A Szent Liturgia megkezdése előtt kis műsort mutattak be a gyerekek, akik az elmondott versekért viszonzásul ajándékokat kaptak.
Az eseményen – a görögkatolikus liturgikus hagyomány szerint – a főpásztor nyilvános, teljes püspöki beöltözését végezte a hívek előtt. Az asszisztencia és a papság bevonulását követően a püspöki ruhákat a templomhajóban segítették a Szocska Ábelre, aki ezután együtt imádkozott az oltár körül a házigazdákkal, Ignácz András parókussal, Rádi Dávid segédlelkésszel és a kerület papságával.
A főpásztor homíliájában elmondta, hogy a beöltözésnek jelentése van. „A beöltöző az imádságokat mindig elmondja, hogy tudatosítsa önmagában, mire készül – magyarázta. Mindez a lelki készület a szertartásra. A beöltözés imádságai a Szentírás szavai, amelyek a Zsoltárok könyvében találhatók. A miseing, azaz a sztihárion felhívja az azt felöltő figyelmét, hogy emlékezzen: Jézus a keresztségben megtisztított minket. Ahogyan az ing ráesik a ruhára, úgy mosta le a keresztvíz rólunk a bűnös emberi természetünket. Az öv jelentése, hogy viselőjének teljes mértékben rá kell hagyatkoznia Istenre.”
Az omoforról elmondta, a vállra helyezik, ami azt fejezi ki, hogy ahogyan az Úr Jézus Krisztus vitte a keresztet, a püspöknek is úgy kell viselnie azt az esetleges problémákat, gondokat. A korona arra emlékeztet, hogy Krisztust tövissel koronázták.
A főpásztor, végigtekintve a feldíszített templomon, dicsérte a hívek ünnepre való előkészületét, hogy a szép virágokkal, szalagokkal rendezetté vált a templom és környéke, de hangsúlyozta: a templom legszebb díszei, ékszerei a hívek, s főként a gyerekek, akik megtöltik azt.
Prédikációjában a püspök a fizikai felöltözést átvezette a lelkihez. „Nemcsak külsőleg tudunk felöltözni, hanem lelkileg is. Viselhetünk elegáns ruhát, de az mit sem ér, ha viselkedésünk kirívó, lekezelő, megalázó. Mi, keresztények a lelkünket öltöztessük föl.
A keresztény ember legszebb öltözéke az evangélium, Krisztus tanítása, mely azt akarja, hogy bensőnket ékesítsük: »Úgy viselkedjetek az emberekkel, ahogy akarjátok, hogy veletek is viselkedjenek.« Ezek tesznek igazán széppé bennünket.”
A felolvasott evangéliumi szakasz nyomán kiemelte, hogy könnyű azoknak segíteni, akiktől viszonzást várunk. Ezzel szemben az evangéliumi tanítás szerint azoknak segítsünk, akik nem tudják visszaadni. Tanítását Szocska Ábel azzal a biztatással zárta, hogy minél teljesebb lelki életet kell élnünk.
A házigazda, Ignácz András parókus a püspöknek, paptestvéreinek és Nyírlugos polgármesterének is megköszönte az együtt imádkozást, valamint a kicsiny filia képviselő-testülete is háláját fejezte ki a főpásztori látogatásért.
A szertartás végén közösen megáldották a felújított templomot, végül a miroválás során a főpásztor szentelt olajjal kente meg a hívek homlokát.
A parókia közösségének tagjai szeretetlakomával folytatták ünnepi együttlétüket a templomkertben.
Szöveg és fotó: Juhászné Szabó Erika
Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria