A fiatalokhoz szólt Felföldi László pécsi püspök a városi lelkigyakorlat záróalkalmán Győrben

Felföldi László püspök tanítása elején Pilinszky János írását idézte: „A második kereszt a kamaszkoré. Egyik ágának fölismerés, másik ágának tévelygés a neve. (...)

Komoly kereszt a kamaszok keresztje. Szálkáiról elég meggyőződnünk a Tékozló Fiú könnyeiből.

Ez a fiú bűnösségében a leghitelesebb szimbóluma Isten Fiának, ahogy az elveszett bárány Isten Bárányának. Hogyan lehetséges ez? Talán mivel a szimbólumok »anyanyelve« is az ellentétek találkozója, akár a kereszt két ága. S hogy ez a találkozás lehetséges, mi több, az egyetlen és legfőbb találkahelye a szétfeszülő mindenségnek, arra csak egy magyarázat van. Az, hogy túl mindenen, már itt a földön egyek vagyunk az Atyában.”

Arra kell felkészítenünk a jövő édesanyáit, édesapáit, hogy tudjanak, merjenek, akarjanak Krisztusra hallgatni, vele közösségre lépni – hangsúlyozta a főpásztor. – A Krisztusra figyelés lényege a közösség. Csak együtt, közösségben lehet, mert az Egyházban megélt közösség mutatja meg az élő Isten valóságát.

Csak az élő Istenre szabad hallgatni. Az Isten szava megmutatja a jelen és a jövő titkát, valóságát.

Mindennél fontosabb és értékesebb.

Az ifjúság számára létkérdés Jézus tanítása: „Legyen a ti beszédetek: igen, igen, nem, nem.” (Mt 5,37) A nem biztosítja az igen hitelességét; a nem megvéd a rossztól. A felnőttek álljanak a fiatalok mellett ennek tanulásában – kérte a pécsi megyéspüspök.

Sámuel könyve az imádság, a hivatás, a tanítás titka. Sámuelhez hasonlóan minden fiatalnak meg kell tanulnia, miként tudja megkülönböztetni az Isten szavát a saját gondolatoktól és a világ szavától. Éli arra buzdítja Sámuelt, hogy legyen kész az Úr meghallgatására: „Beszélj, Uram, szolgád figyel!” (1Sám 3,9) Mert

csak vele megbeszélve, őt meghallgatva tudunk dönteni. Minden élethelyzet kezdetén érvényes ez: az esküvőn, a papszentelésen, a szerzetesi fogadalomban; engedjük, hogy Krisztus szóljon hozzánk.

A csend, az ima ajtaja a szeretet ajtaja. Vizsgáljuk meg, mit engedünk, hogy formálja, táplálja, gazdagítsa az életünket; mit olvasunk, mit hallgatunk – fordult a  jelen lévő fiatalokhoz Felföldi László püspök. – Az ajtót tartó két oszlopfő az igen és a nem. Egyik sem létezik a másik nélkül. Mindenkinek annyit ér az igenje, amilyen nem van mellette, amely megvédi, megőrzi, amely segíti, hogy kibontakozzon és teljes legyen.

A pécsi megyéspüspök Hamvas Bélát és Kodály Zoltán idézve arra bátorította a fiatalokat, legyenek igényesek arra, hogy milyen tartalmakat fogadnak be, hiszen minden elolvasott sornak, meghallgatott szónak, zeneszámnak nyoma marad a lelkünkben.

Ti, fiatalok, vagytok az Egyház és a szüntelenül úton lévő emberiség örömteli reménye.

Szeretnélek kézen fogni benneteket és veletek együtt járni a remény útját” – ismételte Ferenc pápának a XXXVIII. Ifjúsági Világnapra írt üzenetében megfogalmazott buzdítását Felföldi László pécsi megyéspüspök.

Felföldi László pécsi püspök lelkigyakorlatos szentbeszéde ITT meghallgatható.

Forrás: Győri Egyházmegye

Fotó: Molnár G. Tamás

Magyar Kurír