A HÉT VERSE – Arany János: Családi kör

Kultúra – 2020. december 26., szombat | 20:30

Karácsonyhoz és a Szent Család ünnepéhez kapcsolódunk ezúttal. Arany János halhatatlan versében ünnepi fényt kap a hétköznapok családi együttléte. Ebben a családi körben mindenkinek van helye, a vendégnek is, mindenkinek jut szeretet és figyelem. Az otthonosság és a béke érzetét erősíti a ritmus is, a felező tizenkettősök lassú, nyugalmas folyása az ünnep meghitt és időtlen légkörét árasztja.


CSALÁDI KÖR

Este van, este van: kiki nyúgalomba!
Feketén bólingat az eperfa lombja,
Zúg az éji bogár, nekimegy a falnak,
Nagyot koppan akkor, azután elhallgat.
Mintha lába kelne valamennyi rögnek,
Lomha földi békák szanaszét görögnek,
Csapong a denevér az ereszt sodorván,
Rikoltoz a bagoly csonka, régi tornyán.

Udvaron fehérlik szőre egy tehénnek:
A gazdasszony épen az imént fejé meg;
Csendesen kérődzik, igen jámbor fajta,
Pedig éhes borja nagyokat döf rajta.
Ballag egy cica is – bogarászni restel –
Óvakodva lépked hosszan elnyult testtel,
Meg-megáll, körűlnéz: most kapja, hirtelen
Egy iramodással a pitvarba terem.

Nyitva áll az ajtó; a tüzelő fénye
Oly hivogatólag süt ki a sövényre.
Ajtó előtt hasal egy kiszolgált kutya,
Küszöbre a lábát, erre állát nyujtja.
Benn a háziasszony elszűri a tejet,
Kérő kis fiának enged inni egyet;
Aztán elvegyűl a gyermektársaságba,
Mint csillagok közé nyájas hold világa.

Egy eladó lyány a tűzre venyigét rak:
Ő a legnagyobb s szebb... a hajnali csillag.
Vasalót tüzesít: új ruhája készen,
Csak vasalás híja,... s reggel ünnep lészen.
Körűl az apróság, vidám mese mellett,
Zörgős héju borsót, vagy babot szemelget,
Héjából időnként tűzre tesznek sokat:
Az világítja meg gömbölyű arcukat.

A legkisebb fiú kenyeret kér s majszol;
Üszköt csóvál néha: tűzkigyókat rajzol.
Olvas a nagyobbik nem ügyelve másra:
E fiúból pap lesz, akárki meglássa!
Legalább így szokta mondani az apjok,
Noha a fiú nem imádságon kapkod:
Jobban kedveli a verseket, nótákat,
Effélét csinálni maga is próbálgat.

Pendül a kapa most, letevé a gazda;
Csíkos tarisznyáját egy szegre akasztja;
Kutat az apró nép, örülne, ha benne
Madárlátta kenyér-darabocskát lelne.
Rettenve sikolt fel, amelyik belényul:
Jaj! valami ördög... vagy ha nem, hát... kis nyúl!
Lesz öröm: alunni se tudnak az éjjel;
Kinálják erősen káposzta-levéllel.

A gazda pedig mond egy szives jó estét,
Leül, hogy nyugassza eltörődött testét,
Homlokát letörli porlepett ingével:
Mélyre van az szántva az élet-ekével.
De amint körülnéz a víg csemetéken,
Sötét arcredői elsimulnak szépen;
Gondüző pipáját a tűzbe meríti;
Nyájas szavu nője mosolyra deríti.

Nem késik azonban a jó háziasszony,
Illő, hogy urának ennivalót hozzon,
Kiteszi középre a nagy asztalszéket,
Arra tálalja fel az egyszerü étket.
Maga evett ő már, a gyerek sem éhes,
De a férj unszolja: „Gyer közelebb, édes!”
Jobb izű a falat, ha mindnyájan esznek, –
Egy-egy szárnyat, combot nyujt a kicsinyeknek.

De vajon ki zörget? „Nézz ki, fiam Sára:
Valami szegény kér helyet éjtszakára:
Mért ne fogadnók be, ha tanyája nincsen,
Mennyit szenved úgy is, sok bezárt kilincsen!”
Visszajő a lyánka, az utast behíván.
Béna harcfi lép be, sok jó estét kíván:
„Isten áldja meg a kendtek ételét is,
(Így végezi a szót), meg az emberét is.”

Köszöni a gazda: „Része legyen benne:
Tölts a tálba anyjok, ha elég nem lenne.”
Akkor híja szépen, hogy üljön közelébb –
Rá is áll az könnyen, bár szabódik elébb.
Éhöket a nagy tál kívánatos ízzel,
Szomjukat a korsó csillapítja vízzel;
Szavuk sem igen van azalatt, míg esznek,
Természete már ez magyar embereknek.

De mikor aztán a vacsorának vége,
Nem nehéz helyen áll a koldus beszéde;
Megered lassanként s valamint a patak,
Mennél messzebbre foly, annál inkább dagad.
Beszél a szabadság véres napjairul,
S keble áttüzesül és arca felpirul,
Beszél azokról is – szemei könnyben úsznak –
Kikkel más hazába bujdosott... koldusnak.

Elbeszéli vágyát hona szent földére,
Hosszu terhes útját amíg hazaére.
Az idősb fiú is leteszi a könyvet,
Figyelmes arcával elébb-elébb görnyed;
És mihelyt a koldús megáll a beszédben:
„Meséljen még egyet” – rimánkodik szépen.

„Nem mese az gyermek,” – így feddi az apja,
Rátekint a vándor és tovább folytatja:
Néma kegyelettel függenek a szaván
Mind az egész háznép, de kivált a leány:
Ez, mikor nem hallják, és mikor nem látják,
Pirulva kérdezi tőle... testvérbátyját:
Három éve múlik, hogy utána kérdez,
Még egy esztendőt vár, nem megy addig férjhez.

Este van, este van... a tűz sem világit,
Kezdi hunyorgatni hamvas szempilláit;
A gyermek is álmos, – egy már alszik épen,
Félrebillent fejjel, az anyja ölében.
Gyéren szól a vendég s rá nagyokat gondol;
Közbe-közbe csupán a macska dorombol.
Majd a földre hintik a zizegő szalmát...
S átveszi egy tücsök csendes birodalmát.

(1851. ápr. 10.)

Kép: Nicolas Vleughels: A Szent Család (1729)

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria

  • Kultúra
    A Szent Család: Jézus, Mária és József
  • Nézőpont
    A Szent Család istenemberi titka
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Dsida Jenő: Hideg téli est
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Weöres Sándor: Beethoven emlékére
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Weöres Sándor: Szán megy el az ablakod alatt
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Károlyi Amy: Tisztelet Vörösmarty Mihálynak
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Ady Endre: A Sion-hegy alatt
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Áprily Lajos: Vigasztaló vers
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Tóth Árpád: Hegyi beszédek felé
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Dsida Jenő: Légy szent, fiacskám!
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Juhász Gyula: Októberi éj
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Reményik Sándor: Őszi esők
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Dsida Jenő: Te harangozol
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Áprily Lajos: Assisi, jöjj…
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Kosztolányi Dezső: Őszi reggeli
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – József Attila: Nem én kiáltok
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Rónay György: Himnusz a Boldogságos Szűzhöz
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Áprily Lajos: Szeptemberi ég
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Kosztolányi Dezső: Mohács
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Beney Zsuzsa: Balatoni elégia
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Károlyi Amy: Hit
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Kölcsey Ferenc: A földhez
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Radnóti Miklós: Augusztus
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Juhász Gyula: Milyen volt...
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Vörösmarty Mihály: Hedvig
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Szép Ernő: Elalvó hattyú
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Nagy László: Seb a cédruson
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Arany János: Szent László
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Kányádi Sándor: Lerágott körmökre
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Reményik Sándor: Csendes csodák
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Juhász Gyula: Ének Arany Jánosról
  • Kultúra
    A NAP VERSE – Vörösmarty Mihály: Szózat
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Balassi Bálint: Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje...
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Károlyi Amy: Szabadulás
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Karol Wojtyła: Evangélium
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Kányádi Sándor: Könyörgés tavasszal
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Petőfi Sándor: Füstbement terv
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – József Attila: Kertész leszek
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Dsida Jenő: Új imádság
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Dsida Jenő: Húsvéti ének az üres sziklasír mellett
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Arany János: Széchenyi emlékezete
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Kosztolányi Dezső: Vers
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Babits Mihály: Alkonyi prológus
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Petőfi Sándor: Magyar vagyok
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Reményik Sándor: Lefelé menet
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Áprily Lajos: Március
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – József Attila: Nem emel föl
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Vörösmarty Mihály: Nem fáradsz-e…
  • Hazai
    Egyháziének-versenyt rendeznek Pécsett – már lehet jelentkezni
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Pilinszky János: In memoriam F. M. Dosztojevszkij
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Beney Zsuzsa: Gyertyaszentelő
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Weöres Sándor: Öregek
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Himnusz Szent Margitról
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Nemes Nagy Ágnes: Január
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Sík Sándor: A napkeleti bölcsek
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Reményik Sándor: János evangéliuma
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Nagy Gáspár: Hótalan a hegyek inge
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Keresztes Szent János: Sötét éjszaka
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Vasadi Péter: Magnificat
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Vörösmarty Mihály: A merengőhöz
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Ady Endre: Az eltévedt lovas
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Csokonai Vitéz Mihály: Gróf Erdődyné Ő nagyságához
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Radnóti Miklós: Razglednicák
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Kazinczy Ferenc: Neologismus
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Áprily Lajos: Kék sugarak
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Dsida Jenő: Templomablak
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Szabó Magda: Születésnapi vers
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Sík Sándor: Egy fenyőfa tetején hintázó rigóhoz
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Babits Mihály: Esti kérdés
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Stabat Mater
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Károlyi Amy: Kalap-árnyban
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Radnóti Miklós: Szeptember
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Nemes Nagy Ágnes: Nyári rajz
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Kosztolányi Dezső: Ilona
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Pilinszky János: Terek
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Radnóti Miklós: Csak csont és bőr és fájdalom
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Weöres Sándor: Balaton
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Balassi Bálint: Adj már csendességet
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Szabó Lőrinc: Nyár
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Arany János: Vásárban
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Arany János: A fülemile
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Weöres Sándor: Kereszt-árnykép
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Ady Endre: Üzenet egykori iskolámba
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Dsida Jenő: Pünkösd
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Assisi Szent Ferenc: Naphimnusz
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Pilinszky János: Van Gogh imája
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Karol Wojtyła: Invokáció
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Kányádi Sándor: Sóhajtás
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Radnóti Miklós: Huszonnyolc év
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – II. János Pál pápa: A Forrás
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Pilinszky János: Harmadnapon
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Dsida Jenő: Nagycsütörtök
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Juhász Gyula: Béke
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Kosztolányi Dezső: Hajnali részegség
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Babits Mihály: Alkony
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Petőfi Sándor: Mi kék az ég!
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Ómagyar Mária-siralom
  • Kultúra
    A HÉT VERSE – Arany János: Intés