A középkor nem sötét – „Tündöklő évszázadok” címmel nyílt tárlat a korabeli Győri Egyházmegyéről

A kiállítás apropójául a hagyományosan a magyar középkor végét jelölő mohácsi csata 500. évfordulója szolgált, és olyan távoli időkbe kalauzolja a látogatót, amely egy még töredékes ismertségében is lenyűgöző kornak állít emléket.

A szép számban megjelent érdeklődők először Balogh Eszter énekművész tolmácsolásában a Regis regum civis, ave kezdetű, Szent László király tiszteletére szerzett himnuszt hallgathatták meg.

Az egyházmegye nevében Pápai Lajos nyugalmazott győri megyéspüspök köszöntötte a megjelenteket. Beszédében hangsúlyozta, hogy a kereszténység születése óta szorosan összefonódott a kultúra művelésével és ápolásával.

Ägidius Zsifkovics kismartoni megyéspüspök magyar nyelven elmondott köszöntőjében a két egyházmegye közös múltját és különösen az egyházmegyei gyűjtemények között fennálló szoros együttműködés fontosságát és gyümölcsöző voltát emelte ki.

A középkor nem sötét, hanem épp ellenkezőleg: fényes és világít.

Ami még magasabbra emeli a sztereotípiák, a rossz beidegződések fölé, az az, hogy a magyar történetszámítás szerint a középkor lezárásának szimbolikus dátuma 1526, a mohácsi csata éve, amelynek 500. évfordulójára épp az idén emlékezünk.

A középkori Győri Egyházmegye kultúráját, tárgyi és írásos emlékeit bemutató kiállítás nem arról szól, hogy mi veszett el, hanem arról, ami van. Aki a régi kultúrával foglalkozik, legyen hivatalból optimista”

– fogalmazott Mikó Árpád művészettörténész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja megnyitóbeszédében.

Áttekintette a kiállított műtárgyakat, kiemelve a fontosabb vagy esetleg a szakma számára nem vagy alig ismert darabokat. Beszédét a következő gondolatokkal zárta: „Több mint hatvan mű szerepel itt, hozzáértő, okos válogatásban; kőfaragványok, freskótöredékek, ötvösművek, kéziratos és nyomtatott könyvek, oklevelek jelenítik meg a középkor századait. Ez ennek a kiállításnak mindenki számára érthető, elsődleges olvasata és vállalt feladatának szemet gyönyörködtető módon meg is felel.

A kiállított művekben azonban ott lapul egy másik történet is, a tárgyak nehezen követhető, sokszor viszontagságos sorsa, váratlan felbukkanása, azután tudományos igényű feldolgozása, olykor rekonstrukciójuk, restaurálásuk története.

Ez a másik, titkos szál is kibontható – a képcédulákat olvasva fel is tárul az értő közönség előtt –, és ez – vagyis a tudományos kutatás – az, ami a 19. századtól indulva töretlenül tart napjainkig.”

Mikó Árpád végül rámutatott: „A tudós nemzedékeket összekapcsoló munkának, ennek a láthatatlan, mégis közöttünk, velünk élő kutató szellemnek köszönhető, hogy az egymástól olykor távolra került, izolált műtárgyak önálló vízióvá, koherens kiállítássá állhatnak össze.”

A megnyitó végén Nemes Gábor, a Győri Egyházmegyei Gyűjteményi Központ vezetője és a tárlat kurátora megköszönte a kiállítás létrejöttében részt vevők fáradozását. A rendezvényt Balogh Eszter az Idvezlégy, kegyes Szent László király című népénekkel zárta.

A kiállítás megtekinthető 2027. június 15-ig, hétfőtől vasárnapig 10 és 18 óra között turnusonként a Győri Egyházmegyei Gyűjteményi Központ időszaki kiállítóterében (Győr, Gutenberg tér 2.). Jegyvásárlás a Püspökvár-Toronykilátó jegypénztárában lehetséges.

Forrás: Győri Egyházmegye

Szöveg: Nemes Gábor

Fotó: Ábrahám Kitti

Magyar Kurír