A közösségtől függ a világ és az Egyház jövője – Ferenc pápa a Szeplőtelen Szűz oblátusait fogadta

A Szentatya a világ hetven országában szolgáló közösséget arra buzdította, hogy az emberek hétköznapi életébe rejtett jelek révén tájékozódjanak és állhatatosan szolgálják őket.

A Szűz Máriának felajánlott oblátusok napokban tartott rendi nagygyűlésének mottója: „A reménység zarándokai – közösségben”. Ferenc pápa bevezetőjében nagy elismeréssel szólt apostoli munkájukról, mely eljut a legelérhetetlenebbnek tűnő helyekre is, követve így szent alapítójuk példáját. Szent Mazenod Jenő – mint útra kelő zarándok – először szűkebb hazája, a dél-franciaországi Provence legeldugottabb helyeit kereste fel, majd egyre távolibb térségekbe is eljutott az evangélium örömhírével, elsősorban mindig a szegények felé fordulva, akikről a meglevő egyházi struktúrák nem gondoskodtak. Az oblátusok a reménység zarándokaiként járják az útjukat, együtt világiakkal és fiatalokkal, mindig a keresztre feszített Megváltó szemeivel tekintve erre a világra, melynek üdvösségéért Jézus Krisztus meghalt.

A reménység misszionáriusának lenni a rend esetében azt jelenti, hogy az Üdvözítőnek az emberek hétköznapi életébe rejtett jelei révén tájékozódnak ebben a világban, elsőként a szegények szolgálatába állnak, és állhatatosan evangelizálják őket. Ferenc pápa ezt követően a reménység oblátus zarándokait szolgálatuk közösségi jellegére emlékeztette. A közösség ma olyan kihívás, amitől a világ és az Egyház jövője függ. A missziós munkát megelőzi ugyanis a közösség, hiszen előbb a saját közösségben kell megélni egymást közt a krisztusi szeretetet, abban kell együtt járni, majd innét és ebből kiindulva kell útra kelni. Végül a közös ház iránti elkötelezettséget is a lelkükre kötötte a pápa, hiszen az anyaföld ma könyörögve kéri, hogy vegyük őt gondjainkba.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír