A legszorosabb közösség Krisztussal az Eucharisztia – Utolsó állomására érkezett a Missziós kereszt

A szentmise előtt, a délutáni órákban a hívők dicsőítő szentségimádáson vehettek részt, és gyónhattak. Még a szertartást megelőzően a NEK imázsfilmjében is szereplő Nagy Bogi, Czinke Máté és Dánielfy Gergő elénekelték az 1938-as és a mostani eucharisztikus kongresszus újrahangszerelt, Győzelemről énekeljen című himnuszát, Bangha Béla és Koudela Géza szerzeményét.

A szertartás kezdetén Kelemen Imre, a templom plébánosa mondott köszönetet Erdő Péter bíborosnak, hogy elvállalta a szentmise bemutatását. Örömét fejezte ki a Missziós kereszt megérkezése kapcsán, és hogy együtt gondolkozhatunk Krisztus megváltó áldozatáról, imádkozhatunk az eucharisztikus kongresszusáért.

A bíboros emlékeztetett rá: ez az a kereszt, amit a Szentatya megáldott a vatikáni apostoli palotában, hogy amerre megy, imádkozzunk együtt, és emlékezzünk azokra a szentekre, akiknek az ereklyéjét ez a kereszt őrzi, próbáljuk meg követni a példájukat, gondolkozzunk el azon, mi az, amit Krisztusért tehetünk ebben a világban.

Az örömhír János evangéliumából hangzott el: Jézus látogatása Nikodémusnál és küldetésének meghatározása. A homíliát Erdő Péter bíboros, prímás mondta. Szentbeszédét teljes terjedelmében közöljük:

Krisztusban Kedves Testvéreim!

A mai szentmisét a Szent Kereszt tiszteletére végezzük. A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust előkészítő több éves missziós folyamatnak ez a záró állomása. A kezdet még a püspöki kar római ad limina látogatásakor volt, a vatikáni apostoli palotában. Ferenc pápa ott áldotta meg a Missziós keresztet, amelyet azután városról városra, templomról templomra hordoztunk hazánkban és szerte a Kárpát-medencében. Eleinte a legismertebb magyar szentek ereklyéit foglaltuk a keresztbe, később újabb és újabb boldogok és szentek ereklyéi járultak hozzájuk, főleg a 20. század vértanúinak maradványai. Ahogyan a kereszt a szomszédos országokban is megjelent, az ottani egyházmegyék kérték, javasolták, máskor mi magunk kezdeményeztük, hogy annak a vidéknek a szentjei is képviselve legyenek Missziós Keresztünkben. Hiszen ők már együtt vannak, együtt kérik Isten irgalmát országainkra és népeinkre. Az egyes szentek életrajzát is összegyűjtöttük.

A kereszt útját imaórák, előadások, kiállítások kísérték. Sokat tanultunk korunk szentjeinek csendes hűségéből, hősies tanúságtételéből. Mert a keresztény életeszmény nem valami távoli emlék. A szenteknek is volt pulóverük, ők is utaztak autóbusszal, de életükben Krisztus jelent meg.

A mai evangéliumban Szent János szívünkig ható jézusi hasonlatot ad elő. Ahogyan Mózes felemelte a rézkígyót a pusztában, úgy fogják felemelni az Emberfiát is, hogy aki hisz benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Krisztus halála és feltámadása utat nyit számunkra az örök életre és az örök boldogságra. Ezért az egész keresztény világnak diadalmas és reményt adó jele a kereszt. Jelenti számunkra a végtelen isteni szeretetet, mely értünk, bűnösökért vállalta a szenvedést és a halált.

Felszólítás számunkra a kereszt, hogy viszonozzuk Isten végtelen szeretetét, közvetlenül Isten felé imádságban és imádásban, és Krisztus felé, aki minden emberben megjelenik számunkra: „amit egynek tettetek a legkisebbek közül, nekem tettétek”.

Ezért idézi emlékezetünkbe függelékében a Katolikus Egyház Katekizmusának összefoglalása az irgalmasság testi és lelki cselekedeteit: az éhség és szomjúság csillapítását, a foglyok és betegek látogatását, a halottak iránti kegyeletet, de a tudatlanok tanítását és a szomorúak vigasztalását is. Amikor hívő keresztények az életnek ezeken a területein szeretettel fáradoznak másokért – akár magánemberként, akár intézményes formában – Krisztus iránti hálájukat és szeretetüket fejezik ki. A kereszt jele emlékeztessen mindannyiunkat a szeretetnek erre a kötelességére.

De a kereszt reménységünk nagy jele is. Azé a reményé, hogy az élet nem ér véget a földi halállal, hogy

minden szenvedés, nehézség, igazságtalanság vagy kudarc csak egy fejezete egy olyan történetnek, amely az örökkévalóságba tart, és a mindenható és irgalmas Isten szeretetével végződik.

Krisztus keresztje és feltámadása azért jelenti számunkra is az örök élet reményét, mert Krisztushoz tartozunk. Ha életünkben bensőséges közösségben vagyunk vele, akkor ez a szeretet erősebb, mint a halál.

A legszorosabb közösség Krisztussal maga az Eucharisztia. Testünk és lelkünk tápláléka. Belőle és Benne élhetünk. Ez a szoros közösség pedig élet és remény forrása kell, hogy legyen a körülöttük lévő világ számára is.

Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged, mert Szent Kereszted által megváltottad a világot! Amen.

A szentmise végén Erdő Péter bíboros, prímás vezette a Mindenszentek-litániát, majd következett a Missziós kereszt búcsúztatása.

* * *

Ozsvári Csaba ötvösművész (1963–2009) alkotása, a Missziós kereszt a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus missziós szimbóluma. Az esztergomi bazilikában álló tölgyfa kereszt 2007-ben készült, három méter húsz centi magas, bronz borításokkal díszített. A keresztet a 2007-es Budapesti Városmisszió alkalmával állították fel először, majd az esztergomi bazilika északi kereszthajójában nyert végleges elhelyezést.

Növényi ornamentikája a magyar honfoglalás kori ötvösség motívumait idézi. Díszítőelemei alapján historizáló alkotás. Leveles-indás mintázatában az ősi magyar életfamotívum jelenik meg, a páva szimbólum megjelenítésével pedig ókeresztény stílusjegyeket is visel. A kereszt azonban nemcsak egy – a történelmi múltunk stílusvilágát magán hordozó – egyedi ötvösmunka, hanem ereklyetartó is. Középpontjában egy ezüst tokban Szent Kereszt-ereklye van elhelyezve, melyet a leveles díszek fordulataiban magyar, illetve magyar vonatkozású szentek ereklyéi vesznek körbe: Szent Adalbert, Boldog Salkaházi Sára, Boldog Batthyány-Strattmann László, Szent Gellért, Szent Imre, Szent István király, Szent László király, Szent Margit, Szent Erzsébet, Kassai vértanúk, Boldog IV. Károly király, Szent Hedvig, Zoborhegyi Szent Zoerard-András, Zoborhegyi Szent Benedek, Szent Márton, Boldog Gizella, Boldog Apor Vilmos, Boldog Romzsa Tódor, Boldog Meszlényi Zoltán, Becket Szent Tamás, Boldog Brenner János, Boldog Drinai Vértanúk, Boldog Gojdics Pál Péter, Boldog Hopkó Bazil, Boldog Scheffler János, Boldog Anton Durcovici, Boldog XI. Ince pápa, Boldog Kolesár Anna, Boldog Vladimir Ghika, Boldog Alojzije Stepinac, Szent Kinga, Boldog Iuliu Hossu, Boldog Vasile Aftenie, Boldog Ioan Bălan.

Ferenc pápa Rómában a magyar püspökök ad limina apostolorum látogatása alkalmával 2017 novemberében megáldotta a NEK Missziós keresztjét.

*

Az alkotóművész, Ozsvári Csaba 1963-ban született Budapesten. 1982-től 1987-ig a Magyar Iparművészeti Főiskola ötvös tanszékének hallgatója, diplomamunkája a csempeszkopácsi templom bronzkapuja volt. Főiskolai tanulmányai befejeztével az egyházművészet területén kezdett dolgozni, maradandót alkotva a liturgikus és szakrális művészetben. Munkáját hivatásként élte meg: alkotásaival akarta közelebb segíteni az embert Istenhez.

1993-1995 között a Váci Egyházmegye megrendelésére készített liturgikus ötvöstárgyakat, majd 1996-ban Paskai László bíboros számára misekönyvet. 1997-ben tíz év munkáiból Officium címmel rendezett kiállítást a Budavári Mátyás-templomban.

Apor Vilmos boldoggá avatása alkalmából (1997) domborművet készített II. János Pál pápának, az alkotás címe: Vir Dolorum.

Joseph Ratzinger bíboros egyik püspöki mellkeresztje is Ozsvári Csaba alkotása 1998-ból. Ugyanebben az évben részt vett a Mai egyházművészet kiállításon a Római Magyar Akadémián. A következő évben Karl Joseph Rauber apostoli nuncius rendelt tőle liturgikus tárgyakat.

Legismertebb művei közé tartozik az a domborművekkel díszített misekönyv, a magyar egyház hivatalos ajándéka, amelyet II. János Pál pápa magyarországi látogatása alkalmából alkotott. A misekönyvet jelenleg Ferenc pápa is használja. Ugyancsak sokan láthatták a Budapesti Városmisszió során a Szent István-bazilika előtt felállított mintegy három méter magas keresztjét, illetve a felújított máriapócsi kegykép alakjait is az ő koronái (glóriái) díszítik.

A magyar főpásztorok 2008-as ad limina látogatásuk alkalmával egy Ozsvári-kelyhet ajándékoztak a Szentatyának. XVI. Benedek pápát személyesen is köszönthette 2009. április 1-jén az általános kihallgatás keretében, és átadhatott neki – a magyarországi Schönstatt Mozgalom tagjai nevében – egy általa készített feszületet, amelyen az egyházat jelképezve a Szűzanya is látható.

Az ötvösművész, a magyar egyházművészet kiemelkedő alakja családja és barátai körében 2009. július 9-én Óbudaváron váratlanul elhunyt.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) posztumusz Pro Ecclesia Hungariae-díjat adományozott Ozsvári Csabának. A kitüntetéssel a testület az ötvösművész egyházművészet területén maradandót jelentő liturgikus és szakrális művészi alkotásait, valamint küldetésként megélt munkásságát ismerte el.

Szerző: Bodnár Dániel

Fotó: Ambrus Marcsi

Magyar Kurír