A harmincéves Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyét ünnepelték a leveleki hittantáborban

Hétfőn, a tábor első napján mosolygós, Krisztust ajándékozni akaró és tudó atyák tartották a szentmisét. Németh István atya az Isten irántunk megmutatkozó önzetlen szeretetéről beszélt nagyon közvetlenül a gyerekeknek; Lázár István atya pedig gitáros kísérettel, ifjúsági énekeket énekelve és tanítva tette felejthetetlenné a napot.

Lajmán Gréta és Feketéné Nagy Magdolna pedagógusok, katekéták a nap folyamán játékok segítségével mélyítették el bennünk Isten szeretetét, hogy azt mi is merjük megélni a mai világban.

Táborunk második napján Sipos Gergő igazgatóhelyettes, tanár segítségével időutazáson vettünk részt. Levelekről és a leveleki római katolikus templomról tartott előadást, amelyet követően a Leveleki Életmód Egészségünkért Egyesület segítségével egy fergeteges délelőttöt töltöttünk el a sportpályán játékosan. Ebben volt táncos mozgás, sportvetélkedő, számháború, memória játék, és közben nem maradt el a jókedv, a nevetés és az öröm sem, amelyet köszönünk Turóczyné Székely Anita polgármesternek mint az egyesület vezetőjének és Dávidáné Kovács Judit tanárnőnek.

Ezt a jó hangulatot megtartva a gyerekek meglepetésben részesültek a délután folyamán, mert ugrálóvár érkezett a plébánia udvarára.

A harmadik napon Máriapócsra zarándokoltunk. Délelőtt a görögkatolikus bazilika Kegyoltáránál Papp Tamás fehérgyarmati plébános mutatott be szentmisét, és arra hívta fel a figyelmet, hogy mit jelent Antoine de Saint–Exupéry A kis herceg című könyvének egyik jól ismert mondata: „Jól csak a szívével lát az ember.” Ehhez tette hozzá Ferenc pápának azt a fontos állítását, amely szerint a szívvel lehet látni és hallani. Ennek megvalósításához kérték a gyerekek a Szűzanya közbenjárását, amikor a kegyképnél értetkőztek.

Utána az atya azt is megmutatta, hogy még milyen fiatalos. Az eső ellenére bevettük a kilátót a Szent II. János Pál téren, és meglátogattuk Pásztor Károly atyát, ahol egy kicsit megpihentünk: a római kis templomban a lelket, a plébánián pedig a testet frissítettük az atya szeretetének köszönhetően.

Délután a máriapócsi Ékes Virágszál Görög Katolikus Óvoda vezetője, Porcelán-Ványi Melinda és két kolleganője játékok és kézműves-foglalkozások segítségével mélyítették bennünk a nap gondolatát, amelyet a Szentírásban így olvasunk: „Úgy szeressétek egymást, amint én szerettelek titeket” (Jn 13,34).

A negyedik nap a szeretet főparancsolatára épített érzékenyítő nap volt. Budapestről, a Vakok Boldog Batthyány-Strattmann László Katolikus Szociális Intézménye, Óvoda, Általános Iskola és Különleges Gyermekotthon hat tanulója érkezett hozzánk, Nóri és Zsófi pedagógusok, valamint Szabó Csaba balkányi görögkatolikus atya kíséretében, hogy együtt éljük meg Szent Bernát szavait: „A szív nem ott él, ahol van; hanem ott, ahol szeret.”

Az ötödik, záró napon Kokas Sándor, a püspöki hivatal egyik munkatársa részvételével, játékok segítségével beszélgettek arról, hogy harmincéves az egyházmegye.

Délután Törő András atya, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye irodaigazgatója mutatott be szentmisét. Prédikációjában a tanítványság volt a központi gondolat. „Az tud fiatal maradni, aki tanítvány szeretne lenni. Ehhez pedig elengedhetetlen a Jézussal való, élethossziglan tartó kapcsolat.”

A szentmise után már mindenkit vártak a karitásztagok, Kissné Bíró Gabriella karitászcsoport vezetővel, hogy finom palacsintával kedveskedjenek. Majd Kocsmár Sándor vezetésével táncház megmozgatott mindenkit, kicsiket és nagyokat egyaránt.

Ezután elcsöndesedtünk, mert a táborozó gyerekek imádságokat írtak le egy lapra, amelyeket sárga és fehér (az Egyház színei) héliumos lufikba (30 darab) helyeztek, és a plébánia kertjében lévő Golgota körül állva felengedtek az ég felé, szüleik és a jelenlévők imádságaival kísérve.

Elfogyasztottuk a vacsorát (babgulyás), amelynek felajánlását köszönjük Nagy István apukának, a főzést pedig neki és segítőinek. Mivel harmincéves az egyházmegyénk, nem maradhatott el a születésnapi torta sem, amelyet Puskás Olivér apuka és családja ajánlott fel. A nap végén tényleg elmondhattuk, amit a tábor első napján megfogalmaztunk: „Jó nekünk itt együtt lennünk!”

Köszönjük mindenkinek, akik segítették a tábor létrejöttét és megvalósulását, hiszen voltak, akik elkészítették a tízórait, az uzsonnát, akik segítettek a gyerekek szállításában. Köszönjük a szervezést és lebonyolítást Nagyné Korányi Anita tanárnőnek, egyházközségünk világi elnökének.

Forrás: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Fotó: Nagyné Korányi Anita

Magyar Kurír