A görögkatolikus metropólia kincseit bemutató előadás-sorozat kezdődött Budapesten

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Első alkalommal Papp Miklós pesterzsébeti görgkatolikus parókus, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola erkölcsteológia tanszékének vezetője beszélt a görögkatolikus templomépítészet teológiájáról, misztikájáról és spiritualitásáról.

Előadása elején Papp Mikós kiemelte, hogy Magyarországon számos görögkatolikus templom eltér a hagyományos keleti templomok stílusától, s nagy hasonlóságot mutat a római katolikusokéval. Mint mondta, ennek oka a török megszállás idejére vezethető vissza, amikor is nagyon sok templom elpusztult, s Mária Terézia korában inkább barokk stílusban épültek az újak, köztük a görögkatolikusok is. Napjainkban indult el újra egy olyan folyamat, melynek hatására az újonnan épülő görögkatolikus templomok építészeti formáiban visszatérnek az eredeti hagyományokhoz.  

Papp Miklós rávilágított arra is, hogy a templomra sok esetben használjuk az egyház kifejezést, ami már több értelemmel bír: nem csupán a falakat jelenti, hanem az élő köveket, az imádkozó közösséget is, ami jobban mutat rá a kereszténység alapvető jellegére.

Az előadás során a különböző építészeti hagyományok áttekintésével mutatta be Papp Miklós, miként hatottak a zsidó és a görög kultúra, valamint a katakombák a görögkatolikus templomépítészetre. A különböző kitekintésekkel azonban nemcsak a gyakorlatban megvalósuló építészeti megoldásokat mutatta be, hanem azok teológiai hátterét és jelentését is, amely a templomot megkülönbözteti minden profán épülettől és más istentiszteleti helytől, s amely a templomba lépőt Istenhez kapcsolja.

Papp Miklós elmondta, hogy a görögkatolikus templomépítészet alapja a mostani Isztambulban található Hagia Sophia: ennek a templomnak az építészeti megvalósulására vezethető vissza minden keleti stílusban épült templom, s még a mai modern formában épülőkön is ennek a szerkezetét fedezhetjük fel. Mindezek alátámasztására gazdag képanyagban vette végig a külföldi és magyarországi templomi példákat.

A sajátos építészeti formák bemutatása után a keleti stílusú templomok szerkezét, belső tagolódását tekintette át Papp Miklós: az előcsarnoktól a hajón és ikonosztázionon át a szentélyig és az ott található oltárig ismerhette meg mindenki, hogy milyen sajátosságok és teológiai jelentések köthetők ezekhez: a kapu és a templomba való belépés a halál analógiája, hiszen a templomon kívül hagyva mindenünket egyetlen, legszebb ruhánkban érkezünk oda, Isten színe elé; az előtér a tisztulás és a bűnbánat idejének, a földi gondok lerakásának a helye; a hajóban a padok hiánya az eredeti stílusban épült templomok esetében az Istennel való tiszteletteljes kapcsolat megvalósulása, az emberi történelem szimbóluma, míg a szentély a szentek szentjéé, az Úr királyi terméé.

Zárásként Papp Miklós egyetlen fontos dologban foglalta össze a görögkatolikus templomépítészet hagyományát és alapját, mely nélkül nem létezhet: az egész templomkultúra egy nagy ikon valójában, mégpedig a Szentháromság ikonja, amely az egyetlen történés megjelenítése, melyben a Szentháromság megnyílik és vár minket – ide, a templomba és magához.         

A magyar görögkatolikus metropólia kincseit bemutató előadás-sorozat november 13-án folytatódik, amikor Obbágy László nyíregyháza-kertvárosi parókus, teológiai tanár a görögkatolikus papi házasság sajátságos értékeiről és terheiről, személyes és történelmi dimenziójáról fog beszélni. December 11-én pedig karácsonyi készületként ismét Papp Miklós vár mindenkit, s vele elmélkedhetjük át a karácsonyi ikon teológiai és spirituális sajátosságait.   

Fotó: Lambert Attila

Zadubenszki Norbert/Magyar Kurír