A háború a legsúlyosabb támadás az élet ellen – XIV. Leó a Pápai Életvédő Akadémia közgyűléséhez

XIV. Leó pápa – 2026. február 18., szerda | 11:50

Egészségügyi ellátást mindenkinek – Fenntarthatóság és méltányosság címmel tartották a Pápai Életvédő Akadémia plenáris ülését február 16–17-én Rómában. A résztvevőket február 16-án fogadta Leó pápa. Kiemelte: e konfliktusokkal teli világban időt és erőforrásokat kell szentelnünk az élet és az egészség védelmének; a közjó megértésének megerősítésével kell kezelnünk az egyenlőtlenségeket.

Ma olyan „háborúkkal nézünk szembe, amelyek a polgári létesítményeket, köztük a kórházakat is sújtják, és a legsúlyosabb támadásokat jelentik, amelyeket emberi kéz az élet és a közegészség ellen elkövethet” – figyelmeztetett a Szentatya a Pápai Életvédő Akadémia plenáris ülésének résztvevőihez intézett beszédében.

„Egy konfliktusokkal sújtott világban, amely hatalmas gazdasági, technológiai és szervezeti erőforrásokat emészt fel a fegyverek és más típusú katonai felszerelések gyártásához, soha nem volt még fontosabb időt, embereket és szakértelmet szentelni az élet és az egészség védelmének” – hangsúlyozta a pápa.

Az egészséget nem egyformán támogatják mindenki számára

XIV. Leó kifejezte elismerését a tanácskozás témája – Egészségügyi ellátást mindenkinek – Fenntarthatóság és méltányosság – iránt.

„Gyakran mondják, hogy az élet és az egészség mindenki számára egyformán alapvető értékek, de ez a kijelentés képmutató, ha figyelmen kívül hagyjuk a strukturális okokat és politikákat, amelyek meghatározzák az egyenlőtlenségeket – fejtette ki a Szentatya. – Az ellenkezőjét állító kijelentésekkel és nyilatkozatokkal szemben

nem minden életet tisztelnek egyformán, és az egészséget sem védelmezik vagy támogatják ugyanúgy mindenki számára.”

A pápa kifejtette: „Azok a helyzetek, amelyekben az egészségi állapotot és az életminőséget illetően találják magukat a közösségek, a társadalmi és környezetvédelmi politikák eredményei”, amelyek olyan változókat befolyásolnak, mint a jövedelem, az oktatás vagy a lakóhely. „A várható élettartamot és az egészség minőségét vizsgálva a különböző országokban és társadalmi csoportokban hatalmas egyenlőtlenségeket fedezünk fel” – világított rá XIV. Leó.

Egymásrautaltságunk

A pápa ezzel kapcsolatban kiemelte annak fontosságát, hogy felismerjük „a minden ember és az egyének egészsége közötti kapcsolatot”, hozzátéve, hogy a covid-19-világjárvány hogyan mutatta be ezt a valóságot.

„A felelősségünk nemcsak abban rejlik, hogy intézkedéseket tegyünk a betegségek kezelésére és biztosítsuk az egészségügyi ellátáshoz való méltányos hozzáférést, hanem abban is, hogy felismerjük, hogyan befolyásolja és segíti elő az egészséget bizonyos tényezők kombinációja, amelyeket összetettségükben kell megvizsgálni és összevetni.” A különböző területeknek, mint például az „orvostudomány, a politika, az etika, a menedzsment és mások”, össze kell fogniuk, hogy szembenézzenek az átfogó kérdésekkel, és megoldásokat találjanak. Ez azt is jelenti, hogy nem „a közvetlen profitra, hanem arra kell összpontosítani, ami mindenkinek a legjobb”.

Ezt a gondolatmenetet folytatva XIV. Leó rámutatott: „Ami a kormányzati intézkedéseket illeti, a One Health (egyetlen egészség) szemlélete megköveteli, hogy az egészség szempontjait minden szakpolitikába beépítsék (legyen szó közlekedésről, lakhatásról, mezőgazdaságról, munkavállalásról, oktatásról és így tovább), felismerve, hogy az egészség a társadalmi élet összes területének találkozási pontján épül fel.”

Az „egy egészség” „alapja lehet az egészségügyi kérdések globális, multidiszciplináris és átfogó megközelítésének”, mivel emlékeztet minket arra, hogy

az emberi élet felfoghatatlan és fenntarthatatlan más teremtmények nélkül”

– jelentette ki a pápa.

A közjó megértésének erősítése

E koncepció előmozdítása érdekében „erősítenünk kell a közjó megértését és elősegítését”, hogy az ne a konkrét egyéni vagy nemzeti érdekek áldozata legyen – szögezte le a Szentatya. Hozzátette, hogy a közjó „az Egyház társadalmi tanításának egyik alapelve”, és „fennáll annak a veszélye, hogy elvont és irreleváns fogalom marad, ha nem ismerjük fel, hogy az emberek közötti szoros kapcsolatok és a társadalom tagjai közötti kötelékek ápolásában gyökerezik”. Ez az a talaj, amelyen egy „demokratikus kultúra” növekedhet, amely egyesíti a „hatékonyságot, a szolidaritást és az igazságosságot” – mutatott rá Leó pápa. 

Arra buzdított, hogy „fedezzék fel újra a gondoskodást mint alapvető hozzáállást mások támogatásában és a hozzájuk való közelség kifejezésében, nemcsak mert valaki rászorul vagy beteg, hanem azért is, mert minden ember sebezhető”.

Csak így „lehetünk képesek hatékonyabb és fenntarthatóbb egészségügyi rendszereket kialakítani, amelyek képesek kielégíteni minden egészségügyi szükségletet a korlátozott erőforrásokkal rendelkező világban, valamint helyreállítani az orvostudományba és az egészségügyi szakemberekbe vetett bizalmat, a tudománnyal kapcsolatos félretájékoztatásoktól és szkepticizmustól függetlenül”.

XIV. Leó pápa megismételte felhívását a nemzetközi és többoldalú kapcsolatok megerősítésére, hogy megelőzhetők legyenek a konfliktusok, és egyetlen szereplő se kerekedhessen a másik fölé.

„Ez a nézet vonatkozik az egészség védelmével és előmozdításával foglalkozó nemzetek feletti szervezetek együttműködésére és koordinációjára is” – zárta a Pápai Életvédő Akadémia közgyűlésének résztvevőihez intézett beszédét XIV. Leó.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican Media

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria