A hajléktalan emberek komoly akadályokkal szembesülnek a szociális és az egészségügyi ellátás során

Öt közép- és délkelet-európai országban, köztük Magyarországon végeztek felmérést a SOLACE-CEE projekt részeként, amelynek célja a hajléktalansággal és lakhatásból való kirekesztéssel küzdők valós helyzetének feltérképezése volt. Kérdőívek és mélyinterjúk segítségével a kutatók a hajléktalansággal küzdők életkörülményeit, az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés akadályait, az egészségügyi ismereteket és az informatikai eszközök használatát vizsgálták.

„Összesen 265 válaszadó vett részt az adatgyűjtésben, és a helyi szervezetek több tucat mélyinterjút készítettek nemcsak a lakhatásból való kirekesztéssel küzdő emberekkel, hanem az egyes országok egészségügyi és szociális szolgáltatóival is. Ez lehetővé tette számunkra, hogy ne csak kvantitatív adatokat gyűjtsünk, hanem megértsük a tágabb kontextust is, rávilágítva a célcsoport összetett igényeire” – nyilatkozta a felmérést készítő Városkutatás Kft. kutatócsoportja.

A válaszadók 61 százaléka számolt be legalább egy egészségügyi problémáról, 34 százalékuk egészségügyi okokból nem tud dolgozni, és 46 százalékukat az elmúlt két évben kórházban ápolták. A válaszadók 40 százaléka nem vesz részt orvosi vizsgálatokon, szűrőprogramokon. Ugyanakkor 25 százalékuktól megtagadták az egészségügyi ellátást, és 40 százalékuk tiszteletlen viselkedést tapasztalt az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele során. Sokaknak nincs kihez fordulniuk támogatásért, különösen a hosszú távú hajléktalansággal küzdő férfiaknak.

A válaszadók 80 százaléka tapasztalt traumatikus eseményeket. Minden második kérdezett gyermekkorban, felnőttkorban vagy mindkettőben bántalmazást élt át. Minden harmadik elveszített egy közeli személyt mentális egészségügyi problémák miatt, és több mint a felük élt együtt valakivel, aki szerhasználattal küzd.

A SOLACE-CEE kutatási eredményei világos képet adnak a közép- és délkelet-európai hajléktalanok előtt álló kihívásokról. Rávilágítanak nemcsak a lakhatás és az egészségügy, hanem a szolgáltatások koordinációjának és integrációjának hiányosságaira is.

„Az eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy az ügyfelek igényei összetettek, és a kezelésükhöz szükséges megközelítésnek is átfogónak kell lennie. Az önálló szolgáltatások koordináció nélkül nem feltétlenül tudnak minden igényre megfelelően reagálni” – mondta Békási Sándor, a projekt szakmai vezetője, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat főorvosa. „A SOLACE-CEE integrálja az egészségügyi és szociális szolgáltatásokat, lehetővé téve olyan összehangolt szolgáltatások létrehozását, amelyek közvetlenül a hajléktalan és lakhatásból kirekesztett emberek életkörülményeire specializálódtak.”

A szakemberekkel folytatott kvalitatív interjúk hangsúlyozták a stabil és rugalmas finanszírozás, a szociális és egészségügyi szolgáltatások közötti jobb együttműködés és koordináció, a személyzeti kapacitások megerősítése, valamint a traumára alapozott és integrált ellátási megközelítések bevezetésének szükségességét, miközben az adminisztratív és szabályozási hiányosságokat, valamint a bonyolult bürokráciát további akadályként emelték ki.

Forrás: Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Fotó: Kovács Bence

Magyar Kurír