A keszthelyi Szent Miklós-kápolna – Érsekségi ékességek (153.)

Okleveles adatok szerint a Balaton délnyugati sarkában elhelyezkedő, Zala megyei Keszthely területén már a 13. század közepén több templom, kápolna állt. A Pfeiffer János történész-levéltáros által 1975-ben összeállított egyházmegyei sematizmus szerint „Keszthely környékén már a magyarság honfoglalása előtt meggyökerezett a kereszténység. Ezt bizonyítják a Fenékpusztán kiásott ókeresztény bazilika romjai, valamint a Pribina szláv fejedelem által alapított mosaburgi (Zalavár) bencés apátság. Erre mutat az a Szent Lőrinc tiszteletére körülbelül a 9. században emelt kápolna is, amely „a plébániatemplom helyén állott”. A hozzá tartozó rotunda alapfalait a templom déli oldalán tárták fel. Maradványai fölé a 14. században épült a Boldogságos Szűznek szentelt ferences templom, amely a 18. századtól plébániatemplomként működött. Ma Magyarok Nagyasszonya a titulusa. „Az eredeti – középkori – plébániatemplom Szent Márton tiszteletére épült. Építésének ideje ismeretlen. Feltehetően a 13. század közepén építhették, amikor Keszthelyen már volt plébánia, amint azt középkori okleveleink tanúsítják.”

Az írott források azonban három templomot említenek a településen: a Szent Lőrinc- és Szent Márton-templomokon kívül egy Szent Miklósnak szenteltet is. Az egyes templomok egy-egy településrész, úgynevezett szeg plébániatemplomai voltak. Utóbbi a mai város déli részén terült el. Első ismert említése szerint 1443-ban Szent Miklós-egyháznak, majd 1513-ban és 1520-ban -kápolnának nevezték. Építési kora azonban ennél bizonyosan korábbi.

A középkori falkép részlete a szentély homlokfalának déli szakaszán: Szűz Mária az Angyali üdvözlet jelenetből

A török kor utáni újjáépítés a még használható korábbi templomok helyreállításával kezdődött. Írott adatunk van arra, hogy a Szent Miklós-templom esetében ez 1713-ban történt. A város kegyura, Festetics Kristóf 1739-ben szerezte meg a keszthelyi birtokot, amely nagy kiterjedésű uradalom központja lett. Kezdetben a Szent Márton-templom helyreállítását tervezték, végül azonban azt elbontották és ezen a területen épült fel a kastély, ezért a ferences templomot újították fel és kapta meg a plébánia funkciót.

A Balaton-felvidék nagy építési központjai a barokk korszakban Veszprém és Sümeg mellett a keszthelyi uradalmi építészeti iroda lett. Itt készült a Szent Mihály-kápolna barokk felújításának tervlapja is 1775-ben, amikor körülötte temetőt nyitottak. Az alaprajz a középkori elrendezést mutatja: kis egyhajós kápolna, keskenyebb, egyenes záródású szentéllyel, sekrestye, illetve mellékterek nélkül. A nyugati végében fakarzattal, a déli homlokzaton négy, a szentélyben egy tölcsérbélletes déli ablakkal. (…)

A temetőkápolna délkeletről, a hajó keleti falán és a szentély déli és keleti falán restaurált középkori falképekkel

A temetőkápolnát 1909-ben Sztehló Ottó – a Műemlékek Országos Bizottságának műépítésze, a ferences templom 1896-os bővítésének és felújításának tervezője – és Schadl János – építész, tanár, több jelentős keszthelyi közintézmény tervezője – tervei alapján átépítették. A nyugati homlokzat elé oszlopos portikuszt építetek, hátfalának ívmezőjében az 1775–1909-es évszámok között Krisztus feltámadása relief látható. (…)

A sekrestye cementlapot imitáló falfestése

A historizáló stílusú felújítás sajátossága az egységes terv szerinti gazdag kiképzés. A kifestés figurális és ornamentális részekből állt, utóbbival összhangban alakították a mintás cementlap-burkolatokat, melyek további érdekessége, hogy a sírkápolnában a falburkolatot is ezekkel, a sekrestyében pedig ennek festett változatával képezték ki.

Vaszary Kolos esztergomi bíboros sírkápolnája

Végakarata szerint az itt kialakított mauzóleumban temették el 1915-ben Vaszary Kolos bíborost, hercegprímást, korábbi pannonhalmi főapátot. (Végső nyughelye azonban 1981-től Esztergomban van.) A sírkápolnát csaknem teljesen elfoglalja a bíboros egyszerű kő szarkofágja, a bejárattal szemközti ablakban gazdag ornamentális keretben a bíboros portréjával és DILEXI IUSTITIAM felirattal.

Belső összkép a feltárt hajóban délnyugat felé

A Keszthelyi Városvédő Egyesület támogatásával a kápolnáról lézerszkenneres felmérés készült; az egyesület szorgalmazza az épület belső felújítását is.

Puttófej a keleti toronyhomlokzat fülkekeretében

A kápolna temetőgondnokság kezelésében áll, egyedi kérésre megtekinthető.

Az írás teljes terjedelemben ITT olvasható.

Forrás: Veszprémi Főegyházmegye

Fotó: Simon Anna

Magyar Kurír