A kassai vértanúk ünnepe Esztergomban – Tiszteletbeli kanonokká avatták Válóczy József teológust

Hazai – 2023. szeptember 7., csütörtök | 20:59

A kassai vértanúk emléknapján, szeptember 7-én délelőtt az esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyházban Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök, a Főszékesegyházi Káptalan nagyprépostja átadta Válóczy József teológusnak, az Esztergomi Hittudományi Főiskola tanárának a tiszteletbeli kanonoki megbízatást.

Szent Kőrösi Márk, Szent Pongrácz István és Szent Grodecz Menyhért, a kassai vértanúk emléknapján együtt ünnepelt Süllei László, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye érseki általános helynöke; Varga Norbert prímási irodaigazgató, angyalföldi plébános; a Főszékesegyházi Káptalan tagjai, a főegyházmegye papjai, diakónusai és papnövendékei, továbbá a budapest-angyalföldi Szent Mihály-plébánia és a budapest-külső-angyalföldi Mária Keresztények Segítsége-plébánia – ahol a papi közösség tagja és lelkipásztori szolgálatot lát el Válóczy József – jelen lévő hívei.

A szentmise előtt, külön szertartás keretében a felújítás alatt álló esztergomi bazilika kupolája alatt berendezett térben került sor a tiszteletbeli kanonoki cím átadására. Az oltárra kihelyezték a kassai vértanúk ereklyéjét.

A szertartás elején Mohos Gábor nagyprépost, a Főszékesegyházi Káptalan tagjai és az ünneplők együtt hívták énekükkel a Szentlelket, majd pedig Molnár Alajos őrkanonok felolvasta Erdő Péter bíboros, prímás Válóczy József tiszteletbeli kanonoki kinevezéséről szóló levelét, melyben a főpásztor hangsúlyozta, hogy a Főszékesegyházi Káptalant Szent István király az érsekséggel együtt alapította és ennek volt tagja Szent Kőrösi Márk.

A bíboros lelkipásztori és teológiai tanári szolgálatáért adományozta Válóczy Józsefnek a tiszteletbeli kanonoki címet.

A levél felolvasását követően Mohos Gábor beszédében kiemelte, hogy Kőrösi Márk Válóczy Józsefhez hasonlóan Rómában tanult teológiát, és mindketten a Collegium Germanicum et Hungaricum növendékei voltak. Egy rövid történelmi áttekintés után hangsúlyozta, hogy a Főszékesegyházi Káptalan tagjai napjainkban szolgálatukban és az imádságban egyesülnek, havonta azonos szándékra imádkoznak. Ezt követte Válóczy József hitvallása és eskütétele, majd megkapta és felöltötte a tiszteletbeli kanonoki címmel járó ünnepélyes öltözéket, a lila színű mocétumot (a testet könyékig takaró, középen gombolt körgalléros liturgikus öltözet) és birétumot (fejfedő). A nagyprépost köszöntötte a tiszteletbeli kanonokot, a jelenlévők pedig az Ad multos annos vivat! énekkel Isten áldását kérték Válóczy József életére. A szertartás a Te Deum eléneklésével zárult.

Az ünnepi szentmise főcelebránsa és szónoka Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök volt. Az örömhírt Máté evangéliumából (Mt 10,28–33) olvasták fel, melyben hangsúlyosan szól Jézus mondása: „Ne féljetek azoktól, akik megölik a testet!” A püspök homíliájában elmondta, hogy korábban távoli valóságnak tűnt mind a pandémia, mind a háború. Pár éve viszont konkrét tapasztalattá vált a járvány és a szomszédunkban zajló háború. Ez utóbbit az önzés, a hatalomvágy, az erő, az emberi öncél vezeti, és mindig pusztulást hoz.

A háborúnak soha nincsenek nyertesei. Ezzel szemben áll egy másik út, a másokért szentelt élet, a szolgálat és a Krisztus-követés útja, amikor az embert többé nem az önző vágyak, az öncélú hatalomgyakorlás hajtja, és amiből ezáltal mindig élet fakad.

A kassai vértanúk megtapasztalták a háború pusztító oldalát: a vár feladása esetére szabad elvonulást ígértek nekik, de a szemben álló fél a hatalom és az erő logikájától vezérelve nem tartotta meg a szavát, sőt az elfogott papokat vallásuk megtagadására is akarták kényszeríteni. Szent Márk, Szent István és Szent Menyhért viszont a krisztusi szolgálat útján maradva, életük árán is – vállalva a kegyetlen kínzásokat – szembefordultak az emberi logikával, Krisztust és az életet választották.

A vértanúk életére tekintve mindig jó megtapasztalni a tiszta, krisztusi szeretetet,

mely jelen van Boldog Brenner János és a boldoggáavatási eljárás fázisában lévő Bódi Magdi esetében is. Habár úgy tűnik, hogy a hatalom, az erő győz (példájuk öt évtizedig titokban elrejtve maradt), de később, évtizedek után is élő marad a tiszteletük, és elindul, célba érhet boldoggá avatásuk, felragyog életpéldájuk.

A kassai vértanúk ebben a közép-európai régióban mind nemzetiségi, mind földrajzi helyzetüknél fogva is a krisztusi jó hírt hordozzák, hogy

győzzük le az önös, akár nemzetiségi érdekeinket, és a tiszta szeretet példáját, Krisztust kövessük – hangsúlyozta homíliájában a püspök.

Az ünnepi szentmise végén Mohos Gábor a kassai vértanúk ereklyéjével adott ünnepélyes áldást, majd a jelenlévők elénekelték a Salve Regina kezdetű Mária-himnuszt.

Válóczy József 1965-ben született Budapesten, 1984-ben érettségizett a budapesti Piarista Gimnáziumban (1984-ben latin nyelvből első helyezést ért el az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen). 1986–88 között a Központi Papnevelő Intézet növendéke és a Pázmány Péter Hittudományi Akadémia hallgatója.

1988–94 között a római Pontificium Collegium Germanicum et Hungaricum növendéke és a Pápai Gergely Egyetem hallgatója. 1991-ben teológiai baccalaureatusi fokozatot, 1994-ben filozófiai licenciátust szerzett (licenciadolgozatának címe: Erkenntnis und Gottesliebe bei Simone Weil).

1992-ben szentelték pappá az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye szolgálatára.

1994 óta megszakítás nélkül az Esztergomi Hittudományi Főiskola oktatója (folyamatosan: dogmatika, 1994–1997 között: fundamentális teológia, 2000-től folyamatosan: filozófiai tárgyak, 2000-től folyamatosan: psychologia vocationis, 2007–2015: latin nyelv).

1995–96-ban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán a filozófiai etika vendég előadója; 1995–2006 között az esztergomi Vitéz János Tanítóképző Főiskola hitoktatóképzésén a dogmatika és a fundamentális teológia tanára; 1995-től féléves-éves-kétéves rendszerességgel tartott kurzusokat a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán teológiai és filozófiai tárgyakban; 2007–2013 között a szegedi Gál Ferenc Főiskolán a filozófiatörténet oktatója volt.

1997-ben teológiai licenciátust szerzett a PPKE Hittudományi Karán (licenciadolgozatának címe: „Minden csak mindnyájan lehetünk”. Walter Kasper egyházszemlélete). 2003-ban PhD-fokozatot szerezett a PPKE Hittudományi Karán (disszertációjának címe: „A megosztott Logosz”. Posztmodern gondolkodás és a kereszténység újrafogalmazásának kísérlete a XX. század utolsó évtizedeinek teológiájában).

2008-ban főiskolai tanári kinevezést kapott, jelenleg folyamatban van habilitációs eljárása a PPKE Hittudományi Karán.

2021-től a budapest-angyalföldi Szent Mihály-plébánia és a külső-angyalföldi Mária Keresztények Segítsége-plébánia lelkipásztora és a papi közösség tagja.

Fotó: Merényi Zita

Kuzmányi István/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria