A „harmadik Vatikán” – A Gemelli-klinika és a pápák története

„Köszönetet mondok ennek a »harmadik Vatikánnak«, a Gemelli-klinikának azért a sok jóért, amit itt tapasztaltam a professzorok, az orvosok, a szerzetesnővérek és az egész személyzet részéről” – II. János Pál pápa e szavakkal nevezte a kórházat „harmadik Vatikánnak”. A kórházi szobája ablakából kitekintve magyarázta el a kifejezést: az első Vatikán a Szent Péter tér, a második pedig Castel Gandolfo.

Amikor 1996. október 13-án, az Úrangyala imádságot követően ezeket a szavakat mondta, már nem először feküdt a római kórházban. Első alkalommal tizenöt évvel korábban, 1981-ben került oda, drámai körülmények között, a Szent Péter téren ellene elkövetett merénylet után.

1981 és 2005 között tíz kórházi kezelés és három látogatás fűzte Szent II. János Pált a Gemelli-klinikához és a Sacro Cuore Katolikus Egyetemhez. (A klinika ugyanis a római Szent Szív Katolikus Egyetem orvostudományi karához kapcsolódó egyetemi kórház, így a pápa nemcsak betegként, hanem az intézmény egyetemi eseményeinek vendégeként is többször megfordult ott – a szerk.) Három alkalommal kereste fel az intézményt. 1984-ben szentmisét mutatott be a klinika előtti téren Agostino Gemelli atya halálának 25. évfordulója, valamint a róla elnevezett kórház alapításának 20. évfordulója alkalmából. 1988-ban megáldotta az új kardiológiai intenzív osztályt, 2000-ben pedig a római orvostudományi kar aulájában részt vett a Katolikus Egyetem 2000–2001-es tanévének megnyitóján.

A kórház története

A pápák és a Gemelli közötti kapcsolat Karol Wojtyła pápasága előtt kezdődött. Az Agostino Gemelli Egyetemi Klinika – amely kiemelkedő egészségügyi központnak számít – nagy múltra tekint vissza.

1934-ben XI. Piusz pápa 37 hektárnyi területet adományozott a Monte Mario dombon azzal a céllal, hogy ott létrejöhessen a Szent Szív Katolikus Egyetem orvostudományi kara. A kart 1961-ben XXIII. János pápa avatta fel. Három évvel később a klinika fogadta első betegeit, hivatalos megnyitóját pedig 1964. július 10-én tartották.

VI. Pál és XVI. Benedek pápa nem voltak a Gemelli betegei, de mindketten jártak az intézményben. 1976. június 17-én, Úrnapja ünnepén Montini pápa szentmisét celebrált a kórház előtti téren. Beszédében így fogalmazott: „Az orvosi tanulmányoknak, az orvostudomány által nyújtott ellátásnak és az itt összegyűlt emberi szenvedésnek a központja ez; az emberi fájdalom mindennapos tapasztalatának és annak a reménynek a helyszíne, hogy megtalálhatjuk az értelmet és az enyhülést.”

Pápává választása után XVI. Benedek több alkalommal is találkozott az orvostudományi kar munkatársaival, és felkereste a Gemelli-klinikát. Többek között azért járt itt, hogy meglátogassa kórházban ápolt testvérét, Georgot. Szintén ott volt a Katolikus Egyetem 2005–2006-os tanévének megnyitóján, amelyet az orvostudományi kar aulájában tartottak.

Ferenc pápa volt a második egyházfő, akit a Gemelli-klinikán ápoltak, először azért, hogy tervezett műtéten essen át a vastagbél divertikulózis következtében kialakult szűkülete miatt. Ekkor tíz napot töltött az intézményben. 2023 márciusában légúti fertőzés miatt került kórházba, majd ugyanazon év júniusában újabb hasi műtéten esett át. Negyedik alkalommal 2025. február 14-én vették fel a klinikára hörghurut miatt, ám állapota súlyosbodott: kétoldali tüdőgyulladást diagnosztizáltak nála. Ezúttal 38 napot töltött kórházban, és március 23-án térhetett vissza a Vatikánba. Ez volt pápaságának leghosszabb, egyben utolsó kórházi kezelése.

A pápa számára a kórház tizedik emeletének egy részét tartották fenn. Ugyanazon az emeleten kapott helyet annak idején II. János Pál is. 

A lengyel pápa és a kórház közötti kapcsolatot ma is látható emlék őrzi: Stefano Pierotti toszkán szobrász carrarai márványból készült II. János Pál-szobra, amelyet 2009-ben állítottak fel a klinika bejárata előtti téren. 

Forrás: Vatican News

Fotó: Policlinicogemelli.it; Vatican News

Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír