A keresztény örökség Irakban – A pápa előszót írt Matthias Kopp német teológus és újságíró könyvéhez

A Herder kiadó által megjelentetett és jelenleg német nyelven elérhető könyv az iraki kereszténység történetét követi nyomon, különös tekintettel Ferenc pápa 2021-es, Irakba tett apostoli látogatására és a Szentszék diplomáciájára a régióban.

Hálával emlékezem vissza az iraki apostoli utazásomra, amelyet 2021 márciusában vállaltam – a járvány és a biztonsági aggodalmak ellenére –, hogy kifejezzem szeretetemet és szolidaritásomat a keresztények és az országban élő minden jóakaratú ember felé – kezdi Ferenc pápa előszavában a német újságíró kötetéhez. – Állandó és maradandó helyet foglalnak el a szívemben és az imáimban. Az Irak előtt álló számos kihívás ellenére reménykedve tekintek erre az országra, mivel rendkívüli lehetőségekkel rendelkezik, ami mindenekelőtt magában az iraki népben rejlik – mindazokban, akik hozzájárulnak a civil társadalom újjáépítéséhez, elősegítik a demokráciát az országban, és elkötelezik magukat a vallások közötti őszinte és reális párbeszéd mellett.

Ezért volt fontos és jelentős látogatásom Nedzsefben Ali al-Szisztani nagyajatollahnál. Ennek a találkozónak az volt a célja, hogy üzenetet küldjön az egész világnak:

a vallás nevében elkövetett erőszak a vallással való visszaélés.

Vallásos emberekként kötelességgel rendelkezünk a béke iránt, és ezt a békét kell élnünk, tanítanunk és továbbadnunk. Ebben az összefüggésben a dél-iraki Ur városában tett látogatásomra is gondolok, ahol különböző vallások képviselőiként együtt beszélgettünk és imádkoztunk – ugyanazok a csillagok alatt, amelyekre Ábrahám atyánk nézett több ezer évvel ezelőtt, amikor feltekintett az égre.

Szentmise a moszuli Szent Tamásról elnevezett szír katolikus templomban 

A kereszténység kétezer éves történelmének gazdag öröksége tudományosan még mindig nagyrészt feltáratlan. Gondolok itt a mezopotámiai őskeresztény teológiai iskolákra, a keresztények és a muszlimok évszázados békés együttélésére az Eufrátesz és a Tigris folyók mentén, a régió különféle katolikus rítusaira, a keresztény felekezetek közötti harcokra, a 20. század eleji üldöztetésekre és más politikai megtorlásokra – valamint a keresztény jelenlét folyamatosságára a mai napig. Ezért örvendetes, hogy Matthias Kopp e művében ezt az örökséget és történelmet a különféle vallástudományok és a hatalmas irodalom kontextusában mutatja be. A szerző különös figyelmet fordít az Egyház iraki szerepvállalására és a Szentszék diplomáciai képviselőin keresztüli tevékenységére, amely tükrözi a pápák Irakért és az ott élő keresztények iránt érzett sokrétű aggodalmát.

Így egy nagyszerű mozaik jött létre; tisztelgés – ahogy a szerző is írja – az iraki keresztények előtt, amely mélyebb érdeklődésre ösztönöz gazdag történelmük és örökségük megőrzése iránt a jövő érdekében, amelyet még ma is fenyeget a kivándorlás és a politikai bizonytalanság. Végezetül szeretném kifejezni mély meggyőződésemet, miszerint

lehetetlen elképzelni Irakot keresztények nélkül, mivel ők a többi hívővel együtt jelentősen hozzájárulnak az ország egyedülálló identitásához, amelyet az együttélés, a tolerancia és a kölcsönös elfogadás jellemez a legkorábbi évszázadok óta.

Isten adja meg Iraknak és népének azt a kegyelmet, hogy láthatóvá tegyék a Közel-Keleten és a világban, hogy minden különbség ellenére lehetséges a békés együttélés (Vö. Beszéd az iraki keresztény egyházak képviselőihez, az apostoli út első évfordulója alkalmából, 2022. február 28.).

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír