmánnyal, ezért azt csak az alkotmánybíróság álláspontjának ismeretében írja alá.

A taláros testület több mint egy éven át vizsgálta a konkordátum szövegét. A problematikus részeket elsősorban a gyónási titok, illetve az egyházi archívumokhoz való hozzáférés jelenti. A szerződés ezen cikkelyei ellentétesek az állam alkotmányban rögzített semlegességével és a megkülönböztetés tiltásával – állapította meg a bíróság.

„A konkordátum indokolatlan egyenlőtlenséget hoz létre, kizárólag vallási kritériumok szerint, ennek az egyenlőtlenségnek alkotmányos dimenziója van, és sérti az állam vallási semlegességét” – jelentette ki a sajtó előtt Zdenek Kühn alkotmánybíró.

A gyónási titok elfogadásával az alkotmánybíróság szerint az állam privilégiumot adna a Katolikus Egyháznak, mert más egyházak esetében az ilyesfajta jogok elfogadása korlátozva van.

További vitatott cikkely, hogy az egyházi jogi személyek levéltáraikat csak a maguk által meghatározott szabályok alapján bocsátanák a kutatók rendelkezésére. Az alkotmánybíróság szerint ez elfogadhatatlan.

A CTK hírügynökség szerint jelenleg a világ 64 országának, köztük 25 európai országnak van egyezménye a Vatikánnal.

Forrás: MTI

Fotó: Vatican Media (XIV. Leó pápa és Petr Pavel cseh államfő 2026. januári találkozója)

Magyar Kurír