A jordániai Camino de Egeria – Egy 4. századi apáca nyomában

Egeria „hispániai szerzetesnő” a 4. században zarándokolt, amikor sok keresztény vállalkozott hosszú utakra – mondta Anne McGowan, a chicagói Catholic Theological Union (CTU) egyetem liturgiaprofesszora. – Egeria „beszámolója azért fontos, mert ez az egyik legrégebbi fennmaradt írásos útinapló, és az első, amelynek vitathatatlanul egy nő a szerzője”. Egeria írásai az 1880-as évekig kevéssé voltak ismertek, mert leveleit eredetileg nővértársainak szánta.

Szamár helyett gyalog

A Camino de Egeria névadójáról, a 4. században élt apácáról úgy tartják, hogy nem gyalog ment, hanem szamárháton utazott Jordániából Palesztinán, Egyiptomon, Szírián, Mezopotámián és Kis-Ázsián keresztül, hogy felkeresse a Bibliában megemlített szent helyeket – adta közre a BBC.

A zarándoklatút ikonikus ponton kezdődik, a Nebo-hegynél, 610 méterrel a tengerszint felett, ahonnan tiszta időben csodás kilátás nyílik a Holt-tengerre, Betlehemre és Jeruzsálemre is. A Biblia szerint ezt láthatta Mózes a halála előtt. És ez a Camino de Egerián elinduló zarándokok első élménye is.

Mindössze 72 óra

A zarándokutat körülbelül három nap alatt lehet megtenni, és a terep sem jelent különösebb kihívást.

Az első nagyobb nevezetesség egy kolostor, amelyet egyiptomi szerzetesek építettek Mózes emlékére a 4. század második felében; ezt később kibővítették, és a 6. században átépítették egy mozaikokkal díszített bazilikává, amely ma is áll.

Az út ezután áthalad Livias ókori városán, mielőtt elérnénk Al-Maghatast, vagyis Betániát. Ez a hely az Unesco Világörökség része, és úgy tartják, hogy Keresztelő Szent János itt keresztelte meg Jézust a Jordán vizében.

A zarándokok kápolnák, templomok, bizánci és római kori kolostorok romjait, valamint Keresztelő Szent János barlangját is megnézhetik útjuk során, amely Huszein király hídjánál, a jordániai–izraeli határon ér véget.

Jordánia és Spanyolország összefogásával

Az útvonal nem csak épített emlékekben gazdag, természeti adottságai is igen kedvezőek. Sokkal zöldebb, mint európai megfelelője, a 790 kilométer hosszú Camino de Santiago, amelyet évente mintegy 500 ezer zarándok jár végig.

Jordánia és Spanyolország 2025-ben bejelentette, hogy a Camino de Egeria és a Camino de Santiago összehangolásával a két ország kulturális örökségének fellendítése érdekében együttműködnek. Remélik, hogy a Camino de Egeria a fiatalokat is meg tudja szólítani, amelyre egy helyi idegenvezető szerint úgy is tekinthetünk, mint „a vallások közötti tolerancia útjára, a kultúrák közötti áramlás lehetőségére”.

A tervek szerint további 30 kilométerrel meghosszabbítják az utat, egészen Jeruzsálemig, Egeria zarándoklatának egy következő állomásáig.

Forrás és fotó: Múlt-kor

Magyar Kurír