A közel száz fő részvételével megrendezett ünnepi esemény kezdetén Seszták István főhelynök Szent Liturgiát celebrált a debreceni érseki hivatal kápolnájában.
November 8-án, Szent Mihály és a test nélküli mennyei erők ünnepén az evangélium így fogalmaz: „Ezt mondta az Úr tanítványainak: aki titeket hallgat, engem hallgat, és aki titeket megvet, engem vet meg, aki pedig engem megvet, azt veti meg, aki küldött engem. Amikor a hetven visszatért, örömmel mondták: »Uram, még az ördögök is engedelmeskednek nekünk a te nevedre.« Így válaszolt nekik: »De ne annak örüljetek, hogy a lelkek engedelmeskednek nektek, hanem annak örüljetek, hogy nevetek föl van írva a mennyekben!«”
„Aki önöket hallgatja, látja, aki önökkel kapcsolatban van, akár a munkavégzés során, akár az iskolapadban, az önökön keresztül Jézust tapasztalja meg” – mondta prédikációjában az evangéliumhoz kapcsolódóan Seszták István.
A gyermekvédelemben dolgozókhoz intézve szavait így fogalmazott: „A hívő embereknek és az angyaloknak is ez a küldetése. Mindazonáltal ne annak örüljünk, hogy a lelkek engedelmeskednek, hanem annak, hogy a nevünk föl van írva a mennyekben. (...) Végezzék önök is úgy az angyallá válás folyamatát, hogy azt az Isten megjegyezze magának, és amikor már az üdvösségtörténet végállomására jutunk, amikor a jó Istennel találkozunk, akkor tudja, hogy kik vagyunk.”
A Szent Liturgia után Erdei Sándor, az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat országos igazgatója köszöntötte a jelenlévőket.
A szociális ágazatban dolgozók valamilyen szinten az Úr Jézus munkatársai – fogalmazott. – Hiszen segítő szakmájukból kifolyólag olyan embertársaikon segítenek, akik valamilyen hiányt szenvednek. Akárcsak a Bibliában a vakon született vagy éppen a béna ember. Ilyenek a szociális szférában dolgozók is. De a gyermekvédelemben tevékenykedők egy picit mégis másabbak: ők a legkiszolgáltatottabb emberrel, a gyermekkel foglalkoznak. Minden szociális segítőnek jár a köszönet és a hála – hangsúlyozta az országos igazgató.
A görögkatolikus egyház több mint egy évtizede vállal jelentős szerepet a gyermekvédelem területén. „Összesen öt intézményünk van, ebből három található a Hajdúdorogi Főegyházmegye területén” – ismertette Tóthné Tőkés Margaréta, a görögkatolikus metropólia gyermekvédelmi fenntartói irodájának vezetője.
Több mint 1300 gyermekről gondoskodnak a rendszerben, őket 232 munkavállaló és 316 nevelőszülő látja el naponta. Erre a feladatra nem lehet munkaként tekinteni, ezt csak hivatásként lehet megélni – emelte ki az irodavezető. Elmondta: szakembereik sokszor a saját gondjaik elé helyezik a rájuk bízott gyermekek érdekeit és jólétét.
Ez a nap üzenet a társadalom számára, hogy vannak olyan emberek, akik hivatásként élik meg a szakmájukat, annak ellenére, hogy az egyik legnehezebb területen dolgoznak – hangsúlyozta Tóthné Tőkés Margaréta. Hozzátette: nagy felelősséggel jár ez a hivatás, ezért e jeles nap alkalmából több gyermekvédelmi munkatársat kitüntetésben részesítenek.
A Szent Péter és Pál Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ kitüntetett munkatársai: Mester Viktória lakásotthoni nevelő, Szűcs Lajosné gyermekfelügyelő, Barna Józsefné nevelőszülő. A Szent Anna Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ kitüntetett munkatársai: Bakó Sándorné lakásotthon-vezető, Tóth Árpád fejlesztő pedagógus, Nábrádi Lászlóné Nagy Juliánna nevelőszülő. A Szent István Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ kitüntetett munkatársai: Göde Anett Anikó gyermekvédelmi asszisztens, Skobrák Anna Mária nevelőszülő, Szabóné Hajdú Mária nevelőszülő.
Terdik János pasztorális helynök a „legnagyobb, legismertebb szociális munkásra”, Kalkuttai Szent Terézre emlékeztetett beszédében. Teréz anya munkatársai többször panaszkodtak, hogy milyen sok a munka, nagy a teher rajtuk; szerették volna, ha a reggeli zsolozsmát kicsit lerövidítik, annyival is többet tudnának pihenni reggelente. Teréz anya azt mondta nekik: ha sok a teendő, akkor úgy látszik, még több imára van szükség.
A főangyalok ünnepéhez kapcsolódóan Terdik János arra biztatta a jelenlévőket, hogy bátran imádkozzanak ők is őrzőangyalaikhoz. Végül Teréz anya egyik gondolatát adta útravalóul a szociális dolgozók világnapja alkalmából: „Mindig vidáman mosolyogjatok a gyermekekre, a szegényekre, minden szenvedőre, a magára hagyottra! Ne csak figyelemmel forduljatok feléjük, hanem tárjátok ki a szíveteket is nekik. A kedvesség, a buzgóság több embert térített meg, mint a tudomány vagy az ékesszólás. Mi megfogadjuk, hogy teljes szívvel és ingyen szolgáljuk a szegényeket. Mindez talán nem jelent szeretetet, nemességet, kedvességet, alázatot, az önzés visszautasítását?
Mi vagyunk a szegények szolgálatára, és nem ők a miénkre. Ahhoz, hogy a szegények meglássák bennünk Krisztust, először nekünk kell őt meglátnunk bennük.
Legyetek gyöngédek és együttérzők! Bárkivel találkoztok, legyen boldogabb utána, mint amilyen előtte volt. Legyetek Isten gyöngédségének élő tanúi. Mindenki láthassa a gyöngédséget arcotokon, szemetekben, mosolyotokban, hangotok melegségében.”
Az ünnepségen a Szent Péter és Pál Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ józsai lakásotthonából érkezett Simon Enikő Aranyosi Ervin A szeretet gyógyít című versét, a berettyóújfalui Kikelet lakásotthon neveltje, Kállai Szilárd pedig Bódás János Ki van jelölve a helyed című versét szavalta el.
A délután folyamán Uzsalyné Pécsi Rita előadását hallgathatták meg a találkozón jelen lévő gyermekvédelmi munkatársak és nevelőszülők.
A neveléskutató szakember az érzelmi intelligencia fejlesztéséről, annak fontosságáról beszélt. Igyekezett választ adni többek között arra a kérdésre, mit kezdhetünk az öröklött adottságokkal, mekkora a szerepe az IQ-nak az életünkben, és hogyan fejleszthető az érzelmi intelligencia.
Tudom a jót, s teszem a rosszat – mondja Szent Pál. Sajnos velünk is sokszor ez a probléma, ezért is fontos, hogy az érzelmi intelligenciánkat is fejlesszük – hangsúlyozta Uzsalyné Pécsi Rita. – Ha az idegrendszer pályáit képletesen lefordítanánk hosszmértékre, akkor a racionális kéreg körülbelül tizenegy milliméternyi lenne, ami eltörpül a döntéseinket nagyban befolyásoló, tizenhat kilométernyi tudatalattinkhoz képest.
Az érzelmeink behálózzák az idegrendszert, vagyis minden döntésünket, sőt még a memóriánkat is az érzelmeink támogatják. Freund Tamás neves agykutatónk szerint semmilyen ismeret nem jut el a hosszú távú memóriába, csak az, amelyet az érzelmek, ha úgy tetszik, „lepecsételnek”. Ehhez elengedhetetlen az élmény, a tapasztalat és az érzelmi azonosulás.
Arisztotelész szerint azt, amikor csak az elmét tanítod, de a szívet nem, nem volna szabad tanításnak nevezni – hangzott el a neveléskutató szakember előadásában.
Forrás: Hajdúdorogi Főegyházmegye/BSZI
Fotó: BSZI, Szabó Sándor
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria