A kolerajárvány is utolérte Szudánt, ahol korunk legnagyobb menekültválsága zajlik

Az Abdel Fattah al-Burhan tábornok vezette reguláris hadsereg, a Szudáni Fegyveres Erők (SAF), valamint a Hemedti tábornok által vezetett Gyorsreagálású Támogató Erők (RSF) közötti hatalmi harc 2023 áprilisában teljes körű konfliktussá eszkalálódott, amely 15 ezer civil áldozatot követelt és a kontinens legnagyobb humanitárius válságát okozta.

Több mint 10 millió ember menekültként él: 7,9 millió az ország határain belül, 2,1 millió pedig a szomszédos országokban, például Dél-Szudánban, Csádban, Egyiptomban, Ugandában és Etiópiában. Mostanra a szudáni lakosság fele humanitárius segítségre szorul: 25,6 millió ember élelmezése bizonytalan, és mintegy 700 ezer ember az éhínség szélén áll. A széles körű erőszakhullám az egészségügyi rendszer összeomlásához és a kórházak 80 százalékának bezárásához vezetett országszerte; a vízellátási infrastruktúra lerombolása jelentősen megnövelte a fertőző betegségek, például a kolera terjedésének kockázatát.

A Human Rights Watch (HRW) szeptember 9-én közzétett jelentése szerint fénykép- és videofelvételek bizonyítják, hogy mind a SAF, mind az RSF olyan fegyvereket kapott, amelyek a konfliktus kitörésekor nem voltak a birtokukban. Ezek között vannak felfegyverzett drónok, teherautóra szerelt többcsövű rakétavetők, az ellenfél drónjainak irányítórendszerét zavaró rendszerek és páncéltörő rakéták, Belaruszban, Kínában, Iránban, Oroszországban, Ukrajnában és az Egyesült Arab Emírségekben (UAE) gyártott fegyverek és felszerelések. Szudánban helyi, regionális és nemzetközi hatalmak állnak szemben egymással, és mindennek elszenvedője a szudáni nép. Az ENSZ a szudáni menekültválságot a világon a legsúlyosabbnak nevezte.

Augusztusban újabb csapás sújtotta a szenvedő lakosságot: visszatért a kolera, és ez tovább súlyosbította az egészségügyi rendszer amúgy is katasztrofális állapotát. A központi és keleti régiókat érinti a járvány, az egészségügyi minisztérium szerint több mint ötezer kolerás megbetegedést és 191 halálesetet jelentettek.

Szudánban gyakoriak a kolerajárványok – magyarázta az országban működő és a lakosságot sürgősségi ellátással segítő Orvosok Határok Nélkül szervezet munkatársa, Esperanza Santos –, a 2023 áprilisában kitört háború kezdete óta ez már a második év, hogy az országban többször is felütötte a fejét a betegség. A heves áradások és zivatarok az amúgy is rossz életkörülmények, az ivóvíz hiánya mellett kedvező feltételeket teremtettek a gyakran halálos kór terjedéséhez, különösen a túlzsúfolt táborokban. A szervezet több egészségügyi központot is létrehozott kolerás betegeknek, emellett segélyeket, ivóvizet biztosít számos helyen. Arra kérik az ENSZ-t és más nemzetközi szervezeteket, hogy fokozzák szudáni tevékenységüket, különös tekintettel a vízellátásra és a higiéniai szolgáltatásokra, amelyek kulcsfontosságúak a betegség terjedésének megállításához.

Amint erről korábban írtunk, több egyházi vezetőnek és szerzetesnek el kellett hagynia az országot, mert a helyzet túl veszélyessé vált. A Jezsuita Menekültszolgálat Csádban és Dél-Szudánban más partnerszervezetekkel együtt segíti a konfliktus elől menekülőket, és alapvető szükségleti cikkeket oszt szét a humanitárius segélyre szorulók között. Arra kérik a nemzetközi közösséget, hogy ne hagyja magára a szudáni népet.

Forrás: Famiglia Cristiana; laciviltacattolica.it; Fides missziós hírügynökség

Fotó: Famiglia Cristiana; Vatican News

Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír