A ma esti vers a lét nagy feladataira figyelmeztet: lankadatlan éberségre, szüntelen önvizsgálatra. Ahogy az egyik esszében olvassuk: „…a bűnt a teremtett világ legsúlyosabb kövének tartjuk, s még a legszentebb szívnek is egy életen át kell virrasztania a vele való harcban.” A nagyböjt, a húsvét felé vezető utunk biztosít, hogy mindig van kiút, van lehetőség szabadulni börtönünkből, a bűnből.
PEDIG
A bűnben, közelebbről, a pokolban mi az a csönd, megnyugtató elem, kiűlt karosszék, mitől az arany ciráda valóság lehet?
Pedig ki kellene hogy jussak a szabadba, a szabadságba.