A kalocsa-kecskeméti érsek szentmisét mutatott be a bátai Szent Vér kegyhely főbúcsúján

Hazai – 2023. július 13., csütörtök | 12:25

Jézus Szent Vérének ünnepét kétnapos búcsúval ünnepelték július 8-án és 9-én a bátai kegytemplomban. Az ünnepi szentmisét a búcsú második napján Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek mutatta be Nyúl Viktor, a kegyhely plébánosa koncelebrálásával.

A liturgián a Szent Sír Lovagrend képviselői is részt vettek, de érkeztek hívek a Pécsi Egyházmegyén innen és túlról is: Bajáról, Sükösdről, Bátaszékről, Pécsről, Várdombról, Szekszárdról, Kecskemétről, Kecelről, Dunaszekcsőről és Nagynyárádról is. Többen ünnepi népviseletet öltöttek magukra a jeles alkalomra.

Jézus Szent Vérének ünnepét korábban csak Magyarországon ülték, augusztus 8-án. 1849-ben IX. Piusz pápa az egész Egyház számára előírta az ünnep tartását, a dátumát pedig áttette július 1-jére.

A Szent Vér egyetlen magyarországi kegyhelye Bátán található. A kegytemplom a falu fölötti dombon, az egykori bencés apátság helyén áll, amelyet még Szent László király alapított 1093-ban. A hagyomány úgy tartja, hogy 1350 körül a monostortemplomban szentmisét bemutató pap kezében az átváltoztatott szentostya vérezni kezdett, és ez a jelenség két évszázadon keresztül folyamatosan látható volt. Ennek az eucharisztikus csodának köszönhető, hogy a 15. század elejére Báta országos hírű zarándok- és kegyhellyé vált, ahova még a királyaink is elzarándokoltak. 1434-ben IV. Jenő pápa adományozott búcsúi kiváltságot a kegyhelynek.

A történelmi idők kegyhelyhez fűződő emlékeinek méltatásával kezdte a szentmise homíliáját Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek is, majd a vér jelentőségéről beszélt. „A vér minden vallásban szent jelleget öltött, különösen a kinyilatkoztatott vallásban, legyen az Ó- és Újszövetség. Az Ószövetségben nagyon fontos parancsok és intelmek fűződnek a vérhez, mert azt a régiek is tudták, hogy ha valakinek kiontják a vérét, az meghal, mert úgy gondolták, hogy valamiképpen az élet hordozója. Márpedig az élet ura az Isten, nem az ember. Ezért minden parancsolat morális, erkölcsi jelleget kap a vérrel kapcsolatosan. De amíg az Ószövetség nem jutott el az Újszövetség magaslatára, átkokat is fűzött hozzá. Ha valaki kiontja a másik ember vérét, az ő vérét is ki kell ontani, az átkozott legyen. A vért, miután Isten tulajdona, nem lehetett elfogyasztani. A vérnek a tilalma arra is vonatkozott, hogy óvakodni kellett még az állati vértől is.”

„Amikor az Újszövetségben eljutott a kinyilatkoztatás a csúcspontra, akkor a vér megistenült, mert az utolsó vacsorán az Úr Jézus a vértilalmat föloldotta. Addig az állt, hogy véres áldozat az Istennek nem kell, mert ha sok véres áldozatot is mutattak be, vért nem lehet fogyasztani. Amit nem kívánt az Isten az Ószövetségben az embertől, hogy föláldozottá váljék, azt elfogadta a Fiától: »Ez az én vérem kelyhe, mely kiontatik a bűnök bocsánatára.« És hozzáteszi: »Igyatok ebből mindnyájan.« Az apostolokban nagyon mély gondolatot ébresztett, mert addig nem lehetett vért fogyasztani, s az Úr Jézus azt mondja, igyunk belőle, mert az én vérem kelyhe – folytatta az érsek. – Krisztus vére mindannyiunknak erőssége.

Az európai kereszténységnek kell a megerősítés, mert lagymataggá vált, a legkisebb áldozatokat sem akarja már vállalni, holott a keresztény életért ma is sokan életüket adják.

Ott van a Szent Vér-litániában, hogy Krisztus vére a híveknek lelki békéje és gyönyörűsége – erre is óriási szükség van ebben a háború dúlta világban, amelyikben élünk, hogy legyen béke, megnyugvás, mert nem akar Európa, nem akarnak a hadakozó felek békét. Ezrek, százezrek halnak meg a semmiért, sok családra szenvedést hozva. Krisztus vére a lelki békének legyen a forrása és gyönyörűsége.”

„Talán búcsúfiaként ezt is kérhetnénk s vihetnénk haza magunkkal. Egyrészt a lelki megerősödést, hogy

ki merjünk állni hitünkért, vállaljuk érte a szenvedést és vállaljuk a nehézségeket.

Ugyanakkor kérjük a kereszten meghalt Krisztustól, hogy az ő vére adjon nekünk lelki békét s lelki örömet, mert nagy szükségünk van rá ebben a világban és olyan erőt ad nekünk, amely a mindennapokhoz, az élet terheinek elfogadásához, elviseléséhez isteni kegy és isteni ajándék.

Krisztus vére értünk kiontott vér, moss tisztára bennünket, add azt a lelki erőt, ami a vértanúkban volt és add meg a lelki békét mindannyiunk számára. Ámen”

– zárta az érsek a szentbeszédét.

Az ünnepi szentmise hagyományosan körmenettel zárult.

A teljes szentbeszéd ITT elolvasható.

A Szent Vér-kegyhely idei búcsúnaptára IDE KATTINTVA megtekinthető.

Forrás: Pécsi Egyházmegye 

Fotó: Bátaszéki plébánia

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria