A Lélek érintése – Kórházi lelkigondozók szakmai találkozója Szegeden

Mivel a szolgálat tagjai az egyházmegye területén egymástól meglehetősen nagy távolságra tevékenykednek, a személyes találkozásnak különös jelentősége van. A lelkigondozás természetből fakadóan egyéni beszélgetésekből áll, ám a szolgálattevőknek alapvetően szüksége van arra, hogy közösségben hordozzák annak velejáróit. A Jézus Krisztussal fennálló élő szeretetkapcsolat az őbenne élő segítő hitének és hivatásának forrása, ugyanakkor épp ez az eredője a beszélgetések spirituális légkörének is. S bár a segítő ezzel a szeretettel és imádságos lélekkel indul a betegek látogatására, s a betegekkel való találkozásokból különleges ajándékok fakadnak, ez a kapcsolat sajátos terheket is ró a szolgálattevőre. Ezeket együtt tudják hordozni Jézus Krisztusban.

Ezért is van jelentősége a kapcsolattartás különböző fórumainak, köztük annak, melynek révén kórházlelkészek és világi munkatársaik közösen töltenek el egy napot. Az idei találkozón a városok – Gyula, Békéscsaba, Orosháza, Szentes, Makó, Hódmezővásárhely – kórházait, valamint a szegedi klinika egységeit ellátó szolgálattevők egyaránt örömmel vettek részt. A résztvevőket Kondé Lajos pasztorális helynök köszöntötte. Az esemény légkörén érezhető volt a korábbiaknál erősebb lelki összetartozás, vagyis hogy fokról fokra, évről évre épül a közösség ebben a körben. Isten ajándékaként élték ezt meg és ezt a közösségi szellemet erősítették az elmélkedések, megosztások és a közös imádság.

A felkért előadó, Pálfai Zoltán makói plébános, kórházlelkész először lelki útra hívta a jelenlevőket. A Márk evangéliuma 5. fejezete nyomán adott rövid elmélkedés és az azt követő kiscsoportos megosztás az érintés témáját helyezte középpontba. Ezeken az igehelyeken Jézus személyével kapcsolatban a gyógyító érintés többször említésre kerül, többek között Jairus leánya és a vérfolyásos asszony történetében. Az érintés az első lépés, melyet a gyógyulás követ.

A nap további részében a szakmai szempontok kerültek előtérbe. Az előadó érzékletesen mutatta be, miként fonódik össze a segítő beszélgetés szakmaisága és a szolgálattevő spiritualitása úgy, hogy az valóban ajándékozó, életet adó, gyógyító lehessen a lelkigondozott (jelen esetben a kórházban fekvő beteg) számára.

A résztvevők meghallgatták Máramarosi Mária koordinátor összefoglalóját is a szolgálat jelenlegi helyzetéről, a világi munkatársak tevékenységét összegző adatokról s a további tervekről.

A hitet és hivatást legmélyebben érintő megosztások körében kiváltképp érezhető volt a Lélek jelenléte. Minden résztvevő szabadon feltehette kérdéseit, megoszthatta gondolatait, benyomásait az értő és elfogadó légkörben. Külön értéke volt a találkozásnak a kórházlelkészek tapasztalat-megosztása, bölcsessége. Lélekben erősödve, egyúttal megpihenve zárhatták ezt a testvéries találkozót.

Szöveg: Bartucz Katalin

Forrás és fotó: Szeged-Csanádi Egyházmegye

Magyar Kurír