A hit segített túl a nehézségeken – Nemzetiségi találkozót szervezett a Szombathelyi Egyházmegye

Minden fát a gyümölcséről lehet megismerni – idézte szentbeszédében Jézus szavait Székely János. A megyéspüspök kiemelte: nem azért mondta ezt Jézus, hogy a másik embert megítéljük. Sokkal inkább, hogy nekünk szegezze a kérdést:

a mi életünk milyen gyümölcsöt terem, van-e egyáltalán gyümölcse az életünknek?

Lehet, hogy ott lóg valakinek a kereszt a nyakában, szép hagyományként valamit megtart a kereszténységből, de a lényeg az életéből hiányzik. Igazi keresztény vagyok-e, vagy csak névleges? – tette fel a kérdést Székely János.

Most még van időnk, hogy szebbé tegyük a világot, hogy gyümölcsöt hozzunk. És most még van ideje a világnak is. Lenne ideje a nagyhatalmaknak is, hogy ne a hatalmukat akarják növelni, mások nyomorát, halált okozva ezzel, hanem elkezdjenek segíteni. Az emberiségnek akkor lenne jövője, ha a nemzetek tudnák egymást tiszteletben tartva szebbé, emberibbé tenni a Földet. A dúsgazdag országok is boldogabbak lennének, ha elkezdenének segíteni, adni.

Az emberiségnek nem mennyiségi növekedésre lenne szüksége: nem tönkretenni, hanem megóvni kellene a Földet. Szerénységet kellene tanulnunk:

minőségben, emberségben, hitben, tudásban, örömben, kapcsolatokban kellene növekednünk.

Tanulnunk kellene a szeretet nyelvét, amit Isten adott az embernek. Tanulnunk kellene az isten- és emberszeretet nyelvét, ami segíthet bejutnunk Isten országába, amelynek ez lesz az egyetlen nyelve – zárta elmélkedését Székely János.

A szentmisét követően került sor az egyházmegyében élő német nemzetiségi csoportok kulturális bemutatójára.

Krancz Tamás vaskeresztesi polgármester köszöntötte a megjelenteket, kiemelve: a település 1929-ig nevében is hordozta nemzetiségi mivoltát, hiszen ekkor egyesítették Német- és Magyarkeresztest. Németkeresztest ugyanazok a hiencek lakják ősidők óta, akik a történelmi Vas vármegye Kőszeg környéki németségével együtt még beszélik azt a nyelvet, mely sajátosságai miatt külön dialektusnak tekinthető, és ragaszkodnak anyanyelvükhöz.

Elődeik már Szent István óta ezen a terülten éltek és ragaszkodtak németségükhöz, még Trianon után is. A mindennapi gondokat együtt oldották meg a környéken élő horvátokkal, magyarokkal. Erősítsen meg mindenkit a találkozó, hogy megőrizzék azokat a keresztény hagyományokat, amiket őseink adtak nekünk – mondta Krancz Tamás.

Friedl Tamás, a Vas és Zala megyei német nemzetiségi önkormányzat elnökének köszöntője után Hatosné Németh Valéria, a Vaskeresztesi Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke mondott beszédet.

Kiemelte: a keresztény hit hozzátartozik mindennapjaikhoz. A németség mindig vallásos volt: a hit tartotta meg őket, és így tudtak megmaradni a sok viszontagság ellenére is. A Pinka völgye nemzetiségi falvai magyarnak vallották magukat a Trianon utáni népszövetségi bejáráson és vizsgálatokon, aminek köszönhetően néhány falut visszacsatoltak Magyarországhoz. Hatosné Németh Valéria ezt követően a település múltját, keresztény emlékeit, hagyományait sorolta fel, kiemelve az itt működő nemzetiségi csoportok tevékenységét. A mi feladatunk szülőfalunkat tovább gyümölcsöztetni – mondta.

Ezt követte a nemzetiségi csoportok műsora. Fellépett a vaskeresztesi gyermekcsoport, a vaskeresztesi énekkar, a pornóapáti tánccsoport, a kőszegfalvi énekkar, valamint a vaskeresztesi tánccsoport.

Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye

Magyar Kurír