A hit kultúrát teremt – Megkezdődött a veszprémi várnegyed egyházi felújítása

A veszprémi Várhegyen, az Érseki Palota előtt fogadták a sajtó képviselőit. Hamarosan teherautók sokasága foglalja el a macskaköves utat, megkezdődött az a beruházás, mely a magyar kormány 39 milliárd forintos támogatásával a Veszprém–Balaton 2023 EKF program keretében megújítja és fejleszti a Várhegy megannyi egyházi épületét.

Egymás szomszédságában a Szent Mihály-székesegyház, a piaristák Szent Imre-temploma, a ferencesek Szent István-temploma, a Szent György- és a Boldog Gizella-kápolna. Mellettük a Kis- és Nagyszeminárium, a piaristák egykori gimnáziuma. Paloták: az Érseki, a Nagypréposti, a Biró-Giczey, a Körmendy és a Tejfalussy, a Simon és a Kanonoki ház, valamint az ezekhez tartozó kertek és udvarok. 35 ezer épített és 10 ezer szabadtéri négyzetméter újul meg és kap egy egységes szellemi-lelki koncepcióban a várost, a térséget, az országot szolgáló új funkciókat, lesz liturgikus, pasztorális, egyházkormányzati és gyűjteményi központ; mint főegyházmegyei tudástár – levéltár és könyvtár –, érsekségi kincstár, múzeum, kiállítási és rendezvényszervezési, zarándok- és vendégfogadási tér fogja gazdagítani Európa kulturális fővárosát.

A város szerepét történelmünkben egykor a püspöki központ alapozta meg, ma pedig a Veszprém–Balaton 2023 EKF program kulturális törekvéseiben a színház, a zene, az irodalom és a képzőművészet mellett az egyházi örökség őrzése és közkinccsé tétele meghatározó elem.

A beruházás megindulásának részleteiről sajtótájékoztatót tartottak az Érseki Palota dísztermében, a város közélete és a főegyházmegye papsága képviselőinek jelenlétében. Vörös Tamás, a Veszprémi Főegyházmegye főépítésze adott tájékoztatást az egy éve folyó tervezői és kutató, mérnöki és művészeti tevékenységről, valamint az elkövetkező éveket meghatározó kivitelezési munkákról. A veszprémi vár sűrű, számos réteggel rendelkező együttese elemeiben részben rejtett, az egymást követő rombolások és építések összefonódása következtében. Ezen emlékek feltárása múltunk megismerését teszi lehetővé, és képessé tesz, hogy „értő módon tudjuk tovább építeni az örökséget” – fogalmazott.

A ma látható együttes döntő többségét a török időket követő barokk kor alakította ki. A feltárás célja a 18 műemléki épület, valamint az ezeket körülvevő kertek, udvarok egységes helyreállítása, közösségi létesítménnyé fejlesztése.

„Őseink hite a jövő reménye” – idézte Udvardy György érsek az 1938-ban, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus évében a Gizella-kápolna oltárán elhelyezett feliratot. Hitvallást és cselekvési programot jelöl ez a mondat, kifejezi, akik most vagyunk, és akik lenni szeretnénk. „Szeretnénk megőrizni őseink hitét, a hitük teremtette kulturális javakat, melyek közösséget teremtenek. Ez a jövő reménye – fogalmazott az érsek.

A főpásztor arról beszélt, hogy az Egyház az evangélium hirdetésére kapta a küldetését, és meggyőződése, hogy az evangéliumnak minden kultúra, minden kor számára van mondanivalója, sőt, vannak olyan korok, amikor csak az evangéliumnak van mondanivalója – utalt korunk ideológiai küzdelmeire.

Az egyház Veszprémben egy óriási beruházás részese lesz – mutatott rá Udvardy György arra, hogy a világban élő Egyháznak az anyagi, szellemi javait küldetése érdekében használnia kell. Történelmének, kultúrájának felhasználásával jelen kell lennie a régióban, kultúrát kell teremtenie, olyan kultúrát, mely emberi szempontból az élet teljességét hordozza, és az Istennel való örömteli találkozást kínálja fel.

Udvardy György hangsúlyozta, nagyon figyeltek arra, hogy a beruházással az egyház reális és konkrét célokat fogalmazzon meg. Ezt egy egységes szellemi koncepció alapján tették, „alázattal, fegyelemmel és tisztelettel nyúlunk hozzá örökségünkhöz”.

Az érsek elmondta, a beruházás teljes befejezését 2025 végéig vállalták. 2023-ra azokat a tereket igyekeznek elkészíteni és felkészíteni, melyek be fogják fogadni a kulturális főváros rendezvényeit, eseményeit.

Végül Jeremiás könyvéből idézett: „Kelj föl, ragyogj, Jeruzsálem, az Úr dicsősége felragyogott fölötted”. Ez a gondolat vezette Jeruzsálem építőit, újraépítőit is. Ez a ragyogás vezesse ezt a megkezdett és folytatott utat.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes megerősítette, a kormány elkötelezett a régió fejlesztésében, a vár épületeinek megújítása egyházi beruházás, valójában óriási város- és térségfejlesztés, amely a környék lelki, szellemi és gazdasági fellendülését is szolgálja. Semjén Zsolt szerint az érintettek közötti együttműködés lehetővé teszi, hogy a város újra betöltse azt a szerepét, ami Szent István és Gizella kora óta sajátja volt a történelemben. 

Navracsics Tibor, a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program kormánybiztosa arra emlékeztetett, a Szent Mihály-székesegyház és a várnegyed a város történelmének kiindulópontja. Országunk szellemi életét meghatározó Gizella, Szent Imre és Sarolt, de az Árpád-házi királyok, később Pázmány Péter, Padányi Biró Márton, majd Mindszenty József otthona volt a város. „Amikor a vár új életre kel, abban bízom, hogy a város, a régió, az Egyház, de az ország is lendületet kap” – emelte ki a program célját a kormánybiztos.

Porga Gyula, Veszprém polgármestere Ottlik Géza szavait idézte – „a generációknak nem szabad megelégedni azzal, amit az elődök itt hagytak, hozzá is kell tenni” – és megállapította, Veszprémben ma ennek lehetünk tanúi, amikor a város szíve újul meg. „Sokan dolgoznak a városért, és jó tudni, hogy ebben a törekvésben a magyar kormányt magunk mögött tudhatjuk” – emelte ki a támogatás értékét. Köszönetet mondott Udvardy György érseknek, hogy megvolt a „bátorsága, hogy belekezdett a beruházásába”.

Ovádi Péter országgyűlési képviselő megerősítette: történelmi pillanatot élünk és történelmi lehetőséget kaptunk. Sikeres múlt áll mögöttünk, és sikeres jövő elé nézünk. Csapatban, a kormány, a város és az egyházmegye összefogásával gondolkodunk és dolgozunk. Ambiciózus terveket tűztünk ki, és lépünk előre ezek megvalósításában – mutatott rá az elmúlt évek eredményeire, az uszodára, kórházfejlesztésre.

Végül Jeremiás könyvéből idézett: „Kelj föl, ragyogj, Jeruzsálem, az Úr dicsősége felragyogott fölötted”. Ez a gondolat vezette Jeruzsálem építőit, újraépítőit is. Ez a ragyogás vezesse ezt a megkezdett és folytatott utat.

Szerző: Trauttwein Éva

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír