A hajmáskéri Szentháromság-templom – Érsekségi ékességek (156.)

Hajmáskér a veszprémi püspökség Séd-menti uradalmának faluja a 11. századtól kezdve. Temploma a megye egyik legrégebbi egyházas helye. Egy 1492-es oklevélben a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt plébániatemplomáról írnak.

A templom főhomlokzata (VFKL archív, 1970-es évek)

A középkori keletelt templom a falu közepén állt, körülkerítve, nagyobb méretű, torony nélkül.

A Hódoltság végén, 1680-ban a lakók református hitűek voltak, és használták tovább a középkori épületet.

A templomot 1702-ben romosnak nevezték. 1733-ban keleti részét tatarozták, támpillérekkel erősítették, a nyugati romos állapotú volt. Déli falán falképek látszottak.

1748–1750 között Padányi Biró Márton a korábbi templom maradványait felhasználva nagyobb részt újonnan építtette a ma álló barokk templomot.

Az építőmester a veszprémi Tiethart József lehetett; Franz Schmitt veszprémi szobrász készítette a szószéket és a faragott fa oltárok szobrait 1750–1752 között. Feltehetően az ő tervei alapján készítette Tomas Walch várpalotai kőfaragó a homlokzatra Szent Péter és Pál, valamint két angyal kevésbé kvalitásos alakját, továbbá a püspöki címert és a keresztelőmedencét. Az oltárépítmények Heitler Ferenc asztalos munkái, ezeket és a szószéket Bödehl János sümegi festő festette 1762-ben; az oltárképeket Amteszner József veszprémi festő és műhelye készítette.

A tornyot 1774-ben Bajzáth József püspök megbízásából Mójzer Pál tervei alapján építették a hajó elé. Oldalkápolnája, melyet ma sekrestyének használnak, 1858-ban épült Immaculata tiszteletére.

A település történeti központjában három utca találkozásában, kiemelkedő területen, a középkori temető területén áll a középkori eredetű, keletelt barokk templom. A több periódusban kialakult jelenlegi alaprajz a centrális és hosszanti elrendezés elemeit foglalja egységbe. Padányi Biró Márton 1761. évi jelentése szerint a középkori hajmáskéri templom rotunda volt. Kutatások híján nem tudható, hogy a fennálló templom ennek maradványait esetleg magában foglalja-e, vagy esetleg a barokk tervhez nyújtott inspirációt.

Homlokzati tornyos főhomlokzata elegáns, de a szokványos háromrészes tagolású: az egyenes homlokzat középső szakaszában a homloksíkból előreugró hasábos torony áll, még nem sejteti a különleges belső teret. A toronyaljból a karzataljba lépünk, két oldalán egy-egy csigalépcső nyílik, (az északiban a lépcsőfokoknak már csak bekötési helyei látszanak az orsófalban, a karzatra nyíló bejárat is el van falazva, de a barokk téglaburkolat maradványa még megvan), a déli még a 18. századi lépcsőjével ma is használatban van.

A hajmáskéri Szentháromság-templomról szóló teljes írás ITT olvasható. 

Forrás: Veszprémi Főegyházmegye

Fotó:  Simon Anna

Magyar Kurír