A feltámadott Úr húsvéti ajándékai

„Békesség nektek” (Jn 20,21): ebben a húsvéti epizódban háromszor is felhangzik ez a mondat. Látszólag egyszerű köszöntés, a keleti népek szokásos üdvözlőformája, de gyakorlatilag sokkal több annál.

Maga az Úr, a megdicsőült és feltámadt Krisztus mondja, kívánja, sőt adja első ajándékul tanítványainak, nekünk is, a Szentlelket.

És ez az ajándék sok mindent magában hordoz: a lélek békéjét, az igazi, az Úrban való örömet, a bűnök alóli feloldozást, vagyis Isten irgalmának tapasztalatát. A félelem és bezárkózás helyett a bizalommal teli hit bátor megnyílását, melyre nekünk is oly nagy szükségünk van.

Óhajtjuk és kérjük a békét az egész világnak, benne az Isten útjától egyre messzebb távolodó Európának, édes magyar hazánknak, családjainknak. De elsősorban mi magunknak, hogy így, Jézus által már kiengesztelt és megbékélt szívvel kérjük, ahogyan Assisi Szent Ferenc: Uram, tégy engem a te békéd eszközévé, hogy ahol gyűlölet van, oda szeretetet vigyek!

Az Úr láttára öröm töltötte el a tanítványok szívét, olvassuk tovább az evangéliumot. Igazi,

az Úrban való örömre csak az képes, aki személyesen is találkozik Jézussal, a Feltámadottal.

Itt van ma is Tamás apostol mindenkor aktuális példája. Csak akkor tud együtt örülni a többi tanítvánnyal, amikor végre maga is teljes valójában, egészen személyes módon tapasztalja meg az Úr és Mester, Jézus Krisztus jelenlétét.

A húsvét legnagyobb ajándéka így lehet számunkra is béke és öröm. Még nem késő, hogy Tamással végre mi is útra keljünk az utolsó vacsora emeleti terme felé, s ott az eucharisztikus test-véri közösség támogató és megtartó erejét, a jézusi  jelenlétet valóban megéljük, megtapasztaljuk. Húsvéti gyónás és áldozás, egyéni és közös imádság, a szentmise végtelen értékének kegyelmi valósága, s mindennek csodás, együttes hatása az a belső öröm és béke, melyet csak a feltámadott Úr adhat nekünk, de amit senki sem vehet el többé tőlünk.

Nekem sokat segít, ha az irgalmas Jézus képének szeretetteli arcába tekintek, s elmondom sokszor: Jézusom, bízom benned!

Ezt az arcot, a feltámadott Úr örömét és békéjét tükrözi vissza a nagy pápa, Szent II. János Pál kedves tekintete. Húsz esztendeje éppen az isteni irgalmasság vasárnapja előestéjén távozott el e földi létből, hogy odafentről járjon közben értünk. Ezt a jézusi örömet és békét olvasom le a nyolcvan évvel ezelőtt vértanúhalált szenvedett Boldog Apor Vilmos püspök s a mindig mosolygós, derűs Boldog Brenner János vértanú áldozópap arcáról is. (...)

Járjon előttünk a békét és örömet sugárzó szentek példája, támogasson szüntelen partfogásuk és közbenjárásuk, s különösen is támogasson minket az irgalmas Jézus húsvéti kegyelme, áldása!

Szerző: Bognár István

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír