A horvátországi magyarok zarándoklatát tartották Almáson a pécsi megyéspüspökkel

Mintegy háromszáz zarándok vett részt a magyar nyelvű szentmisén, akik a Diakovári-Eszéki Főegyházmegyéből és a Pécsi Egyházmegyéből érkeztek az ünnepre, melyet Đuro Hranić érsek hívott életre hagyományteremtő szándékkal. Az érsek szándéka a kezdeményezéssel, hogy lehetőséget teremtsen a horvátországi magyar ajkú hívek számára, hogy évente egyszer összejöjjenek imádkozni és tanúságot tenni hitükről, ahogyan ők mondják, az Almási Szűzanya kegyhelyén.

A zarándoklat Mária-köszöntővel kezdődött, majd a hívek keresztutat jártak a kálvárián, ezután kapcsolódtak be a szentmise közös ünneplésébe a kegytemplomban.

A szentmisét követően a helyi és környékbeli kulturális egyesületek zenés-táncos műsorral kedveskedtek a zarándoknak. Az ünneplés szeretetvendégséggel zárult.

*

Almás ma Szlavóniában található, a diakóvári püspökség területén, az eszéki járásban. A település nevét a zarándoklatok teszik ismertté. Templomának főoltárán áll a Boldogságos Szűz fából faragott, díszesen ezüstözött kegyszobra; jobb karján a kis Jézus áldást ad, a Szűzanya bal kezében pedig királyi pálca látható.

A kegyszobor eredetét a bosnyák ferencesek jegyezték le. Ebből tudjuk, hogy a törökök kiűzése után 1686-ban Horváth András ferences pap Eszéken faragtatta, majd ünnepélyes külsőségek között Nagyboldogasszony ünnepén a laskói kápolnába vitette, ahonnan a vallási villongások elől 1704-ben Almásra menekítették. A település 1715-ben felszentelt templomában helyezték el, mely az eszékiek fő zarándokhelye lett.

A templom 1846-ban leégett, de 1847-ben újjáépítették. Egészen 1991-ig állt, amikor többször súlyosan megrongálták. 1993. augusztus 14-én, Nagyboldogasszony ünnepének előestéjén teljesen lerombolták. A kegyszobor Eszéken vészelte át a nehéz napokat, majd 1997-ben visszakerült almási helyére.

A kegyhely napjainkban látogatható templomának felépítése 2001-től 2007-ig tartott.

Forrás: Pécsi Egyházmegye

Fotó: Mihovics Szebasztián

Magyar Kurír