A hivatás ezerarcú fénye – Lámpásnak lenni az emberek között

Amikor hivatásról beszélünk, hajlamosak vagyunk kizárólag a papokra vagy a szerzetesekre gondolni. Pedig

az igazi elhívás, vagyis hivatás egyetemes: a Szentlélek mindenkinek saját tálentumaihoz mért életfeladatot ad, hogy azt az Isten dicsőségére végzett szolgálatban teljesítse be.

A kihelyezett rollupok központi elemeként a Szombathelyi Egyházmegye által rendelkezésünkre bocsátott, Boldog Brenner János vértanú papot ábrázoló festmény lenyomatát választották, Kisléghi Nagy Ádám alkotását.

Idén június 9-én van ugyanis a 80. évfordulója, hogy Brenner János a pécsi Szent Péter- és Szent Pál-székesegyházban a bérmálás szentségében részesült.

Brenner János felszentelt személyként költözött az örökkévalóságba, ám alakja előttünk áll úgy is, mint az egykori iskolai színdarabbeli Tarzíciusz, vagy mint nagy mecseki kiránduló, játékos, életvidám fiú, a Ciszterci Rend Pécsi Gimnáziumának kiváló tanulója – később ciszter elsőfogadalmas, sőt mint a gimnáziumi Nagyasszony Testőrség máriás lelkületű tagja, majd mint szombathelyi egyházmegyés pap… de mindig és mindenhol szorgos, kötelességtudó, szolgálatkész, a hivatásának élő ember.

1955-ben szentelték pappá – egy olyan időben, amikor a buzgón végzett pásztori munka komoly veszélyekkel és megtorlással járt.

A fiatal pap mégis a reményteljes jövő felé tekintett, mély bizalommal. Erre is utal a papszentelési jelmondata, mely a bemutató táblán is olvasható – „Az Istent szeretőknek minden a javukra válik.” (Róm 8,28) –, ma is megszólít, és azt üzeni számunkra, hogy

a szenvedések és a megpróbáltatások is javunkra válnak, mert megtisztítanak és szorosabban csatolnak Istenhez.

A festmény körül a pécsi székesegyház Corpus Christi-, magyarul Krisztus Teste-kápolna falfestésének mintázata látható: az oroszlán az erények körül az erősség, a griffmadár a föltámadás és a mennybemenetel jelképe. A Szentlélek-ábrázolás – galamb alakjában – is megjelenik a táblán, mely közvetlenül a székesegyház főoltára fölött található.

A kihelyezett táblák a Szentlélek Úristen bőkezű, adományozó gazdagságára hivatottak irányítani a figyelmet, melyben az alsó részen látható figurák – egy női alak, egy idősebb úr, egy nagyobb és egy kisebb fiú, egy pap lila stólában (a lila a gyóntatás és a betegek kenete kiszolgáltatásának is a liturgikus színe; a gyógyulás e szentségeit indult kiszolgáltatni a vértanú pap), valamint egy szerzetesnővér – együttesen szimbolizálják az emberi életutak és hivatások sokszínűségét, amelyek

a maguk helyén mind ugyanazt az isteni dicsőséget szolgálják.

A hivatás lényege ugyanis mindnyájunk számára – függetlenül attól, hogy az élet mely területén tevékenykedünk –,

lámpássá válni, hogy a Krisztusból áradó fény mások útját is bevilágítsa és segítse hivatásuk Istent dicsőítő kibontakoztatásában.

Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye

Magyar Kurír