A Lélek élő és éltető, nem tűri a romot – Papszentelést ünnepeltek Kalocsán Szent Asztrik napján

Az ünnepen részt vett Martos Levente Balázs esztergom- budapesti segédpüspök, a Központi Papnevelő Intézet rektora is.

Az érsek beszédében Asztrik alakjáról elmélkedett. Mint mondta, itt, Kalocsán és néhány száz kilométerrel arrébb, Pannonhalmán is ünneplik Szent Asztrikot, akinek személye összeköti a főegyházmegyét és a bencés közösséget, melynek első apátja volt. „Nagyon rászorulunk az ő példájára és imádságára, mert a papság szempontjából nehéz időket élünk. De éppen az ő története, példája mutatja, hogy

Isten nem hagyja magára az Egyházát.”

A felolvasott olvasmányban elhangzott, az Úr Lelke már a Messiásra, Jézusra, mint emberre is rászállt, és ő a Szentlelket elküldte az egész Egyházának. „Ezért a történelem folyamán lehetnek nagyon nagy mélységek, megrázkódtatások, de az Úr velünk van” – buzdított az érsek.

Hozzátette: Ha valaki ismeri a 10. század történelmét, egyháztörténetét, tudja, hogy mit jelentett a clunyi mozgalom, benne Szent Asztrik és társainak a működése, akkor látja azt, hogy van megoldás. Mindig volt megoldás a Szentlélek által.

Bábel Balázs felidézte, kispap korában még látszott egy felirat a Központi Szemináriumban a kápolna felé menet. Az épület bombatalálatot kapott, és a romok ott voltak még az ő papnövendék korában is. Sok mindent ideglenesen pótoltak, az egyik szép üvegablakot egy nagyon egyszerű ablakkal, amihez egy latin mondást írtak oda, föltehetően az akkor még latinul tudó papnövendékek vagy papok:

Spiritus vivus et vivificans, ruinae haut patiens nacta occasione eo, vegetior respirat! A Lélek azonban élő és éltető, nem tűri a romot, első adandó alkalommal újraéled.

A Szentlélek most sem tűri a romokat – mondta az érsek. – Itt az alkalom, hogy imádkozzunk, az új akolitusokért, papokért, papi hivatásokért. „Segítsen rajtunk a Szentlélek Úristen! Mert akkor is segített. Az a clunyi mozgalom nagyon sokat jelentett az Egyház számára, kihúzta a mélyből a középkor Egyházat, visszaadta a lelkiséget, amelyet Szent Benedek Regulájában megfogalmazott, és amellyel elkezdte a bencés rendnek a működését.”

Bábel Balázs homíliájában arról is szólt, a papnak az első, legfontosabb kötelezettsége, ha a papi szolgálatát nézzük, hogy bemutatja a szentmisét, jelenbe hozza a Krisztus áldozatát; az akolitusok előkészítik, a papok bevégzik. Szent Asztrik ereklyéjénél ott van a hiteles másolata annak a kehelynek és paténának, amit a sírjában találtak. Amikor eltemették őt, fontosnak tartották, hogy odategyék ezen eszközöket mellé, jelezve azt, hogy ő érsekként is a legfontosabb dolognak tartotta, hogy bemutassa a szentmisét. „A papság legfontosabb része. Ne hagyjuk el, mert ott, ahol a pap elhagyja a szentmisét, mert nincs szándék, ott a lelkiség tönkre megy.”

A főpásztor hangsúlyozta, ha egyedül van egy pap, akkor is mutasson be szentmisét. Sine populo, hívek nélkül is, hiszen az lelki erőforrás.

Mert az Úr akkor mindennap megszólít bennünket, megszólít, hogy tartsunk bűnbánatot, és erőt ad arra, hogy az ő Szent Testével és Vérével tovább éljük mindennapjainkat.

Éppen ezért a papsághoz ezt a nagyon szorosan, legszorosabban odatartozó szentséget fogjátok majd bemutatni, ami az Isten kegye” – fordult a szentelendőkhöz.

Bábel Balázs arról is szólt, hogy Szent Asztrik Szent Adalbert tanítványa volt. Fontos, hogy lássunk jó példákat a papi hivatásra. Asztrik Szent Adalbertet kísérte, Rómában is vele volt, a lengyelek földjén is, ahol 997-ben vértanú lett. „Átragadt rá az a lelkület, hogy menni kell, hirdetni az evangéliumot. Asztrik, miután látta mesterének a halálát, a vértanúságát, nem azt gondolta, hogy én erre a veszélyes útra nem vállalkozom. Hanem jött Magyarországra, Pannonhalmára, Pécsváradra és ide, hogy megszervezze az egyházat. Bár őt azzal kapcsolatban szoktuk emlegetni, hogy Szent István elküldte a koronáért, ami igaz, de számunkra az egyházmegye megszervezője, ami ezer éve áll. Jó alapot vetett Szent Asztrik, és megmaradt az egyházmegyénk” – mutatott rá a főpásztor.

Jézus azt mondta utolsó nagy üzenetében: menjetek el az egész világra, hirdessétek az evangélimot. Szent Asztrik ezt fontosnak tartotta; nem tudjuk, honnan származott, ír vagy itáliai volt, de idejött a magyarokhoz, hirdette az evangélimot. És elmondhatta Szent Pállal: Krisztus szeretete sürget engem, és jaj nekem, ha nem hirdetem az evangélimot. És bencés szerzetesként eszébe idézhette a Regulának azt a pontját, hogy semmit ne tégy Krisztus szeretete elé. „Így élte le az életét, és így lett a mi érsekünk,

mai időkre szólóan példát ad nekünk az evangélium hirdetésére, a szentségek kiszolgáltatására és az áldozatvállalásra.

Ő nem csak úgy példa számunkra, mint egy nagy ember, akit csodálunk, hanem hisszük azt, hogy közbenjár értünk, mai magyarokért, mai papokért, mai hívekért az Úrnál.”

Bábel Balázs érsek szentbeszéde végén úgy fohászkodott: „Ezen a mai estén, amikor ünnepeljük Istent, minden szentjeit és köztük Szent Asztrikot, kérjük az ő közbenjárását, hogy az új akolitusok, a pappá szentelendők legyenek hűségesek usque ad mortem, mindhalálig.”

Forrás és fotó: Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye

Magyar Kurír