A Fokoláre Mozgalom palesztin származású elnöke imádságra és a béke gesztusaira hív

Október 27-re, péntekre a Szentatya újabb ima- és böjtnapot hirdetett a békéért. Margaret Karram így beszélt az előző, október 17-re hirdetett imanapról: „Sokat várok a kérő imától, amely a bolygó minden tájáról Istenhez szállt, és száll fel továbbra is… mert biztos vagyok benne, hogy Isten szíveket, elméket és kezeket mozgat meg, hogy letörje az erőszakot, és békét építsen…”

A közel-keleti válság közelről érinti Karramot, aki magát egyszerre vallja arabnak, katolikusnak, izraeli állampolgárnak és palesztin származásúnak. „Ha őszinte akarok lenni – teszi hozzá –, még ha most végtelen fájdalom is tölt el, úgy érzem, hogy a legigazibb identitásom az, hogy keresztény vagyok. Mélyen gyászolom a hazámat, mindkét népet, de nem érzem, hogy valamelyik táborba felsorakoznék. Sőt, állandóan azt kérdezem magamtól: Mit tehetnék még? Mit tehetek, hogy megállítsam a fegyvereket? Mit tehetek, hogy az izraeliek és a palesztinok valóban olyannak lássák egymást, amilyenek, tiszteletben tartva egymás értékeit és gazdagságát?”

Karram származása a kultúrák összefonódása. „Apai nagyszüleim Galileában, Názáretben születtek, nagyon fiatalon házasodtak, és Egyiptomba költöztek. Apám 1914-ben született Alexandriában, ő volt a legidősebb fiú, és négyéves koráig ott élt. Egyiptomból a nagyszülők visszatértek Galileába, ahol született még több gyermekük. 1948-ban a nagyszüleim apám testvéreivel együtt Libanonba menekültek, abban a reményben, hogy a háború után visszatérhetnek. De ez nem így történt, csak a nagyszüleim térhettek vissza 1959-ben, apám esküvőjére. Anyám és rokonai szintén palesztinok, de Haifában születtek és éltek. Két nővérem és egy bátyám van, akik közül ketten még mindig a szülővárosunkban élnek. Az egész családunk megkapta az izraeli állampolgárságot, miközben megtartottuk arab identitásunkat.”

„Meggyőződésem, hogy a szívekben lévő harag megállításához már kora gyermekkortól kezdve el kell kezdenünk az embereket a kölcsönös tiszteletre, a békére és az igazságosságra nevelni. A Szentföldön a Fokoláre közössége több mint 40 éve van jelen, és a testvéri együttélést elősegítő kölcsönös megismerésre összpontosító programsorozatokat, művészeti műhelyeket és akciókat tartunk a gyermekek és fiatalok számára. A fiatalokkal és felnőttekkel való munkában a párbeszédet tesszük a kapcsolatok alapjává, mind ökumenikus, mind vallásközi szinten. Világszinten pedig a Fokoláre Mozgalomhoz tartozó fiatalok és gyerekek a Living peace nemzetközi egyesülettel összefogva egy olyan akciót indítottak, amelynek keretében meghívják társaikat, hogy mindennap, minden időzónában 12 órakor imádkozzanak a békéért. Ezenkívül javasolják mindenkinek, hogy töltsék meg a napot olyan gesztusokkal, amelyek a békét építik a szívükben és a környezetükben, valamint küldjenek támogató üzeneteket a Szentföldön élő gyermekeknek és fiataloknak, amelyekkel bátorítják őket, hogy kérjék országaik vezetőit, hogy tegyenek meg mindent a békés megoldás érdekében.”

A teljes írás ITT olvasható.

Fordította: Prokopp Katalin

Fotó: Javier Garcia; Pixabay

Forrás: Új Város Online / Avvenire

Magyar Kurír