A gyémántmisés Mayer Mihállyal ünnepelték a kökényi templom felszentelésének 35. évfordulóját

Amikor a rendszerváltás idején felmerült, hogy Kökényben, a Pécs-közeli, horvátok lakta kis településen templom épüljön, kissé hihetetlenek tűnt az ötlet. A település a keszüi plébániához tartozott; szentmiséket a falu közelében lévő, a hívek adományaiból és munkájával kibővített Szent Kereszt-kápolnában, illetve még korábban az iskola egyik tantermében tartották.

Az ötlet gazdája és kivitelezője Lőrinc Sándor plébános volt, aki Keszüben született, és mint ministráns, illetve káplán tanult meg horvátul énekelni és imádkozni. Emlékezett azokra az időkre, amikor a kökényi lányok, fiatalasszonyok ünnepi népviseletben mentek a szentmisékre. Lőrinc Sándor lelkesedése magával ragadta a kökényieket, és 1989-ben a Szent Anna-napi búcsú alkalmával Cserháti József püspök felszentelte az új templomot.

Az eseményről készült videofelvételt is megnézhették a hívek az idei búcsú alkalmával.

Csoda történt Kökényben” – ezek a szavak is elhangzottak a 35 évvel ezelőtti szenteléskor, hiszen egy kisközség kis létszámú híveinek nagy, szívből jövő kívánsága valósult meg.

Ezért a 35 évvel ezelőtti eseményért adtak hálát az idei Szent Anna-napi búcsú szentmiséjében, amelyre Köves Ferenc plébános meghívta a gyémántmisés Mayer Mihály püspököt.

A nyugalmazott pécsi megyéspüspök homíliájának első részében a nagyszülők és idősek világnapjára utalva a generációs összetartásról beszélt. Ez az összetartás sokszor hiányzik a mai társadalomból – hangsúlyozta. – A nagyszülők szeretettel teli szívvel át tudják adni unokáiknak azokat az értékeket, melyeket életük során megéltek, fontosnak tartanak.

A püspök arra buzdította a fiatalokat, hogy becsüljék meg az idősek tudását, hiszen így teljesedik be, épül tovább jelenünk kultúrája, amit nem szabad engedni, hogy a „leselejtezés kultúrájává” váljék.

Mayer Mihály a kökényi templomról azt mondta,

Jézus szeretete kellett, hogy itt legyen a közösségben, még jóval a templom építésének kezdete előtt.

A harangláb már korábban itt állt, de nem volt elég a harangszó, Jézus Krisztus valóságos jelenlétére is szükség volt. Megépült a kálvária is, valamint a falu közepén lévő világháborús emlékmű – mindez a hívek közösségének erejét, hitét jelzi.

Kivételes helyzetben vannak a kökényiek, hiszen nem múlik el vasárnap istentisztelet nélkül, nagyon aktív a rózsafüzér-közösség, fontos számukra a Szűz Mária-tisztelet, megemlékeznek Jézus Szent Szívének hónapjáról, imádkoznak a hívőközösség elhunyt tagjaiért, gyakran zarándokolnak Szentháromság ünnepe alkalmából Máriagyűdre, a Havas Boldogasszony ünnepén pedig a pécsi havihegyi kápolnában vannak.

A 35 évvel ezelőtti ünnepség résztvevői közül sokan nincsenek már köztünk, de az akkori karonülők most elhozták gyerekeiket a jubileumi misére, ugyanakkor az akkori fiatalok közül sokan elköltöztek a faluból, munkát keresve.

A helyiek remélik, hogy a médiában megjelenő tudósítások eljutnak hozzájuk is, tudtukra adva, hogy a templom minden elszármazottat visszavár.

Szöveg: Taragyia Györgyné

Fotó: Kollár Ákos

Forrás: Pécsi Egyházmegye

Magyar Kurír