A győri Szent Kamillus-templomban köszöntötték a missziós keresztet

Hazai – 2019. május 9., csütörtök | 9:46

Május 2. és 5. között a 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra való felkészülés jegyében a győri Szent Kamillus-templomba látogatott a missziós kereszt.

Május 2-án Kálmán Imre, a győri Brenner János Hittudományi Főiskola prefektusa előadást tartott a templomban az Oltáriszentségről.

Kiemelte, hogy az Eucharisztia megértéséhez szükséges az ószövetségi előképek megismerése. A jeruzsálemi templom lerombolását követően a zsidó hagyományban nagyon jelentős szerepet kaptak az ünnepi étkezések. Mivel áldozatot már nem lehetett bemutatni, a zsinagóga és a családi asztal vált imákkal kísért szakrális helyszínné – ismertette Kálmán Imre. – A mindennapokban is élő a Teremtővel való kapcsolat. Az olajbogyónál nagyobb kenyér elfogyasztásakor áldást mondanak, ahogy új étel vagy gyümölcs elfogyasztása előtt is. A szentmisén kívül nekünk, keresztényeknek is figyelnünk kellene a közös étkezések szakrális jellegére. A szentáldozás által megerősített lélek megszentelheti a saját hétköznapi környezetét. Az atomizált, individualista ember számára újra vonzóvá kell tenni a közösséget. A szentmise az Istennel való találkozás ünneplése. „Kezdetben volt a találkozás” – idézte Martin Buber zsidó filozófust a győri prefektus. Előadása végén hangsúlyozta: Higgyünk minden találkozás átalakító erejében!

Május 3-án, pénteken Értünk szenvedett címmel tartott előadást Kaposi Gábor egyetemi lelkész, győr-révfalui plébános.

Május 4-én, szombaton Juhos Imre, a Brenner János Hittudományi Főiskola lelkiigazgatója Máriával a kereszt alatt címmel tartott előadást. Gondolatmenetét hallgatva a jelenlévők végigjárhatták azt a lelki utat, amelyen a Szűzanya haladt az első igenjének kimondásától kezdve, a kánai menyegzőn való közbenjárásán át, egészen a kereszt tövéig. „Jézus keresztje mellett ott állt anyja…” – olvassuk János evangéliumában (Jn 19,25). „Amikor Jézus meglátta anyját és az ott álló tanítványt, akit szeretett, így szólt anyjához: »Asszony, íme, a te fiad!« Azután azt mondta a tanítványnak: »Íme, a te anyád!« És attól az órától magához vette őt a tanítvány.” (Jn 19,26–27).

Juhos Imre kifejtette, hogy ez a néhány kijelentés nagyon sokatmondó. Mint egy végrendelet, úgy hangoznak a kereszten Jézus szavai. Jézus anyját Jánosra, Jánost pedig anyjára hagyja. A haldokló Jézus felbecsülhetetlen értéket hagy maga után: saját édesanyját. Ez is jele s kifejezése annak a szeretetnek és gondviselésnek, mellyel Jézus az övéi, vagyis az Egyház tagjai iránt viseltetik.

„És attól az órától magához vette őt a tanítvány” (Jn 19,27). A görög szöveg mélyebb értelmű: „a dolgai közé”, „mindene közé”. Fizikai és lelki házába, mellyel valódi életközösség születik. „A tulajdonába jött, övéi azonban nem fogadták be” (Jn 1,11) – állapítja meg János keserűen az Igéről evangéliumának elején. Most maga János az, aki befogadja Jézust és ajándékát, az édesanyját. Menekülés, hitet próbáló kísértések és vértanúság vár majd az apostolok többségére. Jézus ezt jól tudja, és ezért anyai támaszt is kapott az egész Egyház Isten atyasága mellé. A kereszten haldokló Mester nem hagyja magára tanítványait. Mária lesz az, aki megtanítja őket is nagypéntek sötét éjszakájában Istenben hinni, bízni és remélni – zárta elmélkedését Juhos Imre.

Május 5-én, vasárnap Berkes Gyula, a győr-nádorvárosi Szent Kamillus-templom plébánosa mutatta be a missziós kereszt látogatásának ünnepi, záró szentmiséjét.

Forrás: Győri Egyházmegye Sajtóirodája

Fotó: Ács Tamás

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria