A Fülöp-szigetek, ahol Ferenc pápa látogatást tesz

A Délkelet-Ázsia keleti pereme mellett elterülő szigetállam 7107 szigetet foglal magába, de mindössze nyolc nagyobb sziget népessége adja az ország lakosságának 96%-át. A szigetek területe 300 ezer négyzetkilométer, lakóinak száma már elérte a százmilliót. Neve a szigetországot Európa számára felfedező portugál hajóstól, Ferdinand Magellántól ered, aki az őt küldő spanyol uralkodóról, II. Fülöp királyról nevezte el a szigetcsoportot.

A Fülöp-szigetek az egész ázsiai térség egyetlen katolikus többségű országa, éppen ezért a keresztény hit szempontjából kiemelt evangelizáló és missziós szerepet töltött be. Ennek köszönhető, hogy Boldog VI. Pál pápa már negyvenöt évvel ezelőtt, 1970-ben apostoli látogatást tett a szigetállamban. Szent II. János Pál pápa kétszer is járt itt, először 1981-ben, majd 1995-ben. Most tehát negyedik alkalommal érkezik Péter-utód a Fülöp-szigetekre, hogy megerősítse őket a hitben.

Ferenc pápa mostani látogatásának közvetlen oka a szigetállamot sújtó 2013-as tájfun, amely mérhetetlen károkat okozott az országnak. A Haiyan nevű tájfun november 8-án érte el a szigetország partjait, és jóllehet százezreket már előre kitelepítettek, de a 300 kilométeres széllel szemben nem volt hatékony védelemre lehetőség. Tacloban városát teljesen letarolta a vihar, házakat döntött össze, fákat szaggatott ki. Több mint 200 ezer ház, köztük soklakásos épületek dőltek romba, a pusztítás 12 millió ember életét érintette közvetlenül.

Ferenc pápa e rettenetes pusztítás sebeinek gyógyítására érkezik hozzájuk, hogy vigaszt, bátorítást és erősítést adjon. Kiemelt programja az útnak éppen a tájfun sújtotta Tacloban városa.

A Vatikáni Rádió kiküldött munkatársai tudósításaikban beszámolnak arról, hogy a helybéliek rajongó szeretettel várják a pápát. Az áldását kérik, és mindenki abban bízik, hogy megérintheti, megsimogathatja őt. Ez az érintés más és sokkal több, mint az európai ember számára. Ők ebben a sűrű emberközelségben élnek, és éppen ez az, ami Ferenc pápa tanításának egyik alappillére: az emberközelség. Épp ezért kell kilépni, elindulni a kilencórás repülőút távolságra fekvő országba, hogy ott legyen jelen, ahol nemrég még óriási volt a baj.

A Fülöp-szigetek legfőbb értéke a család, pontosabban a nagycsalád. Az ősi, törzsi jellegű emberi életközösséget immár ötszáz éve formálta, alakította Krisztus evangéliuma, és így alakult ki a nagyon erős szálakból összeszőtt családi élet. Nemcsak sokan vannak, nagy számban, öt-tíz gyermekes családok, a család összetartja a nemzedékeket is. A családfő áldása szent, az idős nagyszülők, dédszülők szava megfellebbezhetetlen. Bárki öröme és gondja a közösség öröme és gondja. A nagy szegénységben élő országból milliók vándorolnak ki, hogy szerte a nagyvilágban munkát találjanak, így Olaszországba is sokan érkeznek.

A kivándorló Fülöp-szigetekiek dolgosak, nincs koldus közöttük, mert a bajban levő társukat kisegítik. Szorgalmasak, megbízhatók. Olaszországban megszokott látvány, hogy idős olasz nagyszülőket fiatal „filippínók” kísérnek. Az idegen földön megszolgált fizetésüket szinte teljes egészében hazaküldik. Meglepő tény: a Fülöp-szigetek GDP-jének nagyobbik részét a külföldön dolgozók hazaküldött pénze jelenti.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír