A Jézussal való találkozás vihet tovább bennünket is – Szabadtéri szentmise Nagyváradon

A hívek a székesegyház főbejárata előtt álltak, a kötelező fizikai távolságtartásnak eleget téve.

Homíliájában Böcskei László püspök arra hívta fel a figyelmet, hogy a húsvéti szent időben – melyet idén egészen rendkívüli módon töltöttünk, és e rendkívüliség valamiféleképpen továbbra is folytatódik – a szentmisék olvasmányaiban megismerhettük az első keresztény közösségek életét, megalakulását, fejlődését és megerősödését. Láthattuk, hogy e közösségek Jeruzsálemben és a városon kívül is, zsidók és nem zsidók között hogyan indultak el egy új úton. A felolvasott szentírási részek Péter apostol tevékenységéről számolnak be, majd Pál apostol munkálkodásáról és missziós útjairól; a tanítványok tevékenységét is nyomon követhettük, azok evangelizációját, akik eljutottak az igaz hitre, Krisztus megismerésére. Mindnyájan a Lélek indítására cselekedtek és tettek tanúságot az Úr Jézusról az emberek előtt – emelte ki a főpásztor. – Valami rendkívüli indult tehát el ezekben az emberekben, és rajtuk keresztül azok életében is, akiknek tanúságot tettek a feltámadott Krisztusról.

De hogyan és miért történt mindez? Hogyan tudtak oly határozottak és elszántak lenni, és miképpen volt szavuk oly hatékony és termékeny, hogy hitük elterjedt az akkor ismert világban? – vetette fel a kérdést prédikációjában a megyéspüspök. – Valószínűleg nem azért, mert mindent tudtak, hanem azért voltak képesek hiteles tanúságtételre, mert Isten gondoskodása által új irányt, célt fedeztek fel az életükben. Mertek dönteni és lépni. Elszánták magukat, mert a Jézussal való találkozás magával ragadta őket, és így hatottak a világra is. A Jézussal való találkozás az, ami továbbvihet minket is a helyes úton – emelte ki a szónok.

Jézus a búcsúbeszédében kijelentette: „Ha szerettek engem, akkor megtartjátok a parancsaimat.” Úgy is mondhatta volna – fűzte hozzá Böcskei László püspök –, hogy „ne tegyél olyat, ami megmérgezheti a viszonyodat Istennel és felebarátoddal”. Érdemes megvizsgálni, hogy a Jézushoz való kötődésünket csupán a parancsok kordájában éljük-e meg, vagy igazi szeretetből vállaljuk a jót, ragaszkodunk Istenhez, szeretjük őt és felebarátainkat.

A másik szép kijelentése Jézusnak, hogy nem hagy árván bennünket, hiszen egymás megtalálása az az életkeret, amire meghívást kaptak az immár új látásmóddal felvértezett követői.

„A Szentlélek eljövetelére, pünkösd ünnepére készülve nem várakozhatunk tétlenül, hanem cselekednünk kell. Mi is merjünk dönteni és lépni, ahogyan az apostolok, illetve az első keresztény közösségek is tették, még akkor is, ha még mindig csak egy szűkebb körben, korlátok közt tehetjük ezt. Találjuk meg ilyen körülmények között is a lehetőségeket, hogy tanúságtételünk eredményes és gyümölcsöző legyen” – buzdított a főpásztor.

Forrás és fotó: Ciucur Losonczi Antonius/varad.org/Romkat.ro

Magyar Kurír