Magyar és magyarországi szentekről várnak alkotásokat a kortárs keresztény ikonográfiai biennáléra

Kultúra – 2015. november 14., szombat | 13:06

A Kecskeméti Katona József Múzeum által szervezett VIII. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennále témája: „Isten, hazánkért térdelünk elődbe… – Magyar és magyarországi szentek”. A tematikát részben az 1700 éve született Szent Mártonra való emlékezés indokolja.

2002-ben, az akkor első alkalommal megrendezett ikonográfiai biennálén a keresztre feszítés jelenetét és a legfontosabb szimbólumot, a keresztet választották mint megjelenítendő motívumot, 2005 tavaszán pedig a Genezis őstörténeti részét, a Teremtés könyvének első 11 fejezetét. A harmadik biennálén, 2006-ban az oltár volt a téma, míg a negyediken Krisztus példázatait. 2009–2010-ben az Apokalipszis, a Jelenések könyve volt az ábrázolandó, megjelenítendő ikonográfiai program, majd 2013 tavaszán az angyalok voltak a főszereplők. A legutóbbi biennále témája a következő volt: „Isteni gyermek – Isten gyermekei vagyunk”.

Az első hét biennálén összesen 858 alkotást mutattak be az aktuális zsűrizések után a kecskeméti Cifrapalota falai között, ami jól mutatja, mennyire hiányzott egy ilyen sorozat a magyarországi kiállítási palettáról.

A VIII. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennále témáját („Isten, hazánkért térdelünk elődbe… – Magyar és magyarországi szentek”) részben az 1700 éve született Szent Mártonra való emlékezés indokolja, de fontos kiemelni emellett, hogy a magyar és magyarországi szentek (és természetesen a boldogok) életútja, tevékenysége hazánk egyik legfontosabb kapcsolódási pontja volt évszázadokon keresztül az európai kultúrához. Szentjeink s boldogjaink egyfajta láthatatlan diplomáciai hálózatot biztosítottak Skóciától Bizáncig, Portugáliától Lengyelországig.

Mindamellett többségük hazánkért, hazánknak áldozta életét, ahogy arra az alcímben is utalunk a népszerű népének (eredetileg Mentes Mihály papköltő verse) kezdősorával: „Isten, hazánkért térdelünk elődbe…”. Fontos kiemelni azt is, hogy e szentek történetei, gondolatai már eddig is mennyi kiváló művészt inspiráltak.

A szervezők reményei szerint napjaink alkotóművészei is szívesen fordulnak a magyar szentek legendáihoz, az azt feldolgozó képi hagyományokhoz, és kortárs képző- és iparművészként mernek majd továbblépni, ikonográfiai és a művészeti nyelvezet terén is újat hozni.

A művek beadásának helye és ideje várhatóan 2016. február első hetében lesz, amelyről januárban még pontosabb tájékoztatást adnak.

A művek beadásának feltételei: a beadandó munkáknak nincsenek műfaji és technikai megkötései, animációs filmmel, ruhával, táblaképpel, videoinstallációval egyaránt lehet jelentkezni. A kiállításra beadott grafikai jellegű műveket csak megfelelően keretezve (üveglap és bilincs kombinációt nem!) fogadják el. Installációs művek esetében a kiállíthatóság technikai feltételeit az alkotónak kell biztosítania.

A minőség biztosítása és a díjazott alkotások kiválasztása céljából a rendezők zsűrit kérnek fel. (A zsűrizés várható időpontja: 2016. február 8.)

A várhatóan nagyszámú jelentkező miatt minden alkotó csak egy-egy alkotást adhat be. Sorozat esetében a zsűri fenntartja a jogot annak szétbontására, ha az tartalmilag lehetséges.

A nevezéssel kapcsolatban érdeklődni a biennále kurátorától, ifj. Gyergyádesz László művészettörténésztől lehet az alábbi telefonszámokon: 76/480-776; 30/287-2549) és e-mail-címen: gyergyadesz@gmail.com.

A kiállítást a kecskeméti Cifrapalota (Rákóczi út 1.) földszinti termeiben rendezik 2016. március 26. és május 29. között.

Forrás és fotó: Kecskeméti Katona József Múzeum

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria