A kommunista Góliáttal szemben – 25 éve hunyt el Casaroli bíboros, a vatikáni Ostpolitik képviselője

Kitekintő – 2023. június 13., kedd | 10:59

1998. június 9-én, 84 éves korában hunyt el Rómában Agostino Casaroli bíboros, aki 1979 tavasza és 1990 vége között, II. János Pál pápa idejében a Szentszék államtitkáraként szolgált. Az évfordulón szülővárosában, Castel San Giovanniban szentmisét mutatott be Pietro Parolin bíboros államtitkár – abban a templomban, ahol az ifjú Agostino Casaroli imádkozni tanult és alapvető hitismereteit szerezte.

A Tóbiás könyvéből vett napi olvasmányra utalva a szentszéki államtitkár szentbeszédében úgy fogalmazott: Casaroli bíboros élete is egy változó és viszontagságos korszakban telt, és Tóbiáshoz hasonlóan ő sem veszítette el soha az Istenbe vetett bizalmát. Mindkét történet arra tanít minket, hogy soha ne veszítsük el hitünket az isteni Gondviselésben, főként napjainkban, egy olyan világban, amelyben gyakran úgy élnek az emberek, mintha Isten nem is létezne – hangsúlyozta Parolin bíboros, majd a Zsidóknak írt levél sorait idézte: „Emlékezzetek meg elöljáróitokról, akik Isten szavát hirdették nektek. Gondoljatok életútjuk végére, és kövessétek őket a hitben.” (Zsid 13,7–8)

Agostino Casaroli az Istenbe vetett állandó bizalom, az akaratának való odaadottság miatt szinte soha, a lehetetlennek tűnő nehézségek és problémák elől sem kényszerült meghátrálásra. Casaroli bíboros sok nehézségbe ütközött először a Rendkívüli Ügyek Kongregációjának titkáraként, majd szentszéki államtitkári szolgálata során. Türelmes és értékes diplomáciai tevékenysége révén a vasfüggöny idején próbálta elérni, hogy a kommunista rezsimek által elnyomott egyházak számára megteremtsék a túlélés és a jövő reményét. Ez volt a vatikáni Ostpolitik, amelyet Szent VI. Pál pápa képviselt, és amelynek Casaroli okos művelője és hűséges végrehajtója volt – fogalmazott Pietro Parolin.

E kivételes képességű bíborost a „párbeszéd embereként” szokták emlegetni. De ez egy „hosszú és fáradságos párbeszéd” volt – tette hozzá a szentszéki államtitkár. – Az Ostpolitik szemléletét sokan nagyra értékelték és segítették, köztük a Kúria fontos szereplői; míg más személyiségek ellenezték és bírálták, mert véleményük szerint túlságosan engedékeny volt a Szovjetunió által vezetett tömbbel szemben. „Vajon mi ösztönözte Casarolit, ezt a tapintatos, gesztusaiban udvarias és nyelvezetében tisztelettudó papot arra, hogy állhatatosságának kicsiny parittyájával szembeszálljon a kommunista Góliáttal? – merült fel a kérdés egy közeli munkatársában, Achille Silvestrini bíborosban. – Minden bizonnyal az Egyház küldetésébe vetett nagy hitéből táplálkozott, amely arra hivatott, hogy Isten országának reményét hirdesse a szegényeknek és gazdagoknak, tanultaknak és tanulatlanoknak, hívőknek és kétketődnek, de még az ateistáknak is.”

Casaroli bíboros tapasztalt és felkészült diplomataként szíve mélyéig mindig pap maradt, aki nagyon szerette apostoli szolgálatát, amit még visszavonulása után is hosszú éveken át, egészen haláláig folytatott; rendre látogatva Rómában a fiatalkorúak börtöneiben a fogvatartottakat – emlékeztetett Parolin bíboros. – Ferenc pápa is nagyra értékelte Agostino Casaroli bíboros sokrétű szolgálatát. A Szentatya 2022 augusztusában, az új bíborosok kreálásákor így idézte fel alakját: „Napjainkban az emberi rövidlátás újra bezárja azokat a távlatokat, amelyeket egykor ő megnyitott, de Isten szemében ugyanilyen értékűek voltak azok a látogatásai, amelyeket Don Agostino (egyszerűen csak így hívták) rendszeresen tett a fiatal foglyoknál a fiatalkorúak római Casal del Marmo börtönében. Széles körű diplomáciát folytatott, a türelem vértanúságát...”

Ezekért a szerencsétlen fiatal életekért Casaroli bíboros szinte minden pénzét elköltötte, heti rendszerességgel gondoskodott a cigarettájukról, és ha kellett, a ruházatukról és egyéb nélkülözhetetlen szükségleteikről. Egészen normális dolognak tartotta, hogy akár egyetlen fillér nélkül járjon. A nagylelkűségét kritikusan szemlélőknek azt válaszolta: „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy legalább egy ember legyen, aki úgy szereti, hogy nem ítélkezik felette.”

Agostino Casaroli bíboros kristálytiszta hitének alapja az a szilárd meggyőződés volt, hogy a hit minden keresztény számára elsősorban nem azt jelenti, hogy valamilyen rendkívüli eseményre vagy valami magasabb rendű látásmódra bízza magát, hanem egy személyre: Jézus Krisztusra, az Igazra; Isten fiára, a Messiásra, aki az egész emberiség Megváltója. Ez a hitvallás diplomáciai tevékenységében is mindenkor jelen volt; közvetlenül és folyamatosan utalt Jézus Krisztusra, miként Szent Pál apostol fogalmazott: „Tehát mi Krisztus követségében járunk, így maga az Isten int benneteket általunk.” (2Kor 5,20)

Amikor felidézzük Casaroli bíboros alakját, vele együtt egyúttal azokra a szent pápákra is emlékezünk, akik alatt szolgált, így XXIII. János, VI. Pál és II. János Pál személyére, akiket Agostino Casaroli papként, érsekként és bíborosként lojális hűséggel és belső szabadsággal szolgált a nemzetközi politikában. Alapos tudása és képességei jegyében a diplomáciai hagyományt képviselte, de mindig az Úr szolgájának alázatos önmegtagadásával – hangsúlyozta Parolin bíboros.

Agostino Casaroli szülővárosa lakóihoz és volt egyházmegyés paptársaihoz szólva a szentszéki államtitkár így fejezte be elődjének méltatását: „Emléke segítsen mindnyájunkat, hogy el tudjuk fogadni és kamatoztatni tudjuk az Úrtól kapott ajándékokat. Életpéldája ösztönözzön minket, hogy erősítsük hivatástudatunkat és elköteleződésünket!”

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria