A gyalogos zarándok a lábaival imádkozik – 113 kilométert gyalogoltak debreceni fiatalok

Kishírek – 2024. augusztus 2., péntek | 13:40

A debreceni Szent Anna-főplébániáról tizennégy fiatal és két kísérő hétnapos zarándoktáborban vett részt július 13–19 között. A résztvevők Tihany–Pannonhalma között zarándokoltak összesen 113 kilométert, nagyrészt a Szent Jakab-zarándokút nyomvonalát követve.

„Még a fiatalok is elfáradhatnak, ellankadhatnak, az ifjak is összeeshetnek erőtlenül.
De akik az Úrban bíznak, új erőre kapnak, szárnyra kelnek, mint a sasok.
Futnak, de nem fáradnak ki, járnak-kelnek, de nem lankadnak el.”
(Iz 40, 30–31)

Az útvonal három bencés kolostort is érintett: Tihany–Bakonybél–Pannonhalma, ahol lehetőség volt bencés szerzetesekkel találkozni, beszélgetni. A zarándoktábor lelki íve Szent Benedek életéhez kapcsolódott.

A fiatalok az első estén megfogalmazták, hogy kiért vagy miért ajánlják fel zarándoklatukat, hiszen a zarándok a lábával imádkozik. A napi csendszakaszban közelebb kerültek önmagukhoz és Istenhez, kiszakadhattak a hétköznapi rutinból, megérezték a természetben a nyugalmat és a csendet. Az emmauszi beszélgetésekben adott témáról pedig megosztották egymással véleményüket, élményeiket.

A napok során a csoport összetartó közösséggé formálódott. Együtt készítették el a zarándokkeresztet, amelyre útközben mindennap friss virágot szedtek. Együtt imádkoztak, sokat énekeltek és táncoltak. Egymás terhét a szó szoros értelmében is hordozták.

„Az első napig tartottam az egésztől, de amikor elindultunk, elmúltak a félelmeim. Az elkövetkezendő napokban rájöttem, hogy nem is olyan fárasztó – fogalmazta meg élményeit az egyik fiatal zarándok. – Az elején a visszahúzódó természetem miatt a közösségnek sem örültem igazán, de a nagyszerű társaságba, amibe belecsöppentem, gyorsan sikerült levetkőzni a gátlásaimat. Sokat nevettünk, szórakoztunk, és folyamatosan támogattuk egymást. Ki kell még emelnem, hogy ehhez szükség volt a páratan türelmű és kitartású vezetőkre, akik elképesztő lelki erővel vezették a csapatot, és nagyszerű programokat szervezetek nekünk.

Az útvonal a napos részeken fárasztó volt ugyan, de az erdős részeken kifejezetten szépnek és kalandosnak bizonyult. Amikor az utunk végén megpillantottuk Pannonhalmát, akkor szerintem az egész csapat büszke volt magára és egymásra.”

A teljes beszámoló ITT olvasható.

Szöveg: Gyarmatiné Komolai Marica és Zeleznik Erika hitoktatók

Forrás és fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria