A Katolikus Szeretetszolgálatnál érték az ember – Interjú Szlávik Bence szakmai csoportvezetővel

– Több diplomával is rendelkezik. Mi volt az, ami a Katolikus Szeretetszolgálathoz vonzotta?

– Hívő, katolikus nagycsaládból származom, öt kisebb testvérem van. Fontos része volt az életemnek, hogy a szüleim katolikus szellemben neveltek és így szocializálódtam, tagja voltam a plébániai közösségünknek, kiskoromtól kezdve ministráltam, majd vezettem is ministránscsoportot. Hetedik éve már annak, hogy 2016. január elsején elkezdtem dolgozni a Katolikus Szeretetszolgálatnál. Az ezt megelőző évben elvégeztem a Pázmány Péter Katolikus Egyetem történelem alapképzését, de nem mentem tovább a kétéves mesterképzésre, mert nem tanárként képzeltem el a jövőmet. Két motivációm volt: az egyik, hogy egyházi szervezetnél dolgozzak, a másik, hogy a társadalom számára hasznos munkát végezzek. Sikerült elhelyezkednem a Katolikus Szeretetszolgálatnál szakmai koordinátorként először hatórás, majd rövid időn belül nyolcórás munkaidőben. Fokozatosan jártam végig a lépcsőket a ranglétrán.

– Ez mit jelentett?

– Először csak kisebb feladatokat bíztak rám, képzések megszervezését, különböző engedélyek megszerzését, később aztán kaptam önálló projektet, kezdetben szakmai vezetőként, majd projektmenedzserként. Idén pedig beadtam a pályázatot a szakmai csoportvezetői pozícióra, amit el is nyertem. A szociális munkát az évek során szerettem meg igazán, ma már nehezen tudom elképzelni, hogy ne itt dolgozzak. Intenzíven kötődöm ehhez a területhez.

– Mi az, ami ennyire megragadta Önt a szociális munkában?

– Amikor beléptem a Szeretetszolgálathoz, kezdetben idős és fogyatékos személyeket gondozó intézmények működésével foglalkoztam, ami meglehetősen távol állt tőlem. Ma már azonban családos emberként, háromgyermekes apaként dolgozom a szervezetben, és ez fontos hatással van a munkámra is. Ezért is örülök annak, hogy 2017 óta működik Csákváron a családok átmeneti otthona, amivel tovább bővült a ránk bízottak köre. Fontos kiemelnem, hogy lakóink ugyanúgy teljes értékű tagjai a társadalomnak, mint bárki más. A Szeretetszolgálatnak nagyon sok olyan színes, kreatív projektje van, amelyben ki lehet bontakozni, legyen szó demenciával élőkről vagy a fiatalokkal való munkáról. Nagy teret ad ahhoz a szervezetünk, hogy ezeken a területeken mozoghassunk, kapcsolódhassunk másokhoz. Ezenfelül vannak kábítószer-prevencióval vagy a családi életre felkészítéssel foglalkozó programjaink is, amelyeken keresztül szintén nap mint nap megfogalmazódik bennem, hogy ez egy változatos és vonzó munkahely.

– Nyilván valamilyen szinten kapcsolatba is kerül ezekkel az emberekkel. Hogyan érinti meg lelkileg, amikor látja a sokféle formában megjelenő szomorúságot?

– Szerencsére nem jellemző a lakóinkra a szomorúság. Évről évre megrendezzük Lakitelken a Tevékeny Élet Fesztivált, amikor időseink tanúságot tesznek arról, hogy mennyi szépsége van életük ezen szakaszának. Ami különösen vonzó számomra ebben a munkában, hogy

nálunk érték az ember, mindent az ellátottakért teszünk. Ez óriási motiváció.

Napról napra dolgozunk a több száz ellátottunkért. Ez nagy, de felemelő felelősség is egyben, hogy ennyi embernek nyújtunk segítséget a munkánkkal. Számomra nagyon fontos, hogy személyesen is felkeressem a különböző intézményeket, és meghallgassam a ránk bízottakat.

– Szakmai csoportvezetőként milyen feladatai vannak?

– A Katolikus Szeretetszolgálat alapvetően szociális szakmai szervezet, szorosan együttműködik a szakemberekkel. A gazdasági szempontok mellett rendkívül lényeges annak feltérképezése, hogy mi a jó az időseknek, a fogyatékkal élőknek, a családoknak. A lakóink igényei mellett szakmai oldalról is vizsgálnunk kell ezt a kérdést. Szakmai csoportvezetőként az a feladatom, hogy a különböző területekért felelős intézményeink megkapják a megfelelő támogatást. Van egészségügyi, képzési, szociális szakreferensünk, az ő munkájuk irányításáért is felelek; ők abban segítenek, hogy egy-egy intézmény felkészüljön a mindennapi kihívásokra, illetve megkapja például a szociális jogszabályi segítséget. A szociális terület ilyen szempontból is izgalmas: folyamatosan frissülnek a jogszabályok, mindig van újdonság.

– A támogatás mit jelent? Anyagi vagy egyéb támogatást?

– Beletartoznak a mentálhigiénés támogatások is. Olyan képzéseket szervezünk a kollégáknak, amelyek segítségével tudnak valamit tenni azért, hogy elkötelezettségük a szolgáló szeretetben megmaradjon. Segítséget nyújtunk nekik természetesen az alapvető tevékenységükben is, válaszokat adunk nekik a gyógyszereléstől kezdve a szakmai szabályzat kialakítására vonatkozó kérdésekig. Igyekszünk a lelki támogatást is erősíteni, hogy a munka során mindenképpen megjelenjen a katolikus lelkiség, az a szellemiség, hogy mi egy nagy egész része vagyunk. Most már harmadik éve van szervezeti lelkészünk, aki járja az intézményeket, illetve a szakmai csoport tagjai között is volt egyházi személy, aki katolikus papként tartott az intézményeinkben előadásokat. Sajnos az adminisztráció intenzív része a munkánknak, jelen kell lennünk, folyamatosan figyelnünk kell a jogszabályi megfelelőséget, de tisztában vagyunk vele, hogy ez elengedhetetlen része a minőségi szolgáltatásnak.

– Ön kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a Katolikus Szeretetszolgálat működése során a katolikus értékek maximális tisztelete mellett a 21. század minden technikáját és vívmányát alkalmazni tudja. Ennek megvalósulása a Természetes gyermekáldás projekt és az INDA-DIÓ program…

– Amellett, hogy szakmai csoportvezető vagyok, projektmenedzserként is dolgozom, most már második éve. Idetartozik a Szeretetszolgálat Természetes gyermekáldás projektje, ami két alprojektből áll, az egyik a cikluskövetés népszerűsítése, a cikluskovetes.hu oldal működtetése, illetve a módszer képzésének szervezése. A másik alprojekt az ifjúság egészség- és termékenységtudatosságát fejlesztő honlap, az uspace.hu működtetése. Az oldalon a fiatalok nyelvén igyekszünk értékek mentén megfogalmazni üzeneteket, melyek segítik a családi életre való felkészülésüket. Itt sok mindennel foglalkozunk, a natúr kozmetikumoktól kezdve a szexualitást érintő intim témákig. Mindez egyrészt informatikai projekt, hiszen két honlapot is kifejlesztett a Szeretetszolgálat, másrészt szakmai kihívás is, hiszen kapcsolatba kell kerülnünk a szakemberekkel, tartalmat kell fejlesztenünk (cikkek, videók, podcastok).

A másik fontos programunk, az INDA-DIÓ 2015-ben indult. Ez egy demenciafókuszú projekt, amelynek mindig vannak újabb és újabb elemei, hiszen az időskor leggyakoribb tünetegyüttesével foglalkozik. Nem titok, hogy az idősotthonainkban nagyon magas számban gondozunk demenciával élőket. Ez az egyik legnagyobb kihívása a Szeretetszolgálatnak. A program céljai között van, hogy vizsgáljuk, hogyan lehetséges mégis ezt a csoportot aktivizálni, összegyűjtjük a jó gyakorlatokat, felkutatjuk a megfelelő szakembereket, igyekszünk bevonni őket a foglalkoztatásokba, és megpróbáljuk lebontani a stigmatizációt, amit a társadalom nagyon sokáig rásütött a demensekre. A Demencia Információs Órák (DIÓ) legfontosabb eleme a hozzátartozóknak nyújtott segítség, professzionális tudásanyag átadása tizenkét alkalmon keresztül. Reméljük, hogy ezáltal segítséget tudunk nyújtani azoknak, akiknek a családjában van demenciával élő személy. Ez egybecseng azzal a küldetéstudattal, amit megint csak magaménak érzek, hogy

a Szeretetszolgálat a társadalom számára fontos, de infomációhiányos területekkel foglalkozik.

– Ezek szerint úgy érzi, hogy a helyén van, sok szépet talál a munkájában?

– Mint már említettem, történelem szakos diplomával érkeztem ide a Szeretetszolgálathoz 2016 elején. Azóta szereztem egy igazgatásszervezői és egy szociális menedzseri diplomát, ami már kimondottan ehhez a területhez kapcsolódott. Az idén pedig befejeztem a vezetés és szervezés szakot a Budapesti Corvinus Egyetemen, itt hátra van még a szakdolgozat megírása. Mindez nagyon passzolt a Szeretetszolgálatnál végzett tevékenységemhez. A helyemen érzem magam, mert egy újdonságokra nyitott és folyamatosan fejlődő szervezetnél dolgozom. Mindig vannak újabb és újabb kihívások, feladatok, és ez nagyon sokat számít nekem. Emellett kiteljesedett a családi életem is, amióta itt vagyok: megnősültem, született három gyermekem. Gond nélkül össze tudom hangolni a családot és a munkát, családbarát munkahelyre találtam. Nyitottság, rugalmasság, változatosság – kulcsszavak ezek a Katolikus Szeretetszolgálatnál. És a legfőbb üzenet: segítünk az embereken. Spányi Antal püspök atya idézte a mostani Alzheimer-világnapon tartott rendezvényünkön Szent II. János Pál szavait:

Az emberen ott kell segíteni, ahol van.”

Ez nálunk abszolút megvalósul, az emberek értékként vannak jelen a szervezetünkben. Az is lényeges, hogy a Katolikus Szeretetszolgálat nem szigetként működik, igyekszünk más szervezetekkel összekapcsolódni, kölcsönösen erősítve egymást.

– Zajlik a népszámlálás. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) felhívást tett közzé, amelyben arra kéri a hívőket, hogy vallják meg katolikus hitüket. Miért jó katolikusnak lenni?

– Én már kitöltöttem a kérdőívet, római katolikusnak vallottam magamat. Nem járok csukott szemmel a világban, sokféle értékrendet ismerek, de egyértelmű: a Katolikus Egyház értékrendje az, amit a legjobban magaménak érzek, amivel napi szinten tudok azonosulni.

Szerző: Bodnár Dániel

Fotós: Merényi Zita

Magyar Kurír