A csoda feltétele az ember hite – Az Egyház Anyja ünnepét ülte a Szent Ferenc Leányai Kongregáció

Megszentelt élet – 2024. június 4., kedd | 11:51

Május 22-én ünnepelték a Budapesti Szent Ferenc Kórház kápolnájának búcsúját, Szűz Mária, az Egyház Anyja ünnepét. A szentmisét Jozef Haľko pozsonyi segédpüspök mutatta be, prédikációjából részleteket közlünk.

A magyarul is kiválóan beszélő pozsonyi segédpüspök homíliája elején úgy fogalmazott: Jézus Krisztus feltámadása óta életének minden jelenete kiszabadul a tér és az idő szorításából. Történelemmé vált mind, mert amióta Jézus feltámadt, minden szava, minden gesztusa, minden csodája aktuális minden időben és helyen, beleértve a most olvasott leghíresebb csodát, a víz borrá változtatását a kánai menyegzőn.

Talán el tudjuk képzelni, hogy milyen furcsa helyzet alakult ki, amikor hiányzott a bor. Azonban Jézus azt kérte a szolgáktól, hogy öntsenek vizet a korsókba. Nem víz hiányzik, hanem bor. Hiányzik a bor, akkor miért kell valamit a vízzel csinálni? Jézus Krisztus és Szűz Mária szavaiban volt valami olyan mélyen meggyőző, hogy a szolgák megtették. Szakértők azt mondják, lehetett talán 600 liter víz, amit a korsókba kellett önteni. Fontos megjegyezni, hogy a kánai menyegzőn történt jelenet mozdítója Szűz Mária, Isten anyja, az Egyház Anyja és a mi anyánk, a te anyád és az enyém, aki folyton figyeli – nincs boruk.

Tudjuk, hogy nem borról, hanem italról van szó.

A kegyelem, az áldás és Isten segítségének a hiányáról. Nincs bor, tehát nincs áldás, nincs kegyelem.

Mária azt mondja a szolgáknak, tegyék meg, amit a fia kér tőlük. Ebben már benne van az előérzet, hogy amit Jézus kérni fog, azt nem lesz egyszerű hittel megtenni. De az emberek teljesítették Jézus akaratát, és sok minőségi bor lett belőle, ami teljesen szokatlan kombináció, mert ami  igazán jó minőségű, abból bizony nem szokott sok lenni. 

A pozsonyi segédpüspök rámutatott, hogy a csoda feltétele az emberek, a szolgák hite volt. Egyszerű vízből bor lett. Biblikus összefüggésekben a víz egyszerű, mindennapi dolog, az embert szimbolizálja. A bor egy komplikált folyamat eredménye, Isten jelenlétének szimbóluma.

Az emberi és az isteni összekapcsolódik: az ember együttműködik azért, hogy az Isten áldása az emberekre áradjon.

Hisznek annak ellenére, hogy nincs értelme, de ha Jézus akarja, akkor értelme lesz, és az átváltoztatás megtörténik. Többször is kérte a Jóisten különböző helyzetekben az emberektől: higgyenek neki minden remény ellenére. A logika abban van, hogy ami láthatatlan, ami kicsiny emberi, ha hittel megtesszük, nagy áldássá válik.

Szűz Mária mint az Egyház anyja és az Egyház minden tagjának édesanyja a legjobban arra vágyik, hogy fogadjuk be Jézust személyes megváltónknak. Ez a hitünk lényege, legmélyebb értelme; Jézus azért jött, hogy belépjen az életünkbe, és hogy mi belépjünk az övébe. Az evangélium, az Eucharisztia, a közösség, a szentáldozás, a szentségimádás által ő belép és mi is belépünk. Személyes kapcsolat, ez a lényeg.

Van személyes kapcsolatunk Jézussal? Mindennapi beszélőviszonyban vagyunk vele?

Hogy átváltoztassa mindennapi munkánk, igyekezetünk vizét, csöppjeit, hogy jó bor legyen belőle, áldás azoknak az embereknek, akikkel együttműködünk, akikkel vagyunk.

A szentbeszéd teljes egészében ITT olvasható. 

Forrás és fotó: Assisi Szent Ferenc Leányai Kongregációja

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria