A konzisztórium első napján a béke és a szeretet civilizációjának építéséről beszéltek

A bíborosok az ülés elején megemlékeztek a venezuelai földrengés áldozatairól és a katasztrófa következtében kialakult fájdalmas helyzetről. A hatalom kultúrája és a szeretet civilizációja témáról szóló tanácskozáson a Magnifica humanitas enciklika V. fejezetéről elmélkedtek. Pablo Virgilio Siongco David bíboros vezette a közös imádságot, majd Víctor Manuel Fernández bíboros, a Hittani Dikasztérium prefektusa mondta el bevezető felszólalását. Leó pápa a találkozó elején volt jelen, majd a plenáris ülésre visszajött.

A háborút nem szabad normalizálni

Megkezdődött a tanácskozás, amelyen 11 csoport szólalt föl a VI. Pál teremben. Valamennyien kiemelték a jelenkor kritikus helyzetét, a hatalom kultúrájának dehumanizáló erejét, annak egyetemességét, a kísértést, hogy alkalmazkodjunk a hatalmasok logikájához, a háború normalizálását és a polarizációt, ami leviszi a tolerancia küszöbét az erőszakkal szemben és veszélyes leegyszerűsítéshez vezet a megoldások keresésében. Felelősségünk a béke és a szeretet civilizációjának építése, a hiteles tanúságtétel, mindenekelőtt az egyházban, valamint egy olyan nyelvezet, ami az embereket nézi, meghallgatásra, megbocsátásra, kiengesztelődésre, helyreállító igazságszolgáltatásra és gesztusokra épül. Olyan nyelvezetre van szükség, mely képes megérinteni a konfliktusban lévők szívét, és ami képes megérteni a háború okozta sebeket; egy olyan nyelvre, ami megkönnyíti az egység keresését az egyházban.

Felelősségünk a béke építése

A csoportok által aláhúzott másik téma az egyházon belüli egység volt, ami a hitelesség feltétele, valamint a többi vallással, különösen az iszlámmal való párbeszéd szükségessége. Egy olyan korban, amelyben terjed a közöny globalizációja, mely nincs tekintettel mások szenvedésére, minden embernek fel kell vállalnia a felelősséget, hogy a békét építi. Ebben a távlatban valamennyi csoport kiemelte a Krisztusban és az evangéliumban való hit központi szerepét, ami megváltoztatja a világot, ha azt nemcsak elméletnek fogják föl, hanem az egyház eredeti küldetéseként, mert vannak olyan helyzetek, amelyekkel Isten segítségével tudunk szembenézni. Egyes csoportok ezzel kapcsolatban szóltak a szentföldi és a Kelet-európai egyházban végzett munkáról.

A megbeszéléséken teret adtak a politikai hatalom szerepének is, amely mentes kell hogy legyen a gazdasági hatalomhoz való mérgező kapcsolódástól. Szó volt még családról, nevelésről, arról, hogy nehéz kilépni az azonnali válaszok logikájából, valamint a merész evangelizáló munkáról. Több csoport idézte a Szentszék és a nunciusok diplomáciai szerepét az egyház hangjának hallatásában.

A pápa mellett a békefelhívásban

Ebben az összefüggésben fölmerült, hogy túl kell lépni a jogos háború logikáján, mivel az evangéliumot nem lehet erőszakkal másokra kényszeríteni; és inkább az arányos védekezéshez való jogról kell beszélni. A bíborosok mély hálájukat fejezték ki Leó pápának enciklikájáért, amiért elítéli a konfliktusokat és amiért a békére szólít. A munus petrinum, a péteri hivatal kérdése is felszínre került, mint ami garantálja az egyház függetlenségét a politikai hatalomtól, és megállapították, hogy szükség van olyan gesztusokra, melyek a mai korban a béke ikonjai lehetnek.

Felelősségvállalás

Végül a pénteki konzisztóriumi ülésen lehetőség nyílt néhány személyes felszólalásra az ülés témakörében. Néhány bíboros megköszönte a lehetőséget, hogy a konzisztórium keretein belül megoszthatják egymással gondolataikat, és emlékeztettek, hogy más vallások vezetőivel is együtt kell dolgozni a szeretet civilizációjának megszilárdításán. Beszámoltak sokak reakciójáról is, miután a pápa az enciklikában szigorú szavakkal szólt az egyház késlekedéséről, amellyel elítélte a rabszolgaságot. Ezek a szavak sokak szívét megnyitották. Az enciklika felhívás a bíborosi kollégium felé is, hogy vállalja föl a béke építésének felelősségét olyan szimbólumokon keresztül, mint amilyen a Szent II. János Pál pápa által 1986-ban Assisibe összehívott békeimatalálkozó volt.

A pénteki ülés végén este fél nyolckor Leó pápa vezette a záró imádságot.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican Media

Magyar Kurír