A hit a húsvét nagy ajándéka és titka – Húsvétvasárnap hazai egyházmegyéinkben

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök a húsvét vasárnapi szentmisét a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban mutatta be. A szentmisén koncelebrált Csodás Gábor, a társszékesegyház plébánosa.

A szentmisét követően ételszentelést végzett a főpásztor, amelyet követően boldogan vihették a hívek haza az örömhírt: Krisztus feltámadt! Valóban feltámadt!

Palánki Ferenc püspök húsvéti homíliája ITT meghallgatható.

Forrás és fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

*

Egri Főegyházmegye

húsvétvasárnap délelőtt Ternyák Csaba érsek ünnepi szentmisét mutatott be az egri bazilikában. „Hitünk szíve közepe a meghalt és feltámadott Jézus Krisztus” – idézte Ferenc pápát az egri főpásztor a szentbeszédében, hozzáfűzve: „akkor lesz hitünk szíve közepe, ha az ő arcát keressük a megalázott, meggyalázott, beteg, szenvedő, háborútól meggyötört emberekben. A keresztségben ugyanis megkapjuk annak az új életnek az ajándékát, amely áttöri a halál falát és átjárhatóvá teszi az örökkévalóság felé.

Krisztus feltámadása új napot nyitott az emberiség történelmében. Az igazi újdonság abban áll, hogy itt nem egy egyszeri, megismételhetetlen eseményről van szó. Ha ugyanis Jézus feltámadt, az azt jelenti, hogy van feltámadás. A halál fala megsérült, az átjáró megnyílt, és nyitva áll mindazok számára, akik hisznek Jézus Krisztusban, akik hozzá tartoznak.

Akik vele együtt eltemetkeznek a keresztségben, vele együtt fognak majd feltámadni is.

A halál halála ez, amely tovább már nem uralkodhat felettünk. Ezért így imádkoztunk a szentmise könyörgésében: „Kitártad előttünk az örökkévalóság kapuját”. Mi ez a kapu? Az örökkévalóság kapuja, az átjáró, amelyet minden vallás keres, és amelyen valamiképpen minden ember szeretne egyszer átlépni. Az örök életet viszont sokan ezen a földön keresik. Hiába. Ezért nem állnak készen arra a nagy meglepetésre, amely halálunk után vár ránk. Erről Pál apostol így tanít: „Szem nem látta, fül nem hallotta, emberi szív föl nem fogta, amit Isten azoknak készített, akik szeretik őt”. Mi szeretjük őt, nekünk készítette, ránk vár a mennyek országa – mondta Ternyák Csaba érsek.

A teljes beszámoló ITT olvasható.

Szöveg: Debnár Ádám

Fotó: Federics Róbert/Szent István Televízió

 Forrás: Egri Főegyházmegye

*

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Erdő Péter bíboros, prímás az esztergomi bazilikában celebrált szentmisét húsvétvasárnap. A Felvidékről és az ország számos területéről érkeztek helyi közösségek hazánk legnagyobb főszékesegyházába Krisztus feltámadását együtt ünnepelni.

Az ünnepélyes bevonulás után a főpásztor emlékeztetett: az Üdvözítő feltámadása bizonyítja, hogy Isten elfogadta megváltó áldozatát, hogy békesség támadt a menny és a föld között, és hogy

    a feltámadt Krisztussal szabad utunk nyílt az örök boldogság felé.

Húsvét a remény ünnepe – mutatott rá homíliájában a bíboros. – Erre a reményre égető szüksége van mai irányvesztett világunknak is; a népeknek, hogy elkerüljék a pusztító háborúkat és együtt keressék az emberiség közös gondjainak megoldását, bizalommal a teremtő és gondviselő Istenben.

Népünknek is szüksége van erre a reményre, hogy a nemzetközi élet útvesztőiben el ne tévedjen és kilátástalan helyzetbe ne kerüljön, ismerje fel közösségi életének értékét és küldetését.

„Húsvét az egész kereszténység legnagyobb, legősibb és legszentebb ünnepe. A világon élő számos vallás hordoz tapasztalatokat és élményeket; a zsidóságban jelen van az isteni kinyilatkoztatás ősi öröksége is. De Krisztus tanítványai örömmel vallották, hogy Mesterük feltámadt, hogy benne teljesültek a régi ígéretek, sőt

benne Isten végső és teljes szava hangzott el az emberiség felé.”

A teljes beszámoló és Erdő Péter homíliája teljes terjedelemben ITT olvasható.

Fotó: Mudrák Attila

Forrás: Zsuffa Tünde/Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

*

Győri Egyházmegye

Urunk feltámadásának ünnepén Veres András megyéspüspök a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatott be ünnepi szentmisét. Koncelebrált Böcskei Győző székesegyházi plébános; Császár István, a Brenner János Papnevelő Intézet spirituálisa és Hencz Márton püspöki titkár.

A kegyeleti szándékkal Jézus sírjához igyekvő asszonyokon döbbenet lesz úrrá, mert amikor odaérnek, a kő elhengerítve, a sír pedig üres (vö. Lk 24,1–12). Megjelenik két férfi ragyogó ruhában, akik azt mondják: „Nincs itt, feltámadt.” A férfiak megkérdezik az asszonyokat: „Miért keresitek az élőt a halottak között? Nincs itt, feltámadt” (Lk 24,5–6). Korunk embere is gyakran felteszi a kérdést: „Hol van Jézus?” „Hol van Isten?” Lehet, hogy a Jézus sírjánál megjelent két férfi szavaival válaszolhatnánk a legmegfelelőbben – fogalmazott ünnepi szentbeszédében a Győri Egyházmegye főpásztora.

A kereszténység nem világnézet, hanem életforma. Az Egyház nem intézmény, hanem megszentelő, üdvözítő közösség. Jézus apostolait a feltámadás üzenetével, örömével küldte a világba.

Ma, húsvét ünnepén el kell gondolkodnunk azon, hogy ma mi vagyunk ezek az apostolok, akiknek küldetésük az, hogy az örök élet üzenetét, a feltámadás örömhírét elvigyék kortársaiknak – mondta Veres András püspök. – Jézus azt kérte, hogy legyünk a világ világossága, legyünk kovásszá, sóvá ebben a világban, amely életet, ízt ad a földi életnek. Van-e gyümölcse, van-e látható nyoma a mi kereszténységünknek ebben a világban? Mert az élő hitnek kell, hogy legyenek élő gyümölcsei: a családban, a munkahelyen, a társadalomban.

A teljes beszámoló ITT olvasható.

Fotó: Ábrahám Kitti

Forrás: Győri Egyházmegye

*

Kaposvári Egyházmegye

Varga László megyéspüspök a kaposvári Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatott be ünnepi szentmisét húsvétvasárnap. A főpásztor prédikációjában az igazi reményről és szabadságról beszélt.

A mi igazi reményünk az örök élet. Az, hogy halálunk után részesei leszünk Isten dicsőségének. Ez a keresztény ember igazi reménye – kezdte szentbeszédét a megyéspüspök. – Vannak kis reményeink, például ha beteg vagyok, akkor remélem, hogy meg fogok gyógyulni, ha úton vagyok, akkor remélem, hogy célba érek… de

az igazi remény az az örök, a feltámadott élet, az Isten dicsőségében való részesedés.

Ez vált biztossá számunkra akkor, amikor az Úr Jézus Krisztus feltámadt. Ha van reményünk, és igazi reményünk, ha a jövő létezik, akkor ez meghatározza a mai napunkat. Ha van mennyek országa, ha van folytatás, akkor ez hatással van a gondolkodásunkra, az életünkre, a viselkedésünkre, a kapcsolatainkra. Mindenre, egész létünkre. Mert ha van feltámadás, örök élet, akkor szeretném elnyerni, szeretnék a részese lenni. Ahhoz, hogy részese lehessek, bizonyos dolgokat meg kell tennem.

A feltámadás, a feltámadott élet hatással van a hétköznapi életemre. S ha hiszek abban, hogy ez létezik, akkor ez lesz számomra a legnagyobb érték. Mindent ez határoz majd meg, hiszen szeretném elnyerni, szeretnék a részese lenni. A szenteken láthatjuk, hogy mennyire meghatározta a mennyország, az Isten dicsőségben való részesedés az egész életüket.

Csodálatos ajándék, melyet sokat kell forgatnunk a szívünkben, s melyben meg kell erősödnünk. Nem elég csak tudnunk az értelmünkkel, nem elég csak igent mondani rá, hanem gyakorolnunk kell ezt a kapcsolatot. Krisztus feltámadt!

Ez azt jelenti, hogy a jövő létezik, a jelen pedig Krisztussal és Krisztusban történik! Jó gyakorlást kívánok mindenkinek – buzdított a megyéspüspök szentbeszédében.

A teljes beszámoló ITT olvasható, a szentmise IDE kattintva visszanézhető.

Fotó: Kling Márk

Forrás: Kaposvári Egyházmegye

*

Nyíregyházi Egyházmegye

Húsvét vasárnap Nyíregyházán az ünnepi Szent Liturgiát Szocska A. Ábel megyéspüspök vezette. János Evangéliumát négy nyelven olvasták fel: magyarul, görögül, latinul és ószlávul. Püspöke mellett szolgált Gánicz Endre főhelynök, Szabó Tamás pasztorális helynök, Halinda Gyula ökonómus atya, Kocsis Dániel székesegyházi beosztott lelkész, valamint két diakónus, Zoltán György fődiakónus és Gánicz Tamás diakónus, püspöki hivatali irodaigazgató.

Prékikációjában Szocska Ábel kiemelte: a halálról sok helyen beszél a Szentírás elalvásként. A halál mint elalvás Krisztus nézőpontjából nézve érthető megfogalmazás: a halál Jézus számára nem végállomás.Ő az, aki fel tudja kelteni a holtakat, ahogyan ezt csodatéleleikor is látták. Pokolra való alászállásakor is megfogja az ott alvók kezét és felkeltette őket. Azonban

Jézus nemcsak a testben elhunytakat, hanem az élő, de lélekben alvó embereket is új életre ébreszti

– fogalmazott a megyéspüspök.

Mi, akik már többször is elénekeltük a húsvéti örömhírt – „Feltámadt Krisztus halottaiból” –, mi vajon felkeltünk -e?

– tette fel a kérdést a főpásztor.

„Keljünk fel a megszokásainkból! Keljünk fel a várakozásból, hogy mások majd megbocsátanak helyettünk! Keljünk fel a langyos hitünkből! Keljünk fel a jó cselekedetek elodázásából! Keljünk fel a káros szenvedélyeinkből! Keljünk fel a lelki közönyből, a rutinból, a kifogásokból! Keljünk fel az online térből, az internet világából!” – biztatott Szocska Ábel.

A teljes beszámoló ITT olvasható.

Szöveg és fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

*

Miskolci Egyházmegye

Húsvét napján Orosz Atanáz megyéspüspök vezette a Szent Liturgiát Miskolcon a székesegyházban és megszentelte a húsvéti eledeleket.

„Benne élet volt és az élet volt az emberek világossága” – emlékeztetett húsvéti tanításában a miskolci főpásztor, hozzátéve: ezt a teljességet kínálja evangéliumunk szerint a föltámadott Krisztus. „Ő, a föltámadott Krisztus Urunk az, aki hitünket alátámasztja, reményünket megnöveli, szeretetünket tökéletesíti. „Remélünk abban, hogy a mindennapjaink nehézségeivel azért még nincs vége életünknek, hogy semmi rossz nem tart örökké, s hogy még a halálnak sem jut az utolsó szó… Többre vagyunk hivatottak” – mutatott rá Orosz Atanáz a húsvét egyik „tökéletességére”.

János evangélista tanúságtétele megerősíti, hogy „akik befogadták Jézust, azoknak hatalmat adott, hogy Isten gyermekeivé váljanak”. Az emberré lett Istenfia azért halt meg és támadt fel, hogy vele együtt mi is éljünk és Isten gyermekei legyünk. Szent Pál a rómaiakhoz írt levelében azt állítja, hogy „Krisztus azért halt meg, és azért kelt életre, hogy mind a holtakon, mind az élőkön uralkodjék.

Ünneplésünk során az teszi tökéletessé a Pászkát, ha átlépünk a halálból az életbe

– szögezte le. – Ahogyan ezt sztihiránkban is énekeljük: »Föltámadás napja a Pászka … mert a halálból az életbe, és a földről az égbe átvitt minket Krisztus Istenünk!« Mindezt pedig nem elég csak nézni, szóvá kell tennünk, át kell élnünk, meg kell tapasztalnunk” – biztatott Orosz Atanáz.

Orosz Atanáz püspök ünnepi szentbeszéde ITT olvasható.

Forrás és fotó: Miskolci Egyházmegye

*

 

Székesfehérvári Egyházmegye

Spányi Antal megyéspüspök Székesfehérváron, a Szent István király-székesegyházban mutatott be ünnepi misét Szakács Péter püspöki titkárral és Dózsa István plébánossal.

A főpásztor szentbeszédében emlékeztetett: amikor az asszonyok a sírhoz siettek, még a sötétség uralta a világot, szívüket pedig a gyász szomorúsága. Ám amikor odaértek, látták a feltámadás égi dicsőségének fényét, és egyszerre minden megváltozott bennük és körülöttük. A jelekből megbizonyosodtak: Krisztus valóban feltámadt. Elmondták az apostoloknak, de azok elsőre nem Majd Péter és János is látta jeleket, és ők is hittek. Tamás nem hitt azonnal. „Boldogok, akik nem látnak, mégis hisznek.” (Jn 20,29)

Az utóbbiak mi magunk lehetünk, mert sokszor reménytelenség, bizonytalanság, félelem uralkodik a lelkünkben – mutatott rá Spányi Antal. – Hit nélkül a bűn uralkodik el az életünkön, a szem, a test kívánsága és a gőg, és mindaz, ami napról-napra próbára tesz. A hitet be nem fogadó embert Isten hagyja, hogy a maga útján járjon. Ezért marad a bűn rabságában, fél és szorong az elmúlástól. Aki azonban hittel tud feltámadt Krisztus üres sírjára tekinteni, annak számára világossá válik:

Krisztus azért halt meg, hogy elvegye bűneinket, feltámadásával pedig igazolta a megváltást, tehát szabadok vagyunk.

Spányi Antal püspök beszéde végén hangsúlyozta:

a hit a húsvét nagy ajándéka és titka.

Az apostolok élete is teljesen megváltozott a feltámadás fényében. „Most rajtunk a sor. Változtassuk jó irányba napról napra, akár apró lépésekkel életünket, és akkor a környezetünk is megváltozik. Loyolai Szent Ignác mondta, ha megváltozik a szívünk, akkor megváltozik körülöttünk a világ is.

Akkor lesz béke a háborúk helyett, ha először a szívünkben lesz béke: szabadság, remény és szeretet. Legyen bennünk hála: a sír üres.

A feltámadás hite változtassa meg gondolatainkat, cselekedeteinket! Kétezer év alatt a feltámadt Krisztus emberek millióinak életét formálta át, engedjük, hogy a mi életünket is átalakítsa, megújítsa! – buzdított Spányi Antal húsvéti szentbeszédében.

A teljes beszámoló ITT olvasható, a szentmise ITT visszanézhető.

Szöveg: Berta Kata

Fotó: Kovács Marcell

Forrás: Székesfehérvári Egyházmegye

*

Szombathelyi Egyházmegye

Húsvétvasárnap az ünnepi szentmisét Székely János megyéspüspök celebrálta Wimmer Roland apát-plébános és Bodorkós Áron iskolalelkésszel a szombathelyi székesegyházban.

Szentbeszédében Székely János püspök hangsúlyozta, adjuk át a legfontosabb húsvéti kincset: az Alleluját. Ha az öröm ott van a szívben, akkor semmi sem hiányzik. Az emberi élet mint egy házépítés: emlékeket, kapcsolatokat építünk. A földi dolgok végesek, töredékesek. Világunk döbbenetesen igazságtalan. Ferenc pápa mondja: a világunk öl. Az emberiség soha olyan gazdag nem volt, mint ma.

Egy társadalom és kultúra addig él, amíg kapcsolatban van azzal az éltető titokkal, amely létrehozta. A kereszténység döbbenetes módon termékenyítette meg életünket. Húsvétkor Krisztus feltámadását ünnepeljük, aki legyőzte a halált

– emlékeztetett Székely János, majd feltette a kérdést: Mi hogyan fogadjuk be a húsvéti alleluját? A húsvét arra hív, hogy induljunk el, lépjük meg a magunk lépését. Induljunk el a szeretet, nagylelkűség, önfeledtség útján. Induljunk el a húsvéti úton. Krisztus számít ránk, legyünk az ő világossága – bátorított a szombathelyi püspök. Székely János szentbeszéde ITT meghallgatható.

A teljes beszámoló ITT olvasható, Székely János püspök szentbeszéde pedig IDE kattintva meghallgatható..

Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye

*

Veszprémi Főegyházmegye

A feltámadt Krisztus nem csupán reményt ad, hanem új szeretetparancsot is: szeretni úgy, ahogyan ő szeretett bennünket. Ez a szeretet nem elvárásokkal teli, nem önző, hanem önfeláldozó és türelmes – hangsúlyozta húsvétvasárnap a veszprémi Szent Mihály-főszékesegyházban Udvardy György érsek.

Hitünk személyes és élő valóság. Nem elvont eszmerendszer, hanem élő kapcsolat Jézus Krisztussal. Ismerjük őt, az ő áldozatát, és tudjuk, hogy él. 

Akit szeretünk, azért áldozatot vállalunk, amit aztán nem kérünk, lopunk vissza, mert egyszer s mindenkorra odaadtuk – idézte Krisztus példáját a főpásztor szentbeszédében. Ragaszkodni kell az igazsághoz – figyelmeztetett, hozzátéve:

a feltámadás fényében az igazsághoz való ragaszkodás nem választható lehetőség, hanem hivatás.

A mai világban, ahol gyakran elhomályosul az igaz és a hamis közötti határ, a keresztény ember feladata, hogy „az igent igennek, a nemet nemnek” mondja. Ez különösen fontos a nevelésben, a társadalmi párbeszédben és a személyes döntésekben is.

A húsvéti ünnep lehetősége: változás és megújulás.  A közös ünneplés, a szertartások mélysége, a liturgia ereje mind segít abban, hogy ne csak emlékezzünk, hanem magunk is részesévé váljunk a feltámadás titkának. Adjuk meg az esélyt magunknak és egymásnak is, hogy növekedni akarjunk a feltámadás hitében – buzdított Udvardy György.

Az ünnep mélyén ott szólal meg a legnagyobb örömhír: Jézus Krisztus él. Ez az öröm és remény nem a világ múló vigaszai közé tartozik, hanem szilárd alap:

A mi örömünk, a mi reményünk oka Jézus Krisztus halála és föltámadása.

A teljes beszámoló ITT olvasható, Udvardy György veszprémi érsek húsvéti üzenete pedig IDE kattintva érhető el.

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Kiemelt fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

Magyar Kurír