A jövőtől való félelmekről beszélgettek a „Szólj be a papnak!” debreceni rendezvényén

Egyre inkább terjed a klímahiszti, a klímaszorongás, sokak fejében lappanganak nyomasztó kérdések, így érdemes akár egy ilyen komoly témát is feszegetni egy fesztiválon – vezette fel a témát Berecz Péter moderátor, aki szerint az emberiség egykor mindent Isten büntetésének tudott be, manapság viszont ez a szemlélet már nem „divat”. Kérdés tehát, hogy akkor az Isten nem is haragszik?

Arany Barbara úgy fogalmazott, az evangéliumban egyszerre van jelen az igazság és a szeretet, és manapság vagy ezt, vagy azt olvassák ki belőle, pedig a kettő együtt igaz.

Kiss László, Let's go atya rámutatott:

az Isten olyan valaki, akit komolyan kell venni, de sokkal jobb, ha nem a bíró előtt kell megállnunk, hanem azelőtt az Isten előtt, aki a végtelen jóságot testesíti meg.

De ha nem hangolódok rá, akkor a bíró előtt kötök ki, s ez – szerinte – nagyon izgalmas távlatokat nyit. László atya felidézte a néhány napja ünnepelt Illés prófétát, aki pont egy olyan korban élt, amikor a zsidó nép eltávolodott az Istentől, és számos csapás is érte őket. Büntetésként élték meg, holott ez egy lehetőség volt arra, hogy újra rátaláljanak – világított rá a parókus.

Sipos Barnabás is rámutatott, az Isten véletlenül semmit nem ad az embernek, és bármi történik, meg kell látni, hogy ezzel a Jóisten hogyan próbál meg nevelni minket, akár mint egy jó szülő. Semmiképpen sem büntetésnek kell megélni a velünk történő dolgokat, hanem nevelő célzattal kapott feladatnak – mondta.

Kiss Ákos egyetértett az előtte szólókkal, szerinte sem büntet a Jóisten, a jelenleg tapasztalható technológiai fejlődésnek vannak ugyan demográfiai és gazdasági szempontból is árnyoldalai, de ezek a nem egységes kezelésből adódnak. Kezdve a klímagondokkal, amiben az Európai Uniónak sem sikerül dűlőre jutnia.

Berecz Péter még egy gondolatébresztő kérdéssel készült, ami a mesterséges intelligenciára vonatkozott. Ebből a szempontból felfelé, lefelé halad az emberiség vagy éppen stagnál?

A startup szakértő olvasatában minden fejlődés örvendetes, a probléma ezzel annyi, hogy tovább nyitja a társadalmi ollót. Tehát mi itt, Magyarországon jobbára érezzük az innovációk hatását, de a Föld nagy részén talán magát a fogalmat sem ismerik.

Kiss László szerint a fejlődés akkor jó, ha fékekkel és ellensúlyokkal kordában tartott. „El kell azon gondolkozni, hogy mindez milyen áron történik? Mennyire zsákmányoljuk ki ehhez a Földünket?” – világított rá.

„Valaki világvégét vizionál ezáltal, más meg úgy van vele, hogy ettől jön el a tökéletes boldogság” – jegyezte meg a református lelkész, aki alapvetően szintén optimista. Keresztény emberként nem is lehetne más, hiszen mint kiemelte: minden mögött a Jóisten van.

Arany Barbara szerint

alázatosan kell a fejlődéshez is hozzáállni, mert egyelőre nem lehet tudni, hogy mindez hova vezet, ami nem mellesleg rajtunk, embereken is múlik.

A beszélgetés folytatásába a hallgatóságot is bekapcsolták, a résztvevők igazán kreatív kérdéseket fogalmaztak meg. Az első arra vonatkozott, hogy a technológia előrehaladása mennyire tud abban segíteni, hogy például a teljes klímakatasztrófát el lehessen kerülni?

Kiss Ákos szerint minden technológiai fejlődés szül valamilyen megoldást, ám ezzel együtt problémát is. De sok fiatal foglalkozik már a megoldással, hova tovább a startupoknak is ez lenne a lényege. Érdekességként megemlítette, hogy van olyan vállalkozás, amely már az űrszemét felszámolását tűzte ki célul.

László atya úgy megfogalmazta: addig, amíg a cégek egyéni érdekeik mentén működnek, nehezen jön el a világ számára a kiteljesedés.

„Érdemes lenne elgondolkozni azon, hogy hova akar eljutni ez a fejlődés, de nem a biznisz és a hatalom szemszögéből megközelítve” – ezt már Arany Barbara jegyezte meg, aki szerint mindenki egyaránt felelős a történésekért; tetteinkkel, vásárlási szokásainkkal, szórakozási formáinkkal is véleményt formálunk. Hozzátette, hogy az egyházaknak is megvan a felelőssége, „mondjuk mi nem is természetvédelemről, hanem teremtésvédelemről beszélünk, mert azt gondoljuk, hogy az Isten által alkotott dolgokat kell védeni”. A református lelkész úgy fogalmazott, egy multicég a klímavédelemmel elsősorban azért foglalkozik, mert ez most trendi, de igazán nem érdeke. Ugyanakkor el kell hinni, hogy a kisember is tud tenni a jóért, a „ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön” (Mt 6,19–23) még aktuálisabb, mint Jézus korában.

Egy másik kérdező felvetése is ehhez kapcsolódott, szerinte a kisemberre rákényszerítik azt, hogy például szelektíven gyűjtse a hulladékot, de a multik nem mozgósítják magukat. A fiatalember ennek kapcsán arra volt kíváncsi, hogy a beszélgetésben résztvevők mennyire értenek egyet azzal, hogy akinek pénze, hatalma van, az bármit csinálhat, míg az átlagpolgárnak igazodni kell.

Gyakorlatilag mindenki igazat adott ennek a felvetésnek, ugyanakkor elhangzott az is, hogy az edukáció szükséges, tehát nem lehet haszontalannak nevezni a klímavédelemre vonatkozó kommunikációt.

Elhangzott az kérdés is, hogy vezethet-e globális szinten eredményre, ha valaki odafigyel különféle értékekre, akár hívő akár nem. Igen – válaszolt röviden Laci atya, mondandóját egy teológiai igazsággal egészítette ki: a természetfölötti a természetesre épít. Barsi Balázst idézve pedig „a mai világunkban sem a Bibliával van a baj, hanem a mi emberségünkkel”. Arany Barbara továbbment, hiszen szerinte most is ebben élünk jelenleg, mert ha nem a keresztény értékrend szerint létezne a többség, akkor „még mindig az ököljog győzne”.

A kérdezz-felelek végére ismét a mesterséges intelligenciára terelődött a szó. Az egyik fiatal hölgyet az foglalkoztatta, eltűnhetnek-e emiatt bizonyos szakmák, hol lesz ennek a határa, például a papoknak lehet-e riválisa az AI?

Kiss Ákos szerint nagyon messze vagyunk még attól, amit a sci-fikben látunk. „Óriási áttörés volt, amikor 1998-ban a világbajnok Kaszparovot legyőzte egy gép, holott egyszerűen csak sikerült egy olyan computert létrehozni addigra, ami sakklépéseket gyorsabban számolt, mint az ember. Tehát egy matekversenyt nem nyert volna meg” – válaszolt a startup szakértő, és hozzátette:

lehet, hogy a parkolóőrök helyett automaták vannak, de az interakciókon alapuló kapcsolatok, mint amilyet egy pappal vagy személyi edzővel ápolunk, nem tűnnek el.

Sipos Barnabás szerint a papra lelkek vannak bízva, ezt pedig egy mesterséges intelligencia nem tudja helyettesíteni. Az ő válaszára rímelt a református lelkész gondolata is. Barbara elmesélte, hogy egy lelkésztársa íratott már ChatGPT-vel (chatbot, ami a felhasználókkal való kommunikáció során értelmezőmodelleket használ, így a bevitt információt interaktívan tudja kezelni – a szerk.) prédikációt, amely bár tartalmilag egészen jó volt, azonban nem volt „lelke”. „Az AI ugyanis nem okosabb, mint az ember, csak a meglévő gondolatokból gyűjt, de személyes hozadék nincs meg benne. A mi hitünk szerint pedig

a Szentlélek is működik, aki a mesterséges intelligenciát soha nem fogja megihletni”

– hangsúlyozta a lelkész.

A pódiumbeszélgetés azzal a kérdéssel ért véget, hogy vajon lesz-e létjogosultsága a vallásnak? Az ortodox pap válasza egyértelmű igen volt, méghozzá azért, mert szerinte az ember a technikán keresztül ugyan eljuthat valameddig, de aztán rá kell jönnie, hogy mindennek az eredete a Jóisten.

A jövővel kapcsolatos elmélkedés ősszel folytatódik Debrecenben. A „Szólj be a papnak!” szeptember 12-én az Egyetem téri templomba várja az érdeklődőket beszélgetésre, amelyen szintén a klímavédelem kérdéskörét feszegetik majd Klímahiszti a teremtésvédelem? címmel. Az est vendége lesz Litkai Gergely, Karinthy-gyűrűs humorista, „ökoharcos”.

Szöveg: H. Varga Eszter

Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye

Magyar Kurír